KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Először a 82. és a 86. ponthoz, majd másodszor a 126-134. pontokhoz szeretnék hozzászólni.

A 82. és a 86. ponthoz: mindkét módosító javaslattal arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon a tulajdoni viszonyok a szőlőterületek esetében, a pincéket is beleértve, teljesen mások, mint Európa többi országában. A bizottsági üléseken elmondtam, hogy a tulajdon a szőlőterület esetén a következőképpen alakul. Egy háztartáson belül rendelkezhet tulajdonnal férj, családfő, feleség, esetleg gyerek, nagyszülő s a többi. Különleges tulajdoni formák is vannak: nagyüzemből visszakapott részaránytulajdon, osztatlan közösben maradt, itt a mértékegység jelenleg tulajdoni hányadban van kifejezve, pontos adat csak aranykoronában van. Öröklés folytán szintén csak tulajdoni hányad szerepel a tulajdoni lapon. Az is lehet, hogy a tulajdoni lapon más a tulajdonos és más a haszonélvező s a többi.

A törvény 54/E. §-ának (1) bekezdésében ezer hektoliterben határozza meg az egyszerűsített adóraktár-engedély felső határát. Ez a mennyiség kerekített számítással, száz mázsás termést figyelembe véve, 0,7-es szorzóval 14 hektárnak felel meg. A törvény tehát az egyszerűsített adóraktár felső határát körülbelül 14 hektárban határozza meg. Nézzük meg, mit jelent ez a gyakorlatban! A példámban az egyik borvidék adatait ismertetem. Összterülete 1765 hektár, ebből termő 1299 hektár, tagok száma 2098 fő, területátlag 0,6 hektár/fő termőszőlő esetén. Látható, hogy a törvény körülbelül 14 hektárban szabályozza a felső határt, ugyanakkor egy leendő egyszerűsített adóraktárral rendelkező átlagban 0,6 hektárral rendelkezik. A törvény szerinti egytizedes vásárlási lehetőség meg sem közelíti a 14 hektárt. Az általam javasolt 7 tizedes vásárlási határ is csak jelzés értékű. A 2098 tagból, akinek 500 négyzetméternél nagyobb a területe, borász, vagyis bort készítő körülbelül 1400 fő; kizárólag szőlőtermesztéssel eladásra mintegy 700 fő foglalkozik, akik ezután csak adóraktárral rendelkezőknek adhatják el a termést.

Az újbóli nagyüzemi eladás a minőség rovására megy. Például most történt, hogy egy új telepítés 40 mázsás termését kék oportóból 19,2 cukorfokkal bedarálták az átlag minőségűek közé. Ebből kisüzemnél különleges minőségű bor lehetett volna. Én is sokáig nagyüzemben dolgoztam, és tudom, hogy nem lehet elkülöníteni a különleges minőséget adó szőlőt. De a törvénynek nem ez a legnagyobb problémája. A legnagyobb problémája a törvényjavaslatnak az, hogy a vásárolt szőlőből vagy beszerezhető szőlőborból a mennyiségi korlátot egytized részben határozza meg. Ebből következik, hogy a jelenleg 1000 hektoliter szőlőbort előállító 100 hektolitert vásárolhat, míg az átlag 0,6 hektárral rendelkező csak 4 hektolitert. A jelenleg nagy területtel rendelkezőknek elegendő az egyszerűsített adóraktár, míg annak, aki kis területtel rendelkezik, például 6 mázsa szőlő vásárlásakor, nagyobb adóraktárt kell igényelnie. Milyen az a törvény, amelyik a kicsiket fogja kötelezni a szigorúbb formára?! Az általam benyújtott módosító javaslat is, mint már említettem, csak jelzés értékű, ezért kapcsolódó módosító javaslatra lesz szükség, ami megszüntetheti az előbb jelzett súlyos problémát.

A jegyzőkönyv kedvéért és aki még számolni akar, egypár adatot még hadd olvassak föl! Fehér szőlőből 627 hektár, kék szőlőből 672 hektár, nem termő 466 hektár, ebből nem művelt 238 hektár. Félő, hogy ez a szám még növekedni fog. Van még egy érdekessége az előbbi átlagszámításomnak, mikor 0,6 hektárral számoltam, mert ez akkor azt feltételezi, hogy egy ültetvénye van az illetőnek, de ez nem így néz ki a valóságban. Az ültetvények száma ennél jóval több. Például a határ esetében - ebből is csak egypár adatot veszek ki - az 500 négyzetméter és 1400 négyzetméter között 387 darab ültetvény van. Tehát könnyen lehet, hogy ezek esetleg kivágással inkább igyekeznek az 500 négyzetméter alá kerülni. Vagy például a másik véglet: akik majd ezután egyszerűsített adóraktárral rendelkezhetnek, 10 hektáros területtel 8 rendelkezik vagy 8 ültetvény van. Tehát úgy néz ki majd a törvényből, hogy a nagyok lesznek az egyszerűsített adóraktárral kezelhetők, míg a kicsiknek adóraktárat kell alakítaniuk. Milyen messze vagyunk még a 14 hektártól, ha a 0,6-et veszem figyelembe?!

Megjegyzem, hogy a 80. számon lévő módosító javaslat az 1000 hektoliter felső határát 1500 hektoliterre szeretné módosítani. Ez körülbelül 22 hektárnak felelne meg. Látszik, hogy nem számoltak, de gondolom, jó szándék vezette őket.

A 86. pont alatt lévő módosító javaslatom az egyszerűsített adóraktár használatára vonatkozik. Ezt talán megértették a Pénzügyminisztérium szakemberei, így valamilyen formában kapcsolódó módosítással megoldódik a probléma. Ehhez csak annyit szeretnék mondani, hogy nálunk a szőlőhegyen sok kis pince van, amiben folyik a feldolgozás és a tárolás. Tőlünk nyugatabbra egy feldolgozó és tároló körül alakultak ki a szőlőterületek. Ezt figyelembe kellene venni.

A második részben szeretnék a 126-134. pontokhoz hozzászólni. A mezőgazdasági termékek előállításához felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylési feltételeit és szabályait próbálja módosítani. A jövedéki törvény 89. §-a (1) bekezdésének a) pontja a törvénymódosítást két dologban javasolja. Az egyik és legjelentősebb az, hogy az eddigi visszatérítés mértékét forint/literben határozta meg, most pedig ezt százalékban, 65,6 százalékban javasolja. Ennek praktikus oka van a Pénzügyminisztérium részéről, így a következő években a jövedéki törvény 89. §-a (1) bekezdésének a) pontját nem kell majd megnyitni. A gázolaj jövedéki adóját továbbra is helyesen a jövedéki törvény 36. §-ának (1) bekezdés e) pontjában forint/literben határozza meg, és a jelenlegi módosítással ennek 65,6 százaléka lesz majd a visszaigényelhető a mezőgazdasági termeléssel foglalkozóknak. Ezután majd nehéz lesz ezen változtatni. Talán ez a magyarázata annak, hogy erre a pontra sok módosítás érkezett.

A másik változtatás: a visszatérítés napját 30 napról 60 napra akarja felemelni. Ez nem támogatható, mivel az elszámolás igénylése így is csak az elvégzett munka igazolásának napjától lehetséges és nem a gázolaj vásárlásának időpontjától. A 126., 128. és 131. pontok az eredetihez kiegészítést javasolnak, aminek lényege, hogy különböző időjárási viszonyok között a szántóföldek megműveléséhez jóval több gázolajra van szükség, mint amennyit a törvény engedélyez. Ezenkívül, akik a gyakorlatban ismerik ezeket a körülményeket, tudják, hogy ugyanahhoz a munkához nem mindig ugyanannyi gázolajra van szükség.

A 127. pontban a felsorolást bővítik a módosítók a sertés- és baromfiágazattal.

(13.50)

Valóban ezek is gázolaj-felhasználók és egyben a mezőgazdasághoz is tartoznak. Ez a visszatérítés lehet, hogy valamit enyhítene ezen ágazatok problémáján. Talán a javasolt mérték a többi ágazathoz képest magas.

A 129., 130., 132., 133. és 134. pontban a javaslat az általam már említett két módosítás valamelyikével foglalkozik. Ezek közül én a 132. pontban benyújtott, Zsikla Győző képviselő által javasolttal értek egyet. A többi is hasonló, de szerintem ez a javaslat az, amelyik több évre is szól. Kérem ennek támogatását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu