HORVÁTH BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja természetesen támogatja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium most tárgyalandó törvényjavaslatát. Tesszük ezt annak ellenére, hogy tudjuk, hogy kis terjedelmű ez a módosítás, de véleményünk szerint nagy jelentőségű módosítás kerül a tisztelt Ház elé, elsődlegesen az európai uniós csatlakozás szempontjából.

Mielőtt azonban részletesen kifejteném támogatásunkat, annak lényegét, röviden áttekintem a mostani javaslat előzményeit. Ugyanakkor jelzem, hogy a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében én egy nyugodt hangú, szakmai felszólalást kívánok tenni. Már most reagálok a szocialista vezérszónok kifakadására a benyújtott törvényjavaslat kapcsán. Ma ismét megbizonyosodtam, hogy a szocialisták kicsit összeférhetetlenek. Most a kisgazda tárcát támadják, de négy éve, az alaptörvény benyújtásakor a koalíciós társukkal, az SZDSZ-szel sem tudtak együttműködni, hiszen - idézem az SZDSZ akkori vezérszónokát - az 1995. december 12-i ülésen Wekler Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka az MSZP által benyújtott törvényre a következőket mondta. "Meg kell mondanom őszintén, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a beterjesztett törvényjavaslattal nem ért egyet. A törvényjavaslatnak azt a formáját, amelyet a törvényjavaslatot kezelő miniszter, illetve a kormány beterjesztett, nem tudja támogatni." - mondta az SZDSZ vezérszónoka 1995. december 12-én a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájában. Ennyit kívántam tehát röviden reagálni az előzőekben hallott ideges hangú kifakadásra.

Tisztelt Ház! A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi törvény joggal nevezhető fordulópontnak a területfejlesztésben. A törvény az Európai Unió regionális politikájával összhangban határozza meg az ország területfejlesztési céljait és átfogó feladatait. A törvénynek Európai Unió-konformitása és brüsszeli pozitív értékelése ellenére azonban megvannak a sajátos, elsősorban a belpolitikára ható hiányosságai, mint ahogy érzékelhető volt, a magyarországi regionalizációról szóló különböző fórumokon, a médiákban tartott vitákban. A törvény, különösen a területfejlesztés intézményrendszerének meghatározása, a képviseleti tagok kijelölése szempontjából magán viseli a szocialista-liberális eszmeiséget. Így a regionális intézményrendszer meghatározása meglehetősen laza az alaptörvényben. Ez a szabad, különféleképpen értelmezhető meghatározás, mint láthattuk, a regionális intézményrendszer kiépülésében az elmúlt évek folyamán problémákat vetett fel. Ott, ahol mégis megalakult a regionális fejlesztési tanács, annak működtetése jelentett komoly gondot.

Ezek a regionális fejlesztési tanácsok meglehetősen gyengének bizonyultak. Egyrészt nagy volt a bizonytalanság, hogy a megyék melyik térségéhez csatlakozzanak, ugyanakkor egy megye több regionális fejlesztési tanácsnak is tagjává vált. A legnagyobb gondot az okozta, hogy nem stabilizálódott a szervezetrendszer, nem volt megfelelő az a rotációs rendszer, ahogy elnököltek, és munkaszervezetet sem hoztak létre. Igazából nem váltak alkalmassá az Európai Unió regionális politikájához kapcsolódó feladatok ellátására. Meg kell jegyeznem ugyanakkor, hogy a törvény vitájában az akkori ellenzék - így a Független Kisgazdapárt is - aktívan részt vett, de lényegi befolyásolásra nem volt lehetőségünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint szakértői szinten ismeretes, lehetséges, hogy több képviselőtársam emlékszik is rá, a törvény koncepciója már a rendszerváltás kezdetén megfogalmazódott. Az 1991. év közepén már lehetett olvasni az első változatot. A kezdeti lépések azonban már az 1980-as évek közepén elkezdődtek. Az Országos Tervhivatal tervezési szemléletével, gyakorlatával szembenálló, egyes szakmai műhelyekben csoportosuló, akkor ellenzékinek mondott kutatók és tervezők kezdeményezésével elkezdődött a regionális tervezés megújítására irányuló munka. A törvény megalkotására az első szabadon választott parlamenti ciklusban nem kerülhetett sor. A rendszerváltási folyamatban elsőbbséget kaptak a változást lehetővé tevő úgynevezett sarkalatos törvények. Az elsősorban jövőorientáltságú, európai uniós szinten is modernnek mondható területfejlesztési törvény megalkotása a következő szocialista-liberális ciklusra maradt.

Tisztelt Ház! A törvény hiányosságainak megszüntetésére, az egyértelmű meghatározottságra vonatkozó jelen törvénymódosítási javaslat elfogadása pedig a rendszerváltó évtized harmadik ciklusára megválasztott parlamentre, azaz a tisztelt képviselőtársaimra, ránk maradt. Bízom benne, hogy a javaslat elfogadásával módosuló törvény biztosítja a nyugodt, jövőt építő területfejlesztési munkát. Így tehát a területfejlesztési mostani kisgazda program túlzás nélkül a rendszerváltozást követő második demokratizálásnak is tekinthető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük meg, mi a módosítás mondandója. A Független Kisgazdapárt által támogatott törvényjavaslat lényege a regionális fejlesztési tanácsok megerősítése, a kötelezően ellátandó feladatok pontosítása, a működési terület hézag- és átfedésmentes kialakítása, valamint olyan regionális munkaszervezetek létrehozása, amelyek alkalmasak a programozási feladatok ellátására, a programok megvalósításához európai uniós forrásokból történő támogatások megszervezésére. A regionális tanácsok és munkaszervezeteik létrejötte és törvényi megerősítése alapvető fontosságú az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, valamint az Unió regionális politikájának céljait - amelyben elsődleges az elmaradott térségek felzárkóztatása - szolgáló strukturális alapokból való támogatások elnyerése érdekében, már a csatlakozást megelőző időszakban is.

(11.10)

Hazai forrásaink szűkössége kell hogy minden elnyerhető támogatás megszerzésére inspiráljon. Különösen így van ez, ha áttekintjük a közvetlen területfejlesztési célú támogatás nagyságrendjét és eredményét a többszörösen hátrányos helyzetű kelet-magyarországi régióban. Az 1991-1998 közötti időszakban a területfejlesztési célelőirányzatból és a jogelődjéből, a Területfejlesztési Alapból megítélt támogatás folyó áron számolva összesen 45 milliárd forint volt. Ez az összeg mintegy 208 milliárd forint értékű fejlesztést indukált országos szinten. Ebből a támogatásból Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 28 százalékban, Borsod-Abaúj-Zemplén pedig 24 százalékban részesült. A régióba tartozó többi megyénél ez az arány: Hajdú-Bihar 8 százalék, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye 5-5, Heves megye 4 százalék. Az ország többi megyéje 1-2 százalékban részesedett ebből a támogatási rendszerből.

A nagyságrendeket tekintve mind az összes támogatás, mind a két leghátrányosabb megye támogatási összege figyelemre méltó nagyságú. Változatlan áron számolva már nem ilyen kedvező a kép, ugyanis az összes támogatás értéke csak 23 milliárd forint volt ebben az időszakban, melyből Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7,9 és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6 milliárd forint volt. A legtöbb támogatást kapott megyék, de a kelet-magyarországi térség területi folyamatait vizsgálva megállapítható, hogy lényegi változás a felzárkóztatás tekintetében nem történt az elmúlt időszakban. A Kelet- és Nyugat-Magyarország közötti fejlettségbeli különbségek továbbra is stagnálnak, sőt, esetenként nőttek. Ezért is volt szükség a legsúlyosabb helyzetű megyék - Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, melyhez Nógrád is csatlakozott - kormányhatározatban rögzített kiemelt támogatására.

A kiemelt támogatásokkal együtt az ország jelenlegi gazdasági ereje nem teszi lehetővé a látványos és gyors, pozitív változást ebben a térségben. Erőteljesebb változást csak nagyobb mértékű támogatással lehetne elérni, ez azonban csak külső forrásból biztosítható, ehhez viszont a területfejlesztés regionális intézményrendszerének megerősítése szükséges. Ezt célozza a törvény módosítása, az előbb említett példa is jól szemlélteti, milyen fontos ennek elfogadása.

A régiókkal kapcsolatos viták az utóbbi időben, különösen a törvénymódosítási javaslat különböző szintű egyeztetése során, felerősödtek. A viták egy része vélhetően a magyar és az európai fogalomrendszer különbözőségével, illetve a "régió" gyűjtőfogalomként való használatával függ össze. Az 1996. évi XXI. törvény a "térségi" szót használja gyűjtőfogalomként. Az Európai Unióban a "régió" elnevezést használják gyűjtőfogalomként is, de egy-egy adott területi szint meghatározására is. A területi statisztikai egységek nómenklatúráját, ahogy itt már több felszólaló is említette, az Európai Bizottság statisztikai hivatala alakította ki az érintett főigazgatóságokkal annak érdekében, hogy a közösség statisztikája egy áttekinthető és egységes területi szintre épüljön.

Néhány statisztikai adatot szeretnék csak röviden elmondani az idő rövidsége miatt. A különböző területi szintek nagysága a tagállamokban meglehetősen nagy szórást mutat. Például a területi statisztikai egységek II. szintje, ezeknek átlagos nagysága Olaszországban például 15 ezer négyzetkilométer, Spanyolországban 28 ezer, Görögországban 10 ezer, Hollandiában 3500 négyzetkilométer. A meglehetősen nagy különbségek a természetföldrajzi adottságokra vezethetők vissza, így az átlagos érték nem releváns.

Tisztelt Ház! A régiólehatárolás mindig vitatható volt, és úgy gondolom, az is marad, hiszen a regionális tudományok művelői már számtalanszor bemutatták, hogy nem lehet a sok dimenziójú térbeli tényezők miatt a gazdasági, társadalmi, műszaki, infrastrukturális, épített és természeti környezet egyértelmű és mindenki tetszését elnyerő lehatárolását elkészíteni. Különösen igaz ez a közigazgatási rendszerre épülő területi beosztásokra, amelyek nem követik a változó térbeli kapcsolatokat. El kell hát fogadnunk a lehatárolást a problematikus elemeivel együtt. Mivel az európai uniós szabályozás - a statisztikai rendszerből fakadóan is - közigazgatási egységekre épül, így a magyar területi statisztikai egység II. szintje csak megyékre épülhet. Ezzel már válaszoltam is az ellentétes felszólalásokra.

Tisztelt Ház! A törvénymódosítás az adminisztratív meghatározottsága mellett igen rugalmas a régióanalizációk tekintetében, ugyanis bevezeti a térségi tanács fogalmát. A törvényjavaslat erről szóló fejezete tartalmilag lényegében megegyezik a XXI. törvény "Regionális fejlesztési tanács" című fejezetével. A térségi tanács önkéntesen, egy-egy adott, közigazgatási határokat átszelő, fejlesztési célra vagy egy-egy speciális adottságú, több megyét érintő térség ügyeinek intézésére alakul. Lényegi különbség a korábbihoz képest az, hogy nem kötelező az érintett minisztériumok részvétele a tanácsban. Úgy tűnik, sok MSZP-s képviselőtársam bizottsági kisebbségi előadóként ezt a részt nem olvasta el a most benyújtott törvénymódosításban. Ezt a koncepciót megerősíti az is, hogy elsősorban helyi, de közös ügyek tartoznak a tanács hatáskörébe, de nevezhetnénk lobbytanácsnak is egy-egy speciális fejlesztési célra, lásd a már megalakult M6-os és M56-os Út és Környezete Fejlesztési Tanácsot. Ezekben a tanácsokban valóban nem szükséges a minisztérium képviselete.

Tisztelt Képviselőház! A törvénymódosítás kapcsán végezetül egy speciális szakterületet kívánok még kiemelni, nevezetesen e tárgykörben a kommunikációs stratégia jelentőségére hívom fel a figyelmet. Véleményem szerint a területfejlesztést támogató kommunikációs stratégia fő célja, hogy meghonosítsa és elterjessze az új területfejlesztési filozófia szemléletét és szellemiségét, növelje a magyar közvéleményben a Magyarország EU-csatlakozási folyamatával kapcsolatos bizalmi ismeret- és megértési szintet, különös tekintettel a regionális politikára, a területfejlesztés Phare-programokra, az azok által kínált lehetőségekre, eljárástechnikai, projektmenedzserlési módszerekre, az eddig elért eredményekre. Összegezve azt lehet mondani, hogy a kommunikációnak közüggyé kell tennie a területfejlesztést, a regionális szemléletet.

Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja az elmondottak alapján támogatja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium most benyújtott törvénymódosítási javaslatát. A képviselőtársaim a jövő héten az általános vita folytatásakor további részterületekről fognak szólni, és részletesebben ki tudják majd fejteni egyes szakkérdések kisgazda megközelítését. Támogatjuk tehát a most benyújtott módosító indítványt, és kérem a képviselőtársaimat is, hogy hasonlóképpen foglaljanak állást.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu