DR. MARTONOSI GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés három éve alkotta meg a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt. A törvényi szabályozás, figyelemmel hazánk uniós integrációs törekvéseire, az Európai Unió regionális politikájával összhangban fogalmazta meg a területfejlesztés céljait, határozta meg a feladatokat, és rögzítette az Országgyűlés, a kormány, a kormány miniszterei munkamegosztását, valamint önálló feladat- és hatáskörrel létrehozta az Országos Területfejlesztési Tanácsot. A közeljövő legfontosabb feladata hazánk területfejlesztésének illesztése az Unió regionális politikájához, összhangban nemzeti céljainkkal és megoldásra váró feladatainkkal.

Úgy gondolom, nem lehet kérdéses, hogy a Magyarországon kialakítandó régióknak kapcsolódniuk és illeszkedniük kell az Európai Unió területi statisztikai nómenklatúrájához, a NUTS-rendszerhez. A NUTS-rendszer a területi egységek egymásra épülő, öt tagozatú struktúráját alkalmazza, amely három regionális - a NUTS-I., a NUTS-II. és a NUTS-III. - és két lokális - a NUTS-IV. és a NUTS-V. - szintet különböztet meg. Ez a struktúra képezi az Európai Unióban a területi statisztikai adatgyűjtési és információs rendszert, a regionális társadalmi-gazdasági elemzések és a tervezés alapját, valamint a strukturális alapokból nyújtott támogatások hozzáférésének a lehetőségét.

Az Európai Unió és az egyes tagállamok szempontjából a NUTS-II. szint a legfontosabb, mert ezen a szinten történik alapvetően a regionális politika kialakítása és végrehajtása. Ennek a szintnek megfelelő régiók jelentik azt a térbeli keretet, amelyek a területfejlesztéssel és -rendezéssel kapcsolatos statisztikai, elemzési és információs rendszer működtetéséhez, a területfejlesztési koncepciók és programok, tervek készítéséhez és megvalósításához, ezek koordinációjához szükségesek. Ez a szint nyújt lehetőséget az Európai Unió strukturális alapokból nyújtott regionális támogatásokhoz való hozzájutáshoz, illetve felhasználáshoz. Ugyanakkor az Európai Unió által megkívánt és megfogalmazott NUTS-II. tervezési statisztikai régiónak nem feltétele a közigazgatási egységeknek való megfelelőség, de látni kell, hogy hazánk közigazgatási területi beosztása alapján nincs realitása egy, a közigazgatási határokat figyelmen kívül hagyó régió felállításának.

A hatályos törvény alapján két típusú régió alakítható ki: a tervezési statisztikai régió és a fejlesztési régió. A tervezési statisztikai régió több megye, illetve a főváros területére kiterjedő, az érintett terület közigazgatási határaival határolt térség, amely megfelelhet a NUTS-II-es regionális szintnek. A fejlesztési régió egy vagy több megyére, illetve a fővárosra, vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági, kulturális, földrajzi szempontból együttműködő, együttlévő területi egység, amely nem felel meg a NUTS-rendszernek, mert az érintett megyék önkéntes elhatározásán jön létre, vagy országos érdekek alapján alakítható ki, és egy olyan térség, melynek határai nem feltétlenül esnek egybe a közigazgatási határokkal, valamint önkéntes elhatározás alapján bármikor módosíthatók. Mindkét típusú régióra találunk ma példát. Így az elsőként ismertetett régiónak felel meg például a dél-alföldi régió, míg a másik, a fejlesztési típusú régióra felhozható a Balaton Fejlesztési Tanács működése által lefedett régió.

A jelenleg hatályos törvény a NUTS-II. szintnek megfelelő régiókat nem határozza meg, és a regionális fejlesztési tanácsok létrehozása sem kötelező. A fejlesztési régiók önkéntes alapon jöttek, jöhettek létre, és ezek átfedhetik, és át is fedik egymást egyes területeken, mivel egy-egy megye több régióhoz is csatlakozott; ilyenek például a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régiók, melyek esetében Zala megye mindkét régió munkájában részt vesz, mindkét régióhoz csatlakozott.

Az európai uniós csatlakozás folyamatában még a csatlakozás előtt ki kell alakítani az e rendszernek megfelelően felépült és működő régiókat. A régiók jelentik, mint ahogy mondtam már az előbb is, a területfejlesztés legfontosabb térbeli kereteit, és a közösségi támogatásokhoz való hozzájutás, a döntések és a pénzforrások decentralizálásának a lehetőségeit, illetve a kereteit.

(10.40)

De a NUTS-II. szerinti régiórendszerre a csatlakozás nélkül is szükség lenne, mert azok a terület- és vidékfejlesztési célok, amelyek a polgári kormány programjában megfogalmazást nyertek, megyei szintű keretekben nem vagy csak részben lennének megvalósíthatók. Néhány ilyen célt hadd említsek: ilyen például a területi egyenlőtlenségek mérséklése; a válságba jutott térségekben az ipari szerkezetátalakítás felgyorsítása; a vidék átfogó, komplex, az agrárgazdaság érdekeit is figyelembe vevő fejlesztése; a munkanélküliséggel sújtott térségekben a foglalkoztatás feltételeinek a megteremtése; a különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben a térségi sajátosságoknak megfelelő területfelhasználási szerkezet kialakítása; a határ menti térségek határon átnyúló együttműködési lehetőségeinek erősítése. Az előbb ismertetett célok megvalósítása elképzelhetetlen a regionális együttműködés kialakítása és működtetése nélkül.

A fentiek alapján hazánkban a NUTS-II. szintű területfejlesztési régiórendszer a természeti, gazdasági tényezők által meghatározott térbeli kapcsolatok alapján, valamint a településhálózat, a lakosságszám, a közigazgatás és a történelmi hagyományok figyelembevételével célszerűen hét régióra alapozódhat. A most tárgyalt törvénymódosítás átveszi és beépíti a 35/1998. országgyűlési határozatban foglalt, Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott és nevesített hét tervezési-statisztikai régiót. Ez a régiórendszer lefedi az ország egész területét, egy megye csak egy statisztikai régiónak a része, és a régióbeosztás igazodik a közigazgatási határokhoz.

Az egyes régiók rendelkeznek a regionális központ funkciójának ellátására alkalmas városokkal. Ezen beosztás alapján a régiók átlagterülete 13 ezer négyzetkilométer körül van, átlagnépessége megközelíti a másfél millió főt. A javasolt hét régió - a főváros hatásaira tekintettel a közép-magyarországi régiót nem számítva - mind területét, mind népességszámát tekintve hasonló nagyságrendű. Minden régió - kivéve a közép-magyarországit - három-három megyét foglal magában, átlagosan 20-22 kistérség tartozik hozzá, és egy-egy régió területén átlagosan 450 települési önkormányzat helyezkedik el. A folyamatosan bővülő és újonnan megnyíló lehetőségek hatására természetesen ezek az adatok változhatnak, főleg a területfejlesztési, kistérségi társulások vonatkozásában, mert a törvény elfogadásáig még újabb ilyen társulások is létrejöhetnek.

Az előbb ismertetett adatok nagyságrendjeiket tekintve, főbb vonatkozásaikban hasonlóságot mutatnak az Európai Unió országaiban felvett adatokkal, nyilván nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a jellemzőket, amelyek az egyes országok eltérő területi adottságaiból és népességszámából fakadnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem kívánom önöket terhelni az uniós tagországok részletes adataival, de egy országot - nevezetesen Franciaországot -, ha megengedik, kiemelnék, és egy picit részletesebben bemutatnám. Ezt azért is teszem, mert néhány hónapja egy parlamenti delegáció tagjaként lehetőségem volt Franciaországban tanulmányozni az ország regionális beosztását, kiemelten a lotharingiai régió működését.

Nyilván ezen a látogatáson lehetőség volt arra, hogy a francia kormány regionális politikájának program- és régió szintű megvalósítását is tanulmányozzuk, valamint betekintést nyerjünk a régiók pénzügyi működésének a feltételeibe. Még ehhez a sorhoz tartozik, hogy néhány napja a területfejlesztési bizottság tagjaként másodmagammal volt szerencsém fogadni a parlamentben a francia kormány területfejlesztési politikájának megvalósításáért felelős államigazgatási szerv, a DATAR vezetőit és küldöttségét.

Franciaországban a NUTS-II. régiók integrálódtak a közigazgatási rendszerbe, meghatározott közigazgatási, adózási és intézményfenntartási funkciókkal rendelkeznek. Franciaországban 22 európai és 4 tengerentúli régió van, a régiók átlagterülete 25 ezer négyzetkilométer, míg az átlagos lakosságszám egy régióban 2 millió 500 ezer fő, tehát a nagyságrendek eltérőek, de érzékelhetőek. Franciaországban a NUTS egy szintjének megfelelően alakítottak ki kilenc makrorégiót, a régiók összevonásával alakították ki ezeket a makrorégiókat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalás alatt lévő, T/1207. számú törvényjavaslat legfontosabb célja a regionális intézményrendszer kialakítása, a regionális fejlesztési tanácsok megerősítése, működési költségeinek biztosítása. Ennek keretében meghatározásra kerülnek a kötelezően ellátandó feladatok, rendezésre kerül a törvényességi felügyelet kérdése. A javaslat lehetővé teszi, hogy a már működő regionális tanácsok a jövőben térségi tanácsként működjenek tovább, illetve a megyék és a régiók önkéntes megállapodás alapján bizonyos feladatok ellátására térségi tanácsokat hozzanak létre.

A javaslat a legjelentősebb változást a regionális fejlesztési tanácsok létrehozásához köti, és ezeket kötelezően előírja. A regionális fejlesztési tanácsok feladatát alapvetően a régiók gazdasága és infrastruktúrájának fejlesztése képezi. Ennek megfelelően fontos eleme a javaslatnak az a rész, amely együttműködést fogalmaz meg a partnerség alapján a regionális tanács, az önkormányzati társulások, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, valamint azon területi államigazgatási szervek között, amelyek a régió fejlesztésében közreműködnek.

Fontos a javaslatnak az a része, amely felhatalmazást ad a kormánynak a területi monitoringrendszer létrehozására. A decentralizált döntési rendszerben fontos feladat a közpénzek felhasználásának ellenőrzését megteremteni. A program előzetes, majd a végrehajtás során történő folyamatos ellenőrzése teszi lehetővé a megítélt támogatások célszerűségi, hatékonysági és a programnak megfelelő felhasználásának a vizsgálatát. Ebben az esetben a monitoringtevékenység kiterjed a tervezési, lebonyolítási szakra éppúgy, mint a források felhasználásának a vizsgálatára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat ezeknek a céloknak igyekszik megfelelő jogi szabályozást biztosítani, látni kell azonban, hogy a javaslat néhány kérdéskört nem érint. Nem rendezi következetesen és konzekvensen a gazdasági kamarák szerepét a területfejlesztésben, nem rendelkezik azon, már meglévő regionális fejlesztési tanácsok jogutódlási lehetőségeiről, amelyek megfelelnek a javaslat regionális fejlesztési tanácsokkal kapcsolatos feltételeinek, nem terjeszti ki a beszámolási kötelezettséget a regionális fejlesztési tanácsban részt vevők vonatkozásában az őket delegáló szervezetek, testületek felé.

Mindezek mellett úgy hiszem, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket hazánk európai uniós csatlakozása követelményként támaszt velünk szemben, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu