DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a felszólalását, Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes úr.

Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, hogy a magyar mezőgazdaság helyzetét nem lehet önmagában vizsgálni, hanem a világgazdaság részeként kell a magyar mezőgazdasági folyamatokat figyelembe venni. És amint már oly sokszor elmondtam, a magyar mezőgazdaság fejlesztése elképzelhetetlen a vidékfejlesztés nélkül, a vidékfejlesztés a területfejlesztés nélkül, és az egészet - hogy megértse mindenki - a nemzet fejlesztéseként kell látni és felfogni, hiszen ezek a folyamatok a magyar nemzet fejlesztéséhez, az Európai Unióba egységes országként történő belépéséhez segítik hozzá.

Ami most már a konkrét felvetéseket illeti, nemcsak a magyar mezőgazdaságban van túltermelési válság, hanem egész Európában; hozzá kell hogy tegyem, az egész világban is, pontosabban a világ fejlettebb részében. Ugyanakkor egyes térségekben óriási éhínség van. Tehát a világ kétségtelenül ilyen vonatkozásban is legalább két részre szakadt.

A külpiacunk igaz, hogy beszűkült - amint azt Kovács frakcióvezető-helyettes úr helyesen megállapította -, de ez a beszűkülés nyilvánvalóan a válsággal kapcsolatos. Tehát amikor az ázsiai válság kitört, az egész magyar gazdaságot, ezen belül a mezőgazdaságot érintette, ez a beszűkülés az orosz válság következtében is érintette a magyar gazdaságot és ezen belül a mezőgazdaságot, a koszovói válság is kihatott erre.

(10.00)

De ugyanakkor rá kell arra mutatnom, hogy éppen az a banki intervenció, amit a Kereskedelmi és Hitelbank, a Raiffeisen Bank, a CIB Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank és a Bank Austria Creditanstalt a nekem küldött levelében fejezett ki, hogy mit kellene tenni az orosz válság kivédése érdekében, ezek nyílt kapukat döngettek, mert már rég meghoztam azokat az intézkedéseket, amelyeket a bankok most kértek. A kormány ezt jóvá is hagyta: 2,33 milliárd forint állami kezességvállalás kapcsán nagyon jelentős exportunk indult meg az orosz piacok irányába, és én remélem, most a koszovói válság leküzdése után az újjáépítési folyamatokba olyan mértékben tudunk bekapcsolódni, hogy az az egész magyar mezőgazdaságnak hatalmas lökést ad a gazdasággal együtt.

De annak érdekében, hogy mindenki lássa, hogy a mi külpiacaink a nehéz körülmények ellenére is nemhogy beszűkültek volna, hanem rendkívül jelentősen kibővítettük azokat, hadd említsem meg, hogy egymagában a sertésválság ügyében, noha ténylegesen van egész Európában és Európán kívül is ilyen válság, mi mégis az év első hónapjában több mint 400 ezer sertéssel többet vágtunk, mint tavaly ilyenkor, tehát egy hatalmas növekmény indult meg. Az év első 4 hónapjában a sertéshúsexportunk 26,2 százalékkal nőtt a korábbi időszakhoz képest; a másik válságágazatban, a darabolt tyúk és csirke vonatkozásában 29,5 százalékkal nőtt. Az élőmalac- és süldőexport 2,6-szorosa a korábbi mennyiségnek, a vaj 3,3-szorosa; a tejföl, joghurt, kefir háromszorosára, a méz négyszeresére, a hagyma, saláta, fehér- és sárgarépa ötszörösére nőtt.

Tehát én úgy gondolom, ezek az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy egy óriási agrárdiplomáciai offenzíva folyik, és hogy eredményes is ez az offenzíva, hiszen pozitív a mérlegünk, ugyanakkor tény az, hogy nagyon jelentős árcsökkenés következett be a világpiacon, ami nagyon jelentősen sújt minket. Csak azért, hogy mindenki világosan lássa, hogy milyen alaptalanul szoktak minket vádolni, különösen a sertésügyben hangzik el sokszor, hogy mi nem teszünk semmit a gazdák megmentése érdekében.

Kérem, a korábbi évben egész évben 6,9 milliárd forintot (Az elnök jelzi az idő leteltét.) költöttek a sertésekkel kapcsolatos intézkedésekre, az idén az első négy hónapban 7,9 milliárdot költöttünk. Úgy gondolom, ez ékesen bizonyítja, hogy mi mindent megteszünk a mezőgazdaság jövője érdekében.

Köszönöm a kérdést, elnézést az időtúllépésért. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu