KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Miért fordít ismét egyre kevesebbet a benzin árából az utak fejlesztésére a kormány?

A rendszerváltás egyik legfontosabb gazdaságpolitikai tette annak a felismerése volt, hogy az ország építésének feladata, az infrastrukturális beruházások ügye stratégiai jelentőségű kérdés. A Kádár-korszak maradékelvű politizálása - "a beruházásra akkor költünk, ha marad, ha jut" - vezetett oda, hogy 1990-re Puskás Tivadar országa Albániával egy szintre került a telefonellátottság tekintetében, hogy 1990-re a Baross Gábor által európai színvonalúra fejlesztett vasutunk egy csődtömeg lett, hogy 1990-re a magyar úthálózat katasztrofális helyzetbe jutott.

A rendszerváltás óta nehéz helyzetben lévő kormányok is egyre többet fordítottak a közlekedés fejlesztésére. Az Antall-kormány alatt átlagosan 2 százalékkal, a '94 és '97 közötti időszakban pedig már átlagosan 20 százalékkal haladta meg a közlekedési beruházások volumene a nemzetgazdaságét. A benzin árából 1996-ban 10,5 százalékot, 1997-ben már több, mint 11 százalékot, 1998-ban pedig 13,2 százalékot fordítottunk az utak javítására, építésére.

Az Orbán-kormány egyik első dolga az Útalap bevételeinek lefaragása volt, majd magának az Útalapnak az eltörlése, a költségvetésbe való besöprése. A rendszerváltás 10. esztendejének költségvetésében visszatértünk tehát a kádári korszak politikájához: a beruházásra akkor költünk, ha jut, és annyit, amennyi marad a költségvetési vita után. A jövő évi költségvetésben a benzin árának ismét kevesebb, mint 10 százalékát irányozza elő a kormány az Útalap feladataira és a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének újraindítására.

A kérdésem tehát az a Pénzügyminisztériumhoz, illetve az államtitkár úrhoz, hogy miért fordít egyre kevesebbet a benzin árából az utak fejlesztésére a kormány.

Várom a válaszát. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu