VÁRHEGYI ATTILA, a Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr kérdésében felvetett probléma valós, az szinte naponta jelenik meg a legkülönbözőbb módon mind a minisztérium, mind pedig valószínűleg valamennyi képviselő úr és képviselő asszony előtt. Az Országgyűlés plenáris üléseinek közvetítési lehetőségét a rádiózásról és televíziózásról szóló '96. évi I. törvény, az úgynevezett médiatörvény szabályozza.

Az országos vételkörzeti műsorszolgáltatók közül a Magyar Televízió 2-es csatornája sugároz a parlament plenáris üléseiről közvetítést. Ez az adás korlátozott időtartamú. Teljes időtartamú közvetítést tudomásom szerint csak a Magyar Rádió FM-frekvenciájú Kossuth-adása nyújt. Az MTV 2-es csatornájának műsora nem földi műsorszórású, műhold útján kerül terjesztésre. Csak egyéni műholdvevő berendezés alkalmazásával, AM-mikrohálózaton keresztül, illetve kábeltelevíziós hálózatok útján fogható, feltéve, ha a kábelszolgáltató programcsomagja tartalmazza a kérdéses adást.

Milyen megoldások jöhetnek szóba annak érdekében, hogy a parlamenti közvetítések az ország egész területén hagyományos tv-készülékekkel is foghatók legyenek? A másik azonnal adódó kérdés pedig az, hogy ezeknek a megoldásoknak ma milyen realitásuk van.

Nézzük az elsőt! A parlamenti közvetítések átkerülhetnek az MTV 1 földi műsorszórású csatornára, ez gyakorlatilag a lakosság 100 százaléka számára elérhető. A probléma, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók elnökei a médiatörvény 71. § a) pontjában foglalt jogkörükben saját maguk gondoskodnak az ülések folyamatos közvetítési rendjéről. Eszerint az elnök saját jogkörében dönt a műsorszerkezet kialakításáról, e döntést befolyásolni a kormányzatnak nem áll módjában. Amennyiben az MTV Rt. elnöke úgy döntene, hogy a közvetítések az 1-es csatornára kerülnek, olyan jelentős többletköltségek merülnének föl, melyek pótlólagos finanszírozást igényelnének. Ennek realitása kérdéses, már csak a médiatörvény idevonatkozó részei miatt is.

A másik lehetőség, hogy a közvetítéseket valamelyik földfelszíni országos kereskedelmi csatorna vállalná fel, azt hiszem, ennek realitását nem kell túlzottan taglalni, nincs ennek realitása.

A harmadik lehetőség, hogy létre lehet hozni egy új földfelszíni országos vételkörzeti csatornát. Ennek problémája, hogy nem adottak sem az anyagi, sem a technikai feltételek, tehát ennek a megoldásnak sincs realitása.

A negyedik egy valós lehetőség, a vidéki kábeltelevíziós hálózat gyors, nagyarányú fejlesztése. Ez csak jelentős beruházással, költségvetési, önkormányzati segítséggel lenne megoldható, illetve tőkebefektetéssel, amelyre vonatkozóan vannak szándékok, és van természetesen előrelépés is, realitása azonban rövid távon kétséges.

Összefoglalva tehát: a kormányzatnak rövid távon nem áll rendelkezésére olyan eszköz, amellyel a közvetítési lehetőségeket jelentősen bővíthetné. De a közszolgálati médiumok működésének felülvizsgálatára a parlamenti pártok bevonásával média-albizottság alakult, melynek fő feladata hatpárti egyeztetés keretein belül előkészíteni a médiatörvény konszenzuson alapuló szükséges módosításait. Az érdemi munka azonban a mai napig nem kezdődhetett meg, mivel az MSZP és az SZDSZ kivonult a bizottsági ülésről. Véleményem szerint e bizottság vizsgálódásának tárgya lehet a képviselő úr által felvetett kérdés áttekintése, megfelelő orvoslása. A kormány ezt minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kívánja.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu