HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány, a hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy a családi élet biztonságának megteremtése érdekében konkrét intézkedéseket tesz a gyermekvállalás feltételeinek javítására, a gyermekneveléssel kapcsolatos többletterhek kiegyenlítésére.

A szándék komolyságát bizonyította, hogy már a működés megkezdését követő néhány hónapon belül benyújtásra került az Országgyűléshez a családok támogatásáról szóló törvényjavaslat, amelynek elfogadásával 1999. január 1-jétől minden gyermeket nevelő szülőt állampolgári jogon megilletnek a gyermekgondozási támogatások és a családi pótlék. A tanköteles korú gyermekekre tekintettel pedig új ellátási forma, az iskoláztatási támogatás került bevezetésre. A tervezett családpolitikai intézkedéssorozat egyik legfőbb elemeként ez év január 1-jétől visszaállításra került a gyermekek után érvényesíthető adókedvezmény rendszere, a következő pénzügyi évtől pedig ennek további kiterjesztését tervezzük.

A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő T/1280. számú törvényjavaslatnak a tisztelt Ház elé bocsátásával egy újabb nagy jelentőségű intézkedés bevezetését kezdeményezzük. Korszerűsített formában egy olyan ellátás visszaállítására teszünk javaslatot, amely 1985 és 1996 között már működött az országban, és amelynek pozitív hatását az ellátás bevezetésekor a születések számának kedvezőbb alakulásában is le lehetett mérni.

A termékenységi mutatók, sajnos, csak átmenetileg mutattak javulást. A népességfogyás - bár döntően a rendkívül kedvezőtlen halálozási arány miatt - mára már olyan mértéket ért el, amely az ország, a nemzet jövője szempontjából is súlyos következményekkel járhat. Ezért a kormánynak nem titkolt szándéka, hogy az ellátás visszaállításával alapvetően a születések számának növekedését is befolyásolni kívánja. A gyermekgondozási díj ismételt bevezetésével azonban nem kampányt kívánunk kezdeményezni, hanem meg akarjuk erősíteni az állampolgárok hitét a családban, a gyermekekben, és rajtuk keresztül a jövőben.

Nem kívánok a sokat emlegetett Bokros-csomag gazdasági hatásairól vitatkozni. Egyet azonban biztosan kijelenthetek: a családoktól nem csupán néhány ezer forintot vett el, hanem a gyermeknevelés kiszámíthatóságába, a családi élet biztonságába vetett hitet, ezzel a jövőbe vetett hitet is. Vissza kell ezt állítanunk, amely hosszú évek bizalomépítő munkájának eredménye lehet. A gyed visszaállítása és továbbfejlesztése ennek a folyamatnak az egyik állomása.

Biztosítani akarjuk a családokat arról, hogy a gyermekneveléssel járó többletterheket a társadalom is méltányolja. Bízunk abban, hogy egy korszerű családtámogatási rendszer kialakításával nőni fog a gyermekvállalási hajlandóság, és rövid távon legalább mérsékelhető a népességfogyás üteme, hosszabb távon pedig a demográfiai folyamatok kiegyensúlyozottabbá válásával a népességszám szinten tartható lesz.

A benyújtott törvényjavaslat a gyermekek neveléséhez azoknak a családoknak ajánl fel segítséget, ahol a szülői feladatok ellátása miatt a gyermekgondozást vállaló egyik szülőnek fel kell függesztenie a keresőtevékenységét, ezért a családot számottevő jövedelmi veszteség éri.

A gyermekgondozási díj korábban is keresetarányos ellátás volt, és a jelenlegi konstrukcióban is erre teszünk javaslatot. Az ellátás mértéke a kereset 70 százaléka, amelynek kiszámítására a táppénz kiszámítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A gyermekgondozás miatt kieső keresetet azonban a gyermekgondozási díj csak meghatározott mértékig, a mindenkori minimálbér kétszereséig pótolja. Felső korlátot azért nem volt szükséges meghatározni, mert az ellátás fedezetét a költségvetés biztosítja, és a kiemelkedően magas keresetek pótlását nem lenne indokolt közpénzekből finanszírozni.

A gyermekgondozási díj a 24 hetes szülési szabadság idejére járó terhességi gyermekágyi segély lejártát követően a gyermek kétéves koráig állapítható meg, és ugyanezen időpontig folyósítható. Az ellátásra az a személy jogosult, aki a támogatás igénylésekor biztosított, valamint az igénybejelentést megelőző két éven belül rendelkezik legalább 180 naptári napi biztosítási idővel. Az előzetes szolgálati időbe beszámítható a terhességi gyermekágyi segélyen, a gyermekgondozási segélyen, és a későbbiekben majd a gyermekgondozási díjon töltött időszak is. Így a biztosítottak a következő gyermek megszületésekor ismét jogosultak lesznek a gyermekgondozási díjra.

Azért, hogy a továbbtanuló, pályakezdő fiatalokat se érje hátrány, a biztosítási időbe beszámítható az egy évnél hosszabb időtartamú, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje is.

A gyermekgondozási díj a törvényjavaslat szerint mindazon jogosultakra kiterjed majd, akik a törvénytervezet hatálybalépése időpontjában, azaz 2000. január 1-jén, két éven aluli gyermeket nevelnek. Ezt azért szükséges kihangsúlyozni, mert az intézkedés előkészítő szakaszában felmerült olyan javaslat is, hogy csak egy meghatározott időpontot követően született gyermekek után lehessen jogosultságot szerezni, ami azokra nézve lett volna rendkívül méltánytalan, akik esetleg néhány napos eltérés miatt egy hosszabb távra szóló ellátástól estek volna el.

A gyermekgondozási díj biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás, így a jogi szabályozásra értelemszerűen a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben került sor. Miután az ellátás az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak egyik elemeként határozódott meg, ezért a terhességi gyermekágyi segélyhez és a táppénzhez hasonlóan a gyermekgondozási díj is adóköteles jövedelemnek minősül. Figyelemmel azonban az ellátásra való jogosultság hosszabb időtartamára, speciális abban a vonatkozásban, hogy a nyugdíjra jogosító szolgálati idő elismerése érdekében a nyugdíjbiztosítónak a költségvetés megtéríti a munkáltatóra eső nyugdíj-biztosítási járulékot, és a támogatás összegéből az egyéni nyugdíjjárulék is levonásra kerül.

A gyermekgondozási díjnak a táppénzhez és a terhességi gyermekágyi segélyhez való szakmai kapcsolódása indokolja, hogy a jogosultság megállapítására és az ellátás folyósítására a munkahelyi társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a megyei egészségbiztosítási pénztárak és ezek kirendeltségei kapjanak törvényi felhatalmazást. E szervek a terhességi gyermekágyi segély igénylése alkalmával már többnyire birtokába jutnak mindazoknak az adatoknak, amelyek a gyermekgondozási díjra való jogosultság igazolásához is szükségesek.

A hatásköröknek ez a telepítése tehát az állampolgárok szempontjából is a legkedvezőbb megoldás. Az Országgyűlés számára megtárgyalásra beterjesztett törvényjavaslat az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításán kívül további, szám szerint öt másik törvényt is módosít. A további törvénymódosítások mindegyike a törvények közötti összhang megteremtését célozza.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a gyermekgondozási díjra vonatkozó törvényjavaslat vitájában legyenek tekintettel a törvényjavaslat indokolásában is leírtakra, arra a kormányzati szándékra, hogy ennek az ellátásnak a bevezetésével már az induláskor a két éven aluli gyermekeket nevelő családok mintegy felének, közel százezer családnak nyújtunk hathatósabb segítséget ahhoz, hogy a gyermekvállalás miatti terheik mérséklődjenek.

(15.50)

Reményeinek szerint a születésszám növekedésével ez az arány tovább fog javulni.

E gondolatok jegyében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogassa, konstruktív javaslataival járuljon hozzá a gyermekgondozási díj bevezetésével elérni kívánt cél megvalósításához.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu