DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Múlt évben a társadalombiztosítási alapok költségvetésének vitája során az egészségügyet érintően a legnagyobb vitát a gyógyszerkassza bezárása váltotta ki. Kormánypárti oldalról is megfogalmazódott, hogy a támogatás új rendszerének kidolgozását megelőzően kockázatosnak tűnik e merev szabályozás. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy az ügyben lépni kell, hisz hazánkban a '90-es évek eleje óta a gyógyszerkiadások növekedésének üteme évről évre meghaladta az inflációt, és mára már eljutottunk odáig, hogy a nemzeti össztermék közel másfél százalékát költjük gyógyszerre.

A gyógyszertámogatások részaránya az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kifizetései között is rohamosan emelkedett. 1993-ban még 55 milliárd forint volt a támogatás nagysága, és mint közismert, a parlament által jóváhagyott idei évi költségvetésben már 123 milliárd forinttal szerepel ez a tétel. A kormányzat a kassza zárttá tételével önmagát terelte kényszerpályára, vállalva azt, hogy a jelentős lakossági csoportokat érintő kérdés az ellenzék kedvenc terepe lesz a politikai hatalom támadására - ebben sem kellett csalatkoznunk, dacára annak, hogy az OEP főigazgatójának, Mikó professzornak a vezetésével az árképzés tudományosan megalapozott elveit sikerült lefektetni.

Az elvek május elején a parlament szociális és egészségügyi bizottsága előtt ismertetésre kerültek, azokkal szemben lényegi kifogás nem merült el. Pedig igen kényes kérdésről van szó: a gyógyszergyártók és -forgalmazók, a gyógyszerészek, az utalványozó orvostársadalom, az Egészségbiztosítási Pénztár, a költségvetés és elsősorban a betegek mint fogyasztók érdekeinek egyszerre megfelelni igen nehéz, jóformán lehetetlen. Az időközben kinevezett gyógyszerügyi miniszteri biztos vezetésével, az előbb már említett Mikó professzorék által kidolgozott elvek alapján folyó tárgyalások azonban, úgy tűnik, eredményre vezetnek. (Zaj az MSZP soraiban.) Ebben az érintettek önmérséklő, felelősségteljes hozzáállása szükségeltetett (Zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.), amelyért köszönet jár.

Mégsem kell a keserű pirulát lenyelnünk, sőt végre - több mint két év óta - ismételten új gyógyszerkészítmények kerülnek kihirdetésre. Nem válnak valóra azok a jóslatok sem, amelyek a lakossági terhek jelentős fokú növekedéséről szóltak. Míg 1995-ben a lakosság gyógyszerkiadási költségei 50 százalékkal nőttek, és az azt követő években is meghaladta az emelkedés a 20 százalékot, az idei évben jóval 10 százalék alatt marad, döntő mértékben nem haladja meg a 3 százalékot.

Az elért eredmények azonban nem tehetik elbizakodottá az egészségügyi kormányzatot. Az egészségügy átalakításának egyik legfontosabb területén is számos tennivaló akad még a promóciós tevékenység szabályozásától az utalványozási szokásoknak az érintettek bevonásával történő megváltoztatásáig bezárólag. Bízom abban is, hogy nem következik be a sajtó által felvetett változás, azaz nem "a mór megtette a kötelességét, a mór mehet" elve fog érvényesülni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu