JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az ajánlás 65., 67., 68. pontjában szereplő indítványok mellett szeretnék érvelni, tulajdonképpen a pálinka jövedéki adójával kapcsolatosan. A részletes indokolásban az szerepel, hogy az alkoholtermékek jövedéki adóját 7 százalékkal emeli a javaslat. Úgy gondolom, ezzel semmi gond nincs: hogyha valahol adót kell beszedni, egyetértek a jövedéki adó emelésével. Ugyanakkor számomra elég érthetetlen, hogy miért tesz nagyobb terhet a gyümölcspálinkára a javaslat. Úgy gondolom, akik foglalkoznak ezzel a kérdéssel, azok tudják, hogy a szintetikus alkohol előállításának költségei és a gyümölcspálinka vagy a borpárlat előállításának költségei nem tudnak versenyezni egymással. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy az agrártermelő versenyez a vegyiparral, és elég egyértelmű ez a verseny. Tehát éppen azt mondom, hogy a gyümölcspálinka, a borpárlat adóját kisebb mértékben kellene emelni, mint a szintetikus alkoholokét, legalább addig, míg az Európai Unióban az elvárás, hogy ez egy szinten legyen, még meg nem valósul.

Ezen túlmenőleg is vannak nekem itt gondjaim. Például a borpárlat adója még a 10 százalékot is meghaladja, 15 százalékra teszi a javaslat, a gyümölcspálinkáét pedig 10 százalékra. Ez olyan kismértékű, kis eltérést tesz a jövedéki adónál, ami nem érdemli meg azt, hogy külön kezeljük, külön adótétel legyen, főleg azért nem, hogy ha a törvény megfogalmazásában ez a két tétel külön vámtarifaszámú, de mégis a törvény szövegében a továbbiakban együtt pálinkának kezeli. Tehát vagy azt ki kellene hagyni, hogy együtt pálinka, vagy pedig közös adómértéket kellene megállapítani, amire Font Sándor képviselőtársam is tett javaslatot. Ő mint kormánypárti is hasonlóan vélekedett ebben a kérdésben.

A másik ilyen kérdés, amely ezzel kapcsolatos, a bérfőzött pálinka adója.

(14.30)

Itt is az átlagot meghaladó 10 százalékkal kívánja emelni a törvényjavaslat. Úgy gondolom, hogy teljesen felesleges. Nem tudom, hogy miért kell ezt; ez tulajdonképpen a kistermelőnek egy szerény mennyiségnél egy kedvező tarifa, több mint 50 százalékban kedvezőbb ez a jövedéki adó - de miért ezt kell nagyobb mértékben emelni? Ez teljesen érthetetlen. Arról van szó, hogy ha a jövedéki adót kikerülik, és ez így van, akkor nem az adó mértékének emelésével kellene ezt megoldani, hanem egyéb kérdések megoldásával.

Például hadd hívjam fel itt a Pénzügyminisztérium figyelmét arra, hogy a 35/97. PM-rendelet 80. §-ának 5. bekezdése nem pontos. Például a pálinka származási igazolványának a határidejét ez a PM-rendelet nem határozza meg, tehátlan korlátlan ideig. Ma ameddig egy bérfőzött pálinka származási bizonyítványát megőrzi a kedves bérfőzető, addig igazolni tudja vele az azon szereplő mennyiséget. Ez egy nagyon nagy hiba. Azt a gondot felveti, hogy több évre visszamenőlegesen is előveszi a papírt, és igazolja azzal a pálinkát, amit lehet, hogy éppen egy eltitkolt desztillálóberendezésben csinált.

Tehát ott kellene keresni a problémákat, és én nagyon javaslom megfontolni, hogy ezt az eddigi 500 forintos adótételt ne emelje 550 forintra a parlament, már csak azért is, mert Magyarországon, úgy gondolom, a kisüsti pálinka mint hungarikum jelenik meg, és ennek mindenképpen meg kellene hagyni a létjogosultságát. Azt látni kell, hogy ha ennek az adóját felemeljük majd valamikor a teljes mértékre, akkor ezek a kisüsti szeszfőzdeüzemek tönkremennek, vállalkozások mennek tönkre, és maga ez a kategória is felszámolódna - úgy gondolom, hogy ezt egyikünk se akarná.

A következőkben a 68. sorszámú ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Én annyi indítványt teszek, hogy maradjon ki a törvény szövegéből az a szó, hogy "desztilláló", és csak az a megfogalmazás maradjon benne, hogy "vámhatóság engedélyével szabad alkoholtermék előállítására alkalmas berendezést előállítani és birtokolni". Én tudom, hogy ma desztillálóberendezéssel állítják elő döntően az alkoholterméket, de biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül a VPOP, a vámosok eljutnak a bírósághoz, amikor majd egy olyan berendezésről a bíróság fogja kimondani, hogy ez desztillálóberendezés volt-e vagy valami más. Tehát felesleges ez a szó benne, és elejét tudjuk venni annak, hogy a bírósággal kelljen majd kimondatni, hogy ez milyen berendezés. Tehát éppen ezért a törvény jobbítása miatt mondom azt, hogy ezt a szót hagyjuk ki.

Még ebbe a paragrafusba tartozik a 130. sorszámon szereplő indítványom, amely mellett szeretnék érvelni. Ez nem egy igazán ellenzéki indítvány, és itt a kormánypárti kisgazda indítvány a legjobb, amit Zsikla Győző képviselőtársam most említett, a mezőgazdasági tevékenységnél a jövedékiadó-visszatérítés, mert ő megemeli a visszatérítés mértékét is, és csökkenti a napok számát. Én abból indultam ki, hogy a kormány a törvényjavaslatban azzal indokolta visszafizetési idő 30 napról 60 napra történő megemelését, ami egyértelműen káros a mezőgazdasági termelőre, hogy január és december hónapokban olyan mennyiségű igény érkezik, amit nem tudnak teljesíteni határidőre. Én úgy gondolom, hogy ha ez a valóságos indok, akkor ezt kell megszüntetni, és éppen ezért az indítványom arra irányul, hogy az ebben a két hónapban benyújtott kérelmeknél emeljük csak meg a visszafizetési határidő hosszát. És én úgy gondolom, hogy a 60 nap egy nagyon durva dolog, hanem 40 napot javasoltam.

Tehát ha szabad kérni a kormánytól és a kormánypárti képviselőktől, akkor ne ezt az indítványt, hanem a 132. sorszámút támogassák, de ha azt nem tudják, abban az esetben a 130. sorszámon szereplő indítványomat viszont feltétlenül fogadják el.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu