TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Keller képviselő úr engem is kétperces hozzászólásra invitált, amikor ilyen szavakat mondott, hogy semmi nem vált valóra, nem teljesült az adócsökkentés. (Varga Mihály közbeszól.) Azt gondolom, hogy alaposabban el kellene olvasni az adótörvényt, az előző évit is és a 2000. évre beterjesztett törvényjavaslatot is. És különösen azt a részét, ami a családi adókedvezményekről szól. Én tehát elfogadom azt, hogy önökkel ezt a vitát most már tényleg egyenként kell - hogy így mondjam - megvívni, mert lényegében az elmúlt hetekben, de mondhatnám azt is, hogy az elmúlt évben erről szólt a koncepcionális vita.

Keller úr emleget családokat, akik nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt. Azt javaslom önnek, hogy azokkal a családokkal is beszéljen, akik viszont igénybe tudják ezt venni, és amely családoknak ez többletforrás, és ezt vissza tudják forgatni - szakmai nyelven szólva - a gyermekükbe: a taníttatásukba, a ruházkodásukba.

Egy kétgyermekes család - ahol mindkét eltartó keres, de elég, ha csak az egyik keres - 52 800 forintot tud erre a célra fordítani. Azt gondolom, hogy ez két dolgot is teljesít: egyrészt a kormányprogramban meghatározottakat, ami a családtámogatást jelenti, másrészt pedig az adócsökkentés kérdését is.

Amit önök mondanak, hogy töröljük el a családi adókedvezmény intézményét, nem más, mint az, hogy vonjuk el azoktól az emberektől a jövedelmet, központosítsuk, akik lényegében az országot eltartják, és megtermelik a javakat, utána osszuk vissza azoknak, akik ebben nem tudnak részt venni. És kizárólag ezt az egy módszert ismerik! Ezzel mi nem tudunk egyetérteni. Mert ma már elmondtam - de valószínűleg többször is el fogom mondani -, hogy a családtámogatási rendszernek alapvetően három eleme van: a családi pótlék, a családi adókedvezmény és a szociális ellátások.

Köszönöm, letelt az időm, de majd még folytatom. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu