DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 1996. március 19-én alkotta meg a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. számú törvényt.

A törvény az Európai Unió regionális politikájával összhangban rögzítette a területfejlesztés céljait, átfogó feladatait, ezeknek megfelelően az Országgyűlés és a kormányzat munkamegosztását. A törvény kialakította a területfejlesztés új intézményrendszerét, az önkormányzati társulások, a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok, az Országos Területfejlesztési Tanács feladat- és hatáskörét, meghatározta az azokban közreműködő térségi szereplők feladatait. Ezzel lehetőség nyílt a területfejlesztés feladatainak egyeztetésére és koordinációjára.

A törvény hatálybalépését követően a területfejlesztés intézményrendszere kiépült, illetve megerősödött országos, megyei és kistérségi szinten. A megyei területfejlesztési tanácsok önszerveződéssel, a megyehatáron túlterjedő fejlesztési feladatok közös ellátása érdekében regionális fejlesztési tanácsokat hoztak létre. (Zaj.) Az eszközrendszer átalakítása és a területfejlesztés átfogó céljainak meghatározása érdekében az Országgyűlés elfogadta a területfejlesztési támogatások és a decentralizálás elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló, illetve az országos területfejlesztési koncepcióról szóló határozatot.

Igen tisztelt elnök úr, remélem, hogy nem zavarom a mögöttem ülő MSZP-s képviselőket a beszélgetésben, de ha megengedik, akkor szeretném folytatni az expozét. (Vancsik Zoltán: Bocsánat, miniszter úr!) Az eszközrendszer átalakítása és a területfejlesztés átfogó céljainak meghatározása érdekében az Országgyűlés elfogadta a területfejlesztési támogatások és a decentralizálás elveiről a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló, illetve az országos területfejlesztési koncepcióról szóló határozatot.

Ezen döntések alapján a magyar területfejlesztés közelebb került az Európai Unió regionális politikájához, azonban az intézményrendszer kialakításában és működésében gondok is jelentkeztek. Az önszerveződéssel létrejött regionális fejlesztési tanácsok működési területét a megyei területfejlesztési tanácsok döntése megváltoztathatja, ezzel sérülhet a középtávú regionális programok megvalósítása. Ugyanakkor az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik alapvető feltétele az, hogy megerősödjék a területfejlesztés középszintű intézményrendszere, megszerveződjenek az állandó tervezési statisztikai régiók, kialakuljon kistérségi, megyei, regionális, országos tervek egymásra épülő rendszere és megvalósításuk irányítása. Ezek a tervek szükségesek ahhoz, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően Magyarország a strukturális eszközök keretében jelentős többletforráshoz jusson horizontális és regionális programjai megvalósításához.

Az intézményrendszer átalakításának alapelve az Unió strukturális alapjai hazai fogadóképességének a biztosítása, valamint azoknak az intézményi kereteknek a létrehozása, amelyek ellátják a nemzeti fejlesztési program, ezen belül a regionális programok kialakításával és végrehajtásával összefüggő feladatokat. Ezért az Európai Unió elveinek megfelelően szükséges az országos területfejlesztési koncepció szerint az állandó tervezési statisztikai régiók fejlesztési tanácsainak létrehozása, amelyeknek a regionális koordináció keretében tervezési, döntési, végrehajtási és ellenőrzési feladatokat kell ellátniuk. A regionális fejlesztési tanácsok létrehozásához szükséges a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Agenda 2000 a strukturális eszközök keretében 38 milliárd euró támogatást tartalmaz az új tagországok számára. Magyarország csatlakozása esetén 1500-1600 milliárd forint többletforráshoz juthat a strukturális alapokból ágazati és regionális fejlesztési programjai megvalósításához a 2002-től 2006-ig terjedő évek közötti időszakban. Ezért a törvényjavaslat középpontjában a regionális fejlesztési tanácsok megerősítése, a kötelezően ellátandó feladatok meghatározása, a működési terület hézag- és átfedésmentes kialakítása és a megfelelő munkaszervezet létrehozása áll. Mindez összhangban van a kormány programjával, az európai uniós integráció stratégiájával, a közösségi joganyag alkalmazását elősegítő nemzeti programmal, a készülő gazdasági stratégiával és az ahhoz készített területfejlesztési részstratégiával, valamint a támogatási rendszerünk eurokonform átalakítását célzó feladatokkal.

A törvényjavaslat az Európai Unió regionális politikájával összhangban készült. Kedvező társadalmi hatása várható, elősegítheti az ország valamennyi régiója fejlődését, a gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését, a humán erőforrások fejlődését. Pozitív hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre, elősegíti az ágazati és a regionális gazdaságfejlesztési célok összhangjának megteremtését, az érdekek harmonizálását, a régiók adottságaihoz illeszkedő célok, programok és ágazatok fejlődését. Az adottságokra épülő fejlesztéspolitika hozzájárulhat a környezet védelméhez, a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítéséhez. A tagsággal járó többletforrások kiemelten támogatják a környezet védelmét szolgáló fejlesztéseket és az emberi erőforrások fejlesztését.

A törvénymódosítás a legjelentősebb változtatást a regionális fejlesztési tanácsok esetében tartalmazza. A törvény adta lehetőséggel élve a megyei területfejlesztési tanácsok az elmúlt időszakban regionális fejlesztési tanácsokat hoztak létre, Északkelet-Magyarország területén 6, a Dél-Alföldön 3, a Dél-Dunántúlon 4, a Közép-Dunántúlon 3, a Nyugat-Dunántúlon pedig 3 megyei területfejlesztési tanács részvételével. Ezek mellett több kisebb térségre is megalakult a regionális fejlesztési tanács.

Az önkéntes szerveződés alapján létrejövő regionális fejlesztési tanácsokra azonban hosszú távú programozás nem alapozható, mert döntésük alapján a régió területi határa megváltoztatható, a létrejött régiók nem fedik le az ország területét. Több mint 100 Pest megyei település például nem tartozik egyetlen regionális fejlesztési tanács területéhez sem, de van olyan megye - ez Zala megye -, amely két regionális fejlesztési tanácsnak is a tagja, ugyanis tagja a nyugat-dunántúli regionális fejlesztési tanácsnak is és a dél-dunántúli regionális fejlesztési tanácsnak is. Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló 35/1998. számú országgyűlési határozat második fejezetének 5/2. pontjában az Országgyűlés hét tervezési statisztikai régiót jelöl ki.

(9.40)

Ennek megfelelően tartalmazza a törvényjavaslat a regionális fejlesztési tanácsok létrehozását. Lakosságszámuk, területük alapján a javasolt magyar tervezési statisztikai régiók felelnek meg az Európai Unió regionális programozási szintjének.

A regionális fejlesztési tanácsok feladatait alapvetően a régió gazdasága és infrastruktúrájának fejlesztése képezi. Ennek megfelelően tartalmazza a törvényjavaslat a regionális fejlesztési tanácsok feladatait és koordinációs tevékenységét, amely nem csorbítja a megyei területfejlesztési tanácsok törvényben meghatározott feladatkörét. A regionális fejlesztési tanácsok feladataik ellátása során a megyei területfejlesztési tanácsokkal partnerségi viszonyban működnek együtt. A helyi gazdaság és infrastruktúra fejlesztése, összehangolása szempontjából továbbra is indokolt a megyei területfejlesztési tanácsok fenntartása. Ez biztosítja az önkormányzatok, a gazdasági és a társadalmi szféra konszenzusát a döntéshozatalban, az egyes szervezetek tevékenységének összehangolásában. A regionális fejlesztési tanácsok létrehozása, működésük szervezeti kereteinek kialakítása elősegíti, hogy a régiókat alkotó megyék gazdasági szerkezetük összetettsége és heterogenitása ellenére közösen határozzák meg fejlesztési prioritásaikat, illetve hogy az ehhez szükséges saját erőforrásaikat is egyesítsék.

Indokolt, hogy a regionális fejlesztési tanácsok a feladataik megvalósításához szükséges feltételekkel, azaz jogalanyisággal rendelkezzenek. A regionális fejlesztési tanácsokat feladataik ellátásában a munkaszervezetek segítik, amelyek ellátják az európai uniós támogatások regionális fogadásához szükséges adminisztratív feladatokat.

A törvényjavaslat szerint a törvény a térségi tanácsokról szóló új fejezettel egészül ki. A fejezet tartalmilag lényegében megegyezik a hatályos törvény regionális fejlesztési tanácsokról szóló fejezetével. A változás lényege, hogy a fogalmi egyszerűsítés érdekében a "regionális fejlesztési tanács" elnevezés csak a tervezési statisztikai régiók intézményét illeti meg. Minden egyéb, önkéntesen létrehozott megyeközi intézmény a térségi elnevezést kaphatja. A térségi tanácsot a megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a regionális fejlesztési tanácsok hozhatják létre megállapodás keretében. A megállapodás rögzíti, hogy mely feladataikat látják el a térségi tanács keretében. Az alulról építkezés és az önkéntesség elve alapján a jogi személyiséghez szükséges egyéb feltételeket - így a székhelyt, a munkaszervezetet és az elnevezést is - a megállapodás rögzíti.

Ez a fejezet tartalmazza a Balaton Fejlesztési Tanácsra vonatkozó rendelkezéseket, mivel annak területe nem esik egybe a tervezési statisztikai régiókkal. A rendelkezések lényegében megegyeznek a hatályos törvénnyel, így a ma is működő testület munkáját nem érinti a törvény módosítása. A törvényjavaslat rendezi a területfejlesztés intézményrendszere törvényességi felügyeletének eddig megoldatlan kérdését is. A törvényességi felügyelet ellátását a székhely szerint illetékes megyei közigazgatási hivatalokra telepíti. A törvényjavaslat meghatározza a törvényességi felügyelet tartalmát és a jogsértés esetén teendő intézkedéseket.

A kormány stratégiájának középpontjában a vidékcentrikus területfejlesztés áll. A stratégia megvalósításában alapvető fontosságúak a mezőgazdaság és általában az agrárium konkrét fejlesztései. Mindezeket úgy kívánjuk megvalósítani, hogy az a legteljesebb harmóniában legyen a törvény rendelkezéseivel.

A törvényben előírt feladatok teljesítése számos helyen közvetlenül, illetve közvetetten érinti az agrárgazdaság területét, a termőterület hasznosítását és védelmét. Az agrárágazattal kapcsolatos törvényekben - például földtörvény, agrárfejlesztési törvény, erdőtörvény, vízgazdálkodási törvény és a többi - foglaltak érvényesítése, a területfejlesztéssel az összhang megteremtése indokolttá teszi, hogy a megyei földművelésügyi hivatalok vezetői a megyei területfejlesztési tanácsban tagként vegyenek részt. Ez egyben elősegíti a területfejlesztési és az agártámogatások felhasználásának összehangolását. Indokolttá teszi a részvételt az is, hogy a földművelésügyi hivatalok hatásköre a közelmúltban jelentősen bővült a területfejlesztéshez és a területrendezéshez kapcsolódó területekkel, például mezőgazdasági vízhasznosítás, belvízkár-elhárítás, vízkárrendezés, környezetgazdálkodás, térségfejlesztés, falusi turizmus és a többi. A falugazdászoknak a földművelésügyi hivatalokban történő integrálása lehetővé teszi a konkrét területi adatok, információk feltárását, valamint az együttes támogatások felhasználásának ellenőrzését is.

A törvényjavaslat szerint a megyei területfejlesztési tanács kiegészülne a regionális idegenforgalmi bizottság egy képviselőjével. A bizottság turizmussal kapcsolatos koordinációs és marketingfeladatai indokolják a közvetlen kapcsolattartást. A megyei területfejlesztési tanács komplex feladatai szükségessé teszik, hogy a területfejlesztésben és a területrendezésben érdekelt területi államigazgatási szervek, továbbá törvényességi felügyeleti feladataik miatt a megyei közigazgatási hivatalok a tanács üléseinek állandó meghívottai legyenek.

Kérem az igen tisztelt Országgyűlést, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében alapvető fontosságú törvénymódosítást támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)

Forrás: parlament.hu