KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az előttem szóló képviselőtársam elmondta, hogy a gazdasági bizottság május 17-ei ülésén megvitatta a törvényjavaslatot. Arról nem szólt, hogy jelentős vita és véleménykülönbség alakult ki a törvényjavaslat megítélésében, alapvetően két dolog miatt; az egyik dolog az, ami benne van a javaslatban, a másik dolog pedig, ami kimaradt belőle.

Baráth Etele képviselőtársam már elmondta, hogy alapvető jogszabály-előkészítési követelmény, hogy egy korábban meghozott jogszabály működését legalább az indoklásban körültekintően értékelni kell, bemutatva néhány hazai, esetleg európai gyakorlatot. Sajnálatos, hogy ez nem történt meg. Az 1996-ban elfogadott jogszabály a területfejlesztés új rendszerét egy alulról építkező rendszerként képzelte el, amelynek alapjai a területfejlesztési társulások és az általuk, illetve a kamarák, a megyei önkormányzat és az érdekképviseletek által létrehozott területfejlesztési tanácsok.

(10.00)

Ezeken túl a létrejött régiós tanácsok, illetve az OTK képezi a területfejlesztés új rendszerét. Ennek a rendszenek a létrehozása és működtetése azon alapul, hogy az önkormányzatok, amelyek csak rendkívül szűkös forrásokkal rendelkeznek, biztosítsák ezen intézményrendszer működéséhez a szükséges minimális forrásokat. Már létrejöttekor látszott, hogy a rendszer működésének legnagyobb problémája és gondja a finanszírozás lesz. Az is hamar kiderült, hogy a fejlesztési programok kidolgozása és működtetése csak profi munkaszervezettel lehetséges.

Ezt igazolta az elmúlt években a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működtetett integrált szerkezetátalakítási és válságkezelési program is. Ehhez az intézményrendszerhez is többletforrások szükségesek. Ezekről a forrásokról nem rendelkezett a korábbi, de a mostani törvénymódosítás sem, pedig ezek nélkül a hosszú távú tervezés és stabil működtetés nem képzelhető el. Ha megvizsgáljuk, hogy az elmúlt időszakban a területfejlesztésre fordított költségvetési források hány százalékával rendelkeztek a területfejlesztési tanácsok, akkor azt kell mondani, hogy ez az összeg rendkívül alacsony: 5-10 százaléka ezeknek a forrásoknak. És nem is igazán látszik arra vonatkozóan szándék vagy kísérlet, hogy ezek a források decentralizálódjanak, és valójában a létrejött területfejlesztési rendszerek döntsenek ezekről a forrásokról és használják fel azokat. Erre a mostani javaslatban nincs semmiféle garancia. Az is természetes, hogy a rendszernek olyannak kell lennie, amely alkalmas lesz az EU-támogatási rendszer, illetve a már most meglévő Phare-támogatások fogadására és működtetésére. Bebizonyosodott, hogy az esetleg többéves programfinanszírozás követelményének a költségvetés jelenlegi rendszere nem felel meg.

Nem vitatható a tervezési, fejlesztési régiók létrehozásának szüksége. A bizottság kisebbségének véleménye szerint teljesen elfogadhatatlan az a kormányzati törekvés, hogy a létrehozandó régiók államosítására törekszik. Nemhogy decentralizációról nem beszélhetünk, de az új szabályozás egy új dekoncentrált szervezetet hoz létre, amely a kormány kinyújtott karja lehet a területfejlesztésben. Ugyanakkor a kamarák képviselőit a javaslat száműzné a területfejlesztés ezen szintjéről.

Összefoglalóan: a javaslat nem rendelkezik a működéshez szükséges források biztosításáról, nem biztosítja a hazai területfejlesztési rendszernek az EU intézményrendszeréhez történő illesztését, és nem biztosítja azt a szubszidiaritási elvet, amit az EU már korábban megfogalmazott. Sokkal inkább biztosítja azt a centralizációs politikát, amelyet az elmúlt évben már megtapasztalhattunk a kormányzat részéről.

Ezen megfontolások alapján ezt a törvényjavaslatot nem tartjuk általános vitára alkalmasnak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu