DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Az itt elhangzott vitában részben politikai, részben szakmai érvek hangzottak el. A politikai érvek közül csak eggyel szeretnék foglalkozni, azzal, amelyet Kóródi Mária említett. Tett egy összehasonlítást a két parlamenti ciklus között, az elmúlt ciklus működése és a mostani között, arra utalva, hogy az előző ciklusban és egészen a múlt év október 27-éig, mint ezt dátum szerint megjelölte, a konszenzus lett volna a jellemző, és ezzel szemben most ez nem érvényesül.

Nos, az egyik dolog, amit szeretnék elmondani, tisztelt képviselőtársaim, és ehhez hozzátenni, ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy valamennyi kérdés, amelyben vita van a kormánykoalíció pártjai és az ellenzék között, egyetlenegy kérdés körül összpontosul, ez pedig a Ház ülésezésének rendje. Valamennyi ügyrendi vita, amelyet lefolytattunk, valamilyen formában ehhez az egyetlenegy problémához kapcsolódik. Persze lehet 15 vitás kérdést felvetni és hozzátenni ehhez a kérdéshez, akkor ez 15 éles ügyrendi vitát eredményez. Ez az egyik dolog.

A másik, ami az elmúlt ciklust illeti, néhány konszenzus valóban volt, de azért ne túlozzuk el. Az előző ciklusban sem a konszenzus uralta valójában ezt a parlamentet, néhányszor megadták a lehetőséget, valóban kapott az akkori ellenzék, akik többek között mi voltunk, a Fidesz-Magyar Polgári Párt, olyan javaslatot, amit el lehetett fogadni. Csakhogy önök elfeledkeznek arról, hogy milyen ellenzékük volt. Hej, ha nekünk olyan ellenzékünk lehetne (Moraj az MSZP és az SZDSZ, szórványos taps a Fidesz padsoraiban.), mint amilyen önöknek volt az előző ciklusban! Ennyit a kérdés politikai részéről.

Ami a jogi érveket illeti, Tóth András képviselő úr választ vár arra, ha jól értettem, hogy az a két szakaszhely hatályban van-e. Valóban az a két szakasz hatályban van, de az nem változtat az ügyrendi bizottság álláspontjának helyességén, sőt úgy gondolom, hogy az ügyrendi bizottság állásfoglalásainak helyességén az a szemantikai bűvészmutatvány sem változtat, mellyel itt most egyes ellenzéki képviselőtársaim próbálkoznak. A napirend ugyanis az ülés érdemi részének egészét átfogja. Mert hiába nyitja meg formailag az elnök az ülést, hiába mond el néhány technikai jellegű tájékoztató közlést, és hiába hangzanak el a napirend előtti felszólalások, ha az, amiért az ülésre egyáltalán igazán szükség volt, napirend hiányában elmarad. Az ülés napirend nélkül, tisztelt képviselőtársaim, nem ülés, mint ahogy az ebéd sem ebéd étel és evés nélkül, hiába kívánnak a nagy semmihez jó étvágyat.

De ha már a szavakkal való játékba belemegyünk, ellenkező véleményen levő képviselőtársaimnak akkor lenne igazuk, ha az említett korábbi ügyrendi bizottsági állásfoglalás nem úgy szólna, hogy interpellációt, kérdést, azonnali kérdést azokon a heteken kell a megadott időkeretben tartani, amikor egyébként az Országgyűlés ülést tart, hanem úgy szólna az állásfoglalás, hogy interpellációt, kérdést, azonnali kérdést azokon a heteken kell tartani a megadott időkeretben, amikor az Országgyűlés az ülés megtartására legalább kísérletet tesz. Napirend nélkül ugyanis nem lehet kísérletnél többről beszélni, és az az említett állásfoglalás, amelyre önök hivatkoznak, nem kísérletről, hanem ülés tartásáról, megtartott, elfogadott napirend alapján végigvitt ülésről beszél.

Ezért ismételten azt kérem képviselőtársaimtól, hogy az MSZP frakciójának mindkét kérelmét utasítsa el, és azokra szavazzon nemmel. Köszönöm a figyelmüket. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Szégyen! - Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu