DR. MARTONOSI GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nincs könnyű helyzetben az a képviselő, aki most szól hozzá a költségvetési vitához, hiszen az elmúlt időszakban az előttem szóló képviselőtársaim már nagyon sok mindent elmondtak a költségvetéssel kapcsolatban, amit érdemes volt elmondani. Voltak már olyanok is, akik a területfejlesztéssel kapcsolatos költségvetési forrásokat elemezték, és a területfejlesztésre szánt pénzek jövő évi felhasználásának a lehetőségeit mondták el. Azt hiszem, ennek ellenére mégsem érdektelen, ha én is a területfejlesztésre szolgáló forrásokat és ezek elemzését veszem számba, és ezzel kapcsolatban mondok el önöknek néhány, általam fontosnak tartott dolgot.

Fontos a területfejlesztésről beszélni azért is, mert a napokban elfogadta a tisztelt Ház a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítását, és ezzel megteremtődött a területfejlesztés intézményrendszere továbbfejlesztésének jogi háttere.

(17.20)

Eldőlt, hogy hazánk területét hét régió fogja lefedni, felállhatnak a regionális fejlesztési tanácsok. Ezzel a törvénykezéssel, még ha sokak által vitatott módon is, még ha a szép számmal megfogalmazott és ésszerű megfontolások jó részét kényszerűen, de elvetve ugyan, bátran állíthatom, hogy történelmet írt a magyar parlament, amikor nevesítve is megalkotta a régiókat, mintegy előrevetítve a magyar közigazgatás fejlesztésének szükségességét, és fontos lépést tett az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat jelentő úton.

Nézzük meg, hogyan szolgálja az előttünk lévő költségvetés - a fentiekre is tekintettel - a terület- és vidékfejlesztés céljait. Ha sommásan akarnék fogalmazni, azt is mondhatnám, hogy felemásan. De a sommás megfogalmazás ebben a költségvetési vitában az ellenzék fegyvere, ezért ezt a tisztelt ellenzékre hagyom. Inkább úgy fogalmazok, hogy a valós igényeket és szükségleteket tekintve a terület- és vidékfejlesztésre fordítható költségvetési források szűkösek, de ha az ország, a gazdasági teherbíró képességét figyelembe vesszük - márpedig, a véleményem szerint, ettől nem tekinthetünk el -, akkor a fenti célra szánt források biztosításával a költségvetés a lehetőségek felső határát súrolja.

Nehéz helyzetben vagyunk akkor is, amikor a költségvetésben, az egyes fejezetekben lévő terület- és vidékfejlesztési forrásokat össze kívánjuk gyűjteni, és ily módon akarjuk összevetni az igényekkel és az ez évi forrásokkal. Ennek a munkának az eredményeként, a terület- és vidékfejlesztést nem szűken értelmezve egy meglehetősen nagy összeget, több mint 553 milliárd forintot kapunk, amelyből a központi költségvetés szerepvállalása közel 500 milliárd forint. Ez a terület, feladatait és költségvetési forrásait tekintve, akár egy önálló ágazatként is funkcionálhatna.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy kicsit szóljak a részletekről is. Az önkormányzati szabályozásban fontos cél a területi kiegyenlítés, a hátrányos helyzetű térségek és települések működési problémáinak az orvoslása, a fejlesztést elősegítő források biztosítása. Ezekre a célokra a költségvetés jövőre 148 milliárd forintot biztosít. Ezen belül a címzett és céltámogatások 48 milliárd forintról 52,3 milliárd forintra nőnek. Ennél a fejlesztési forrásnál sajnos még ma is túlságosan erős a determináció, ez körülbelül 80 százalék.

A fejlesztési célú területi kiegyenlítési támogatások, amelyeket a megyei és a fővárosi területfejlesztési tanács használ fel, illetve oszt szét pályázati rendszeren keresztül, mintegy 9 százalékkal, 10,9 milliárd forintra nőnek. A céljellegű decentralizált támogatásokra a jövő évben 6,5 milliárd forint lesz. A megyei területfejlesztési tanácsoknak átengedett alapok felhasználásával kapcsolatban azonban vannak rossz tapasztalatok is. Sok helyen, sok megyében a kistérségek előre megbeszélt módon elosztják egymás között ezeket a forrásokat, és ily módon nehezen érvényesül ennek a forrásnak az a szerepe, hogy a térségben meglévő területi egyenlőtlenségeket számolja fel és orvosolja. Ilyen módon nehezen érvényesül a felzárkóztatás. Probléma még az is, hogy nem mindenütt vannak meg a kistérségekre vonatkozó fejlesztési programok, tervek, és ily módon nincsenek feltárva azok a fejlesztésre szolgáló területek, amelyekre ez a forrás lehetőséget biztosítana.

A gazdasági szerkezetátalakítás, a beruházásösztönzés, a munkahelyteremtés területén szeretném külön kiemelni a gazdaságfejlesztési célelőirányzat 16 milliárd forintot meghaladó forrásait. Ez az összeg nyújt lehetőséget a regionális egyenlőtlenségek csökkentését megvalósító beruházások támogatására. Fontos terület- és vidékfejlesztési cél és feladat az ipari parkok létesítésének a programja. Az ipari parkok létrehozásának támogatást kell nyújtani, támogatást kell nyújtani az olyan vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, amelyek megszűnt gyártelepek infrastruktúrával, üzemcsarnokokkal ellátott területén kívánnak vállalkozások befogadására alkalmas területet kialakítani.

A 8 milliárd forintot meghaladó turisztikai célelőirányzat azért érdemel itt említést, mert a falusi turizmus támogatása, fejlesztése terén már eddig is vannak jó eredmények, és a terület kiemelt támogatása lehetőséget teremt a falu, a vidék népességmegtartó erejének növelésére, a fogyasztás, a termelés helyi szinten történő biztosítására, és ez összhangban van a munkahelyteremtés céljaival. Hasonlóan vidékfejlesztési célt is szolgál a kis- és középvállalkozói célelőirányzat 7 milliárd forintos kerete is. A terület- és vidékfejlesztési célfeladatok között szeretném kiemelni azon területfejlesztési feladatok támogatását, amelyek a munkahelyteremtést, a munkahelyek megtartását, a vállalkozóvá válást és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat segítik a kedvezményezett térségekben. Erre a célra 4,3 milliárd forint áll a jövő évi költségvetésben rendelkezésre.

A regionális programok kidolgozására és megvalósítására közel 18 milliárd forint Phare-segély lesz a jövő évi költségvetésben. A program a régiók felkészülését szolgálja majd az európai uniós strukturális alapok igénybevételének az elősegítésére. A vidékfejlesztési célfeladatokra rendelkezésre álló 1 milliárd forintot viszont nagyon kevésnek tartom. Ez az összeg kistérségi feladatok végrehajtására nem, legfeljebb programok kidolgozására nyújthat támogatást. Ezeket a forrásokat egészítheti ki a fenti feladatok támogatására a privatizációs bevételekből rendelkezésre álló 9,5 milliárd forintos összeg.

Folytatódik az Alföld-program támogatása, igaz, csak szerény mértékben, az idei évihez hasonló összeggel, 36 millió forinttal. Az intézményrendszer fejlesztésére és működtetésére több pénz áll rendelkezésre. A megyei és regionális területfejlesztési intézményrendszer működésének támogatására a Phare-támogatással együtt 2 milliárd forintnál több pénz lesz a jövő évben. De ebből az összegből sajnos nem derül ki, hogy az újonnan megalakuló regionális fejlesztési tanácsok mekkora mértékű költségvetési támogatásban részesülnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A terület- és vidékfejlesztés céljainak megvalósítására rendelkezésre álló források, még ha egyes területeken szűkösek is, összességükben bővültek 1999-hez képest. A fentiekre tekintettel a 2000. évi költségvetést a magam részéről és a frakció nevében is elfogadásra ajánlom önöknek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu