DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ezeréves államalapításunk ünnepére szép alkotmányos terveink voltak. Egy nemzet nagy évfordulói olyanok, mint a családban az idősebbek születésnapja. Ilyenkor a családtagok is félreteszik ellentéteiket, még azok is, akik egyébként nincsenek a legjobb viszonyban egymással.

A magyar kormány hitte, hogy a nemzet és parlamentje számára a 2000. év ilyen alkalom. Alkotmányunk hatályos szövegét alapjaiban az Ellenzéki Kerekasztal követelései és a nemzeti kerekasztal-tárgyalások során kialakított átfogó alkotmánymódosítás teremtette meg. Ez a történelmi tett biztosította a jogállamba való békés átmenetet, létrehozta a rendszerváltozás előfeltételeit, és tizenhárom változtatás révén biztosította a jogállamiságot, a többpártrendszert, a piacgazdaságot. A demokratikus politikai átmenet a rendszerváltozás első évtizedének végén önmagán túlmutató, szimbolikus jelentőségű lépés lett volna, ha az új évezredbe olyan alkotmánnyal léptünk volna, amelynek címe már nem a rossz emléket, a Rákosi korszakot idézi, az 1949. évi XX. törvény címmel.

Az államalapítás 1000. évfordulójának közeledtével nehéz elfogadható magyarázatot találni továbbá arra, hogy Magyarország alkotmányának preambuluma miért nem utal hazánk történelmi múltjára, hazánk államalapítására, a koronára, és hogy miért nem méltatja kellő ünnepélyességgel múltunk jelentős állomásait, egyben esszenciáját adva az alaptörvényt meghatározó jogállamiság értékeinek. Megalapozottan kijelenthetem, hogy a hatályos alkotmány szövege által rögzített demokratikus politikai berendezkedés a rendszerváltozás első évtizede alatt bebizonyította létjogosultságát, és az Európai Unió országvéleményében foglaltak szerint is megfelel egy demokratikus állam kritériumának, ami a legfőbb feltétele az Európai Unióba való felvételünknek.

A Magyar Köztársaság kormányának meggyőződése, hogy a formailag megújult alkotmány elfogadása méltó kezdetét jelentené a millenniumi évnek, és megadhatná azt az alaphangot, amely szükséges e kiemelkedő ünnepségsorozathoz. Kifejezhetné továbbá a nemzet választott képviselőinek egységét a nemzetet érintő legalapvetőbb kérdésekben.

Szomorúan adok hírt a parlamentben mindenkinek arról, hogy vannak, akik nem tudják osztani ezt a felfogásunkat. És kétharmados törvényről lévén szó, az MSZP és az SZDSZ vétójoga egyúttal a mi törekvésünk béklyója is; béklyója, tisztelt képviselőtársaim, de nem kudarca. Mert ígérem, hogy törvény születik 2000. január 1-jére a magyar államalapításról, mert törvény születik a Szent Korona és az államalapítás megörökítéséről, és megtaláljuk a módját annak, hogy méltó módon kísérjük át a Szent Koronát a Magyar Országgyűlés épületébe.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - dr. Kávássy Sándor: Helyes!)

Forrás: parlament.hu