DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Előrelátható volt, hogy 1999-ben a gyógyszerek támogatására szánt 123 milliárd forint nem lesz elég. A gyógyszerkasszát azonban bezárták, és kulcsát a pénzügyminiszter úr zsebébe tették.

A valóság azonban hamar rácáfolt az önök elvárásaira. Az elő negyedévi adatok ismeretében a kormánynak lépnie kellett. Áprilisban tehát engedélyezték a túllépést, a büntetés azonban nem maradt el.

Zároltak először is az Egészségügyi Minisztérium költségvetéséből pár milliárdot, köztük elvettek a védőnői szolgálattól 100 milliót, az igen szerény drogprevenciós programtól 15 milliót, a sürgősségi betegellátástól és -mentéstől 400 milliót, a daganatos betegek sugárterápiás feltételei javításától 200 milliót, az aneszteziológiai minimumfeltételek teljesítéséből 100 milliót. A társadalombiztosítás költségvetéséből zároltak újabb 5 milliárdot, e zárolás is kizárólagosan a gyógyító-megelőző ellátásokat érintette. A gyógyszerár-tárgyalások ilyen előzményekkel már csak arról szólhattak, hogyan lehetne lefaragni a hiányt a támogatások kurtítása révén.

A tárgyalások a végére értek. Eredménye az a megelőlegezett megtakarítás, amelyhez a betegek 5,5-6 milliárd forinttal többet fognak fizetni megszokott gyógyszereikért. Önök azt mondják, hogy az áremelkedés a tűrhető mértéken belül marad. Ezt majd minősítik azok a fekélybetegek és magasvérnyomásosok, akiknél a támogatás csökkenése a tartósan szedendő gyógyszereiket érinti. Ők fizetnek először a patikában. De a betegek és most már az egészségügy minden szereplője fizet a gyógyításra szánt összegek zárolásával, és ők fizetnek még egyszer, amikor a gyógyítás feltételeinek javítását célzó összegek is áldozatul esnek.

Kérdésem tehát, államtitkár asszony, kik a gyógyszertámogatások vesztesei, de kérdezhetem úgy is, hányszor vesztesei az önök megátalkodottságának a betegek és a gyógyítók. Köszönöm a választ. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu