DR. KIS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Úr! A területfejlesztési törvény módosítása már valóban aktuálissá vált, ezt a bizottság kisebbségi véleménye is rögzíti, valamint azt is, hogy semmiféle ellenvetése nincs azzal kapcsolatban, hogy regionális területfejlesztésben gondolkozzunk, ami a későbbiek során egy közigazgatási reform alapja is lehet. De milyen legyen az a regionális rendszer, hogy alakuljon ki? Itt már komoly viták voltak.

A kisebbségi álláspont szerint területfejlesztési szempontból a megyehatároknak nem feltétlenül szükséges egybeesniük a régióhatárokkal, tehát az átjárhatóságnak és az önkormányzatiságnak ebben a vonatkozásban meg kell jelennie. Ez a törvénymódosítás szembemegy minden olyan törekvéssel, amelyet 1990-ben az akkor megalkotott önkormányzati törvény - nagyon helyesen - Antall József kormányzása alatt lerakott, és amelynek töretlen híve 1998-ig a legnagyobb jelenleg kormányzó párt, a Fidesz volt - nagyon helyesen.

Mi is ennek az önkormányzatiságnak a lényege, és mi az, amiben ez a törvénymódosítás lényeges visszalépéseket tartalmaz?

Az egyik és nem is elvetendő dolog a közigazgatási hivatalok hatáskörének kiterjesztése, amely a területfejlesztési tanácsok fölötti, olyan jogosítványokat ad, amely már gyakorlatilag bizonyos tisztségviselő felfüggesztéséig is elmegy, tehát a tanács munkáját esetlegesen megbéníthatja, ha a közigazgatási hivatal ehhez az eszközhöz nyúl ahelyett, hogy ezt a rendet jogorvoslati utat a bíróság útján gyakorolná, mint ahogy az egyéb törvények esetében szokásos.

(10.20)

A fejlesztési tanácsok összeállításánál - mind a regionálisoknál, mind pedig a térségieknél - egyértelműen megjelenik a kormányzati apparátusi túlsúly. Nyilvánvaló, hogy a kormányzatnak a közpénzek és az európai uniós pénzek felhasználása felett felügyeletet kell gyakorolnia. Az is nyilvánvaló, hogy a felelősség a kormányzati szerveket terheli. De ezt a felelősséget nem lehet úgy magunkra vállalni, hogy a döntésből mindazokat gyakorlatilag kizárjuk, akiknek érdekében ez a rendszer működne.

Miről van szó? A dekoncentrált szervezetek beemelése a tanácsokba, a minisztériumi képviselet rettenetes megnövelése a korábbiakhoz képest, csökkentve a gazdasági kamarák képviseleti lehetőségeit, mert ezek már a regionális tanácsoknál meg sem jelenhetnek, holott - úgy gondolom - a területfejlesztésben pontosan az a gazdasági szféra, szakmai önkormányzat kell hogy megjelenjen, amely a terheket vállalja, és amely ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósításában lényegesen nagyobb szerepet vállalhat. S még egy nagyon fontos dolog, hogy a területfejlesztési tanácsoknál, a térségfejlesztési regionális tanácsoknál az önkormányzati szövetségek korábbi képviselete csökken, kisebb lesz.

A kisebbségi vélemény szerint annak érdekében, hogy az önkormányzatiság megjelenhessen a területfejlesztésnél, és ne csak tervezési és statisztikai szempontból, hanem tényleges területfejlesztési lehetőségek és feladatok ellátása vonatkozásában is ez a törvény szolgálja az ilyen irányú kezdeményezéseket, a kisebbség megállapítja, hogy szükség van azokra a térségi társulásokra, amelyek regionális határon átnyúlhatnak, és amelyek megfelelő hatáskörrel és feladattal, pénzügyi forrással rendelkeznek, és nem úgy hozzák ezeket létre, hogy a delegációs rendszerből adódó megyei, illetve regionális testületek döntésétől vagy esetleges kénye-kedvétől függjön az, hogy létrejöhetnek-e bizonyos speciális programokra alakított fejlesztési tanácsok - még egyszer hangsúlyozom - jogkörrel és pénzügyi forrással is, vagy sem.

A kisebbségi vélemény összegezve azt mondja, hogy mivel sem hatástanulmány nem készült - pedig azt az 1997-es területfejlesztési országgyűlési határozat is előírja -, sem pedig annak a rendszere nem világos, hogy ez a területfejlesztési mennyiben fog majd igazodni a lehetőségekhez, és mennyiben tudjuk elérni azokat az európai uniós pénzeket, amikre nagy szeretettel áhítozunk, így legnagyobb sajnálatunkra nem tartjuk általános vitára alkalmasnak ezt az előterjesztést. Egyebekben pedig ha nemzetközi példát akarunk, akkor Portugáliával szemben az ír példát is meg lehetne nézni, hogy ott hogy működik, milyen feltételrendszerrel. Nekünk nem a külföldi példák után kellene menni, hanem a magyar sajátosságokat kellene figyelembe venni és azt az önkormányzatisági elvet, amely ebben az országban kilenc éve mind ez ideig töretlenül érvényesült.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu