SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Asszony! A választási programjában, de a választási kampány idején és ennek megfelelően a kormányprogramban is a Fidesz kiemelt figyelmet fordított és adó- és járulékrendszer ügyének. Hatalmasakat ígért, tökéletesen megalapozatlanul, de mindenesetre a választókat mindezzel eredményesen félrevezette. Ezen ígéretek romjaival van most dolgunk. Ma már tulajdonképpen tragikomikusnak tűnik Stumpf miniszter úrnak az az egy évvel ezelőtti kijelentése, hogy a kormány nem ismer pardont a kormányprogram végrehajtásában.

Az elmúlt négy nap vitái arról szóltak, hogy az ellenzék szembesítette a kormányt egykor tett ígéreteivel, erre számos példa volt. Én most csak két egykori ígéretet szeretnék kiragadni, mielőtt a táppénzügyekről egy kicsit részletesebben beszélnék. Elhangzott az az ígéret a kormányprogramban, hogy az élőmunka terhelésének, azaz a tb-járulék összegének csaknem felére, azaz 25 százalékra történő mérséklését ígérte a kormány. Két év után 49 százalékról 44 százalékra sikerült lemennünk - ez nagyon messze van még a 25 százaléktól -, miközben nem kell arról sem elfeledkezni, hogy az egészségügyi hozzájárulás mértéke pedig 2100 forintról a mostani tervek szerint már 3900 forintra növekszik. Ez közel 70 milliárd vagy 70 milliárd körüli pluszt terhel a munkaadókra, és nagyjából elimminálja a tb-járulék csökkentésének pár százalékát.

A másik ígéret, amire kitérnék: rögzítette a kormányprogram, hogy a jogszabályok, így az adó- és járulékjogszabályok előkészítése során is nagy hangsúlyt fektetnek majd az előzetes hatásvizsgálatok elkészítésére. Ebből éppúgy nem tapasztalható semmi, mint sok más ígéretből.

Ez utóbbi be nem tartott ígéret kiválóan manifesztálódik abban a bizonytalanságban, ami a táppénzszabályok tervezett változtatását illeti. A kormány azt állítja, hogy a munkaadók és foglalkoztatók számára összességében kedvező lesz a változás, ami egyrészt az eddig 15 nap betegszabadság és a 15 nap feletti táppénz egyharmadának megfizetése helyett ezután 40 nap táppénz megfizetését rója a munkaadókra, miközben az általuk fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulás is nő 3600 forintról 3900 forintra. A kormány azt állítja, hogy összességében mindez kedvező lesz a foglalkoztatóknak, a munkaadóknak. Ami azonban egyedül biztos: ezen kérdés megítélésében tökéletes a bizonytalanság. Egymásnak ellentmondó becslések jelennek meg, hatástanulmány mint olyan nem létezik.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ez az egy szem táblázat, amire ön az előbb hivatkozott, és amelyet Kovácsné Kósa Magda képviselőtársunk kenón kisorsolt számok halmazának nevezett, lehet, hogy igaz, és lehet, hogy teljesen távol áll az igazságtól.

(11.30)

Én mindenesetre emlékszem, a gazdasági bizottsági vita során már elkezdtünk vitatkozni erről az egy szem táblázatról. Amikor kiderült, hogy a Pénzügyminisztérium egy újabbat terjesztett elénk, akkor az újról kezdtünk el vitatkozni. Egyáltalán nem biztos, hogy bármelyikben is az igazság számai jelentek volna meg.

Azonban mondok én ennél még meglepőbb dolgot. Május 4-én azonnali kérdést intéztem a pénzügyminiszter úrhoz az akkor még 15 napról 90 napra történő kiterjesztés ügyében, és érdeklődtem, hogy ennek vajon mik lesznek a kihatásai. Nos, a pénzügyminiszter úr nekem azt válaszolta, hogy a 90 napra való kiterjesztés valóban 10,1 milliárd többletterhet jelent a foglalkoztatóknak. Sok minden más miatt nem elégedtem meg a válaszával, ezért írásban megismételtem a kérdésemet, és írásban választ kaptam a miniszter úrtól egy hónappal később, június közepén. Akkor ugyanerre a kérdésre a következő választ kaptam. A keresőképtelenség 15. és 90. napja között kifizetett táppénz '98. évi kiadása mintegy 26,4 milliárd forintot tett ki. Ha ebből levonjuk a munkáltatók által fizetett egyharmadot, marad 20 milliárd, azaz a pénzügyminiszter májusban tett 10 milliárdjához képest júniusban 20 milliárdot hallottunk, és erről a 15 napról 40 napra való kiterjesztésről egy fia adat nincs ebben az egyébként önmagában is bírálható táblázatban.

Én tehát azt gondolom, ha ezekből a nagyon eltérő miniszteri válaszokból kibarkochbázok egy közepes értéket, akkor az azt jelenti, hogy a 15 napról 40 napra történő kiterjesztés minimum 6-7 milliárd forint pluszterhet jelent; az egészségügyi hozzájárulás 3900 forintra történő kiterjesztése 13 milliárd forintot jelent; ez összesen 18 milliárd forint - de mondom, azt hiszem, ez nagyon kedvezően becsült a kormány szempontjából -, miközben a 15 nap felett fizetett egyharmadnyi munkáltatói finanszírozás elmaradása 10,1 milliárdot jelent. Ennek a végösszege tehát az, hogy 7-8 milliárddal nőhet a munkaadók terhe, szemben azzal, amit a kormány állít, hogy jobban járnak.

Én arra tennék javaslatot a tisztelt kormánynak, hogy ebben az adó- és járuléktörvényben és az ezen alapuló költségvetésben - amikor tényleg minden fillérre szükség van - ne gyakoroljon ilyen nagyvonalú gesztust a munkaadóknak, hogy lehetőséget ad számukra, hogy 3 milliárddal jobban járjanak, ahogy ezt a kormány állítja, hanem állítsa vissza az eredeti állapotot, és akkor - még ha a saját számainak ő hisz is - nyer 3 milliárdot, a munkavállalók vagy a munkaadók, a foglalkoztatók pedig meg lesznek nyugodva, mert azt hiszem, senki nem hisz, tisztelt államtitkár úr, ezeknek a "random size" adatoknak, amikkel ön elkápráztatta itt a parlamentet vagy ha nem is ön személy szerint, akkor a Pénzügyminisztérium.

Még két dolgot hozzátennék. Ennek a táppénzváltoztatásnak két másik hatására is felhívnám a figyelmet. Egyrészt...

Forrás: parlament.hu