BAKONYI TIBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, egy csomó olyan dolog elhangzott, aminek nem nagyon van köze egymáshoz. Először is megpróbálok két percben gyorsan sorba menni. Magyarországon, szeretném bejelenteni, nincsen magyar biztosító, csak magyar nevű biztosító van, Font Sándor képviselőtársam. Elég nagy baj a piacon, hogy nincsen magyar biztosító, csak magyar nevű.

Amit szeretnék megjegyezni, nagyon furcsa a szemlélete önnek. Azt mondja, azért, mert ha ilyen nyereséget tudnak produkálni a biztosítók, azért társadalmilag szolidárisnak kell lenniük. Az ön elgondolása szerint a piacgazdaságban ez mindenkivel így működik? Aki a piacgazdaság szabályai szerint él, működik, dolgozik, annak bizonyos eredményesség után külön adót kell fizetnie, hogy szolidáris legyen? Ezt az elvet szívesen meghallgatom esetleg egy másik vitában öntől.

Ami talán a biztosítási ügyeket befolyásolja, az a biztonságérzet, az állampolgárok biztonságérzete. Sokan éppen ebből a hiányból, hogy nincs biztonságérzetük a vagyonukkal, a tulajdonukkal, a munkaeszközükkel kapcsolatosan, kötnek biztosítást, hiszen valamilyen biztonságérzetre, valamilyen valódi biztosításra szükségük van. Tehát ezért is keresik ezeket a megoldásokat.

Szeretném azokat a biztosítókat megvédeni, akiknek az ügynökhálózata elmegy azokba az árvíz sújtotta házakba, ahol már az árvíz a határ szélén van, és akkor is kötnek biztosítást, amikor tudják, hogy az árvíz oda fog érni. Talán ha elolvasta volna a tudósításokat Font Sándor úr, akkor nem mondana azokra ilyen szavakat, akik utána képesek voltak nagyobb összeggel megsegíteni a társadalmi katasztrófát elszenvedetteket.

Azt is szeretném megjegyezni, hogy az az érték, amiről ön beszél (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a 80 forint - a költségvetésbe közel 3,5-4 milliárd forint van tervezve -, 8 millió szerződést szorozzon be 80 forinttal, akkor ki az, aki rosszul számolt?

Forrás: parlament.hu