JUHÁSZ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Rádióhallgatók! Eredetileg én is készültem egy ilyen mondókával, de úgy látom, egy kicsit felrázandó a képviselőtársakat és hallgatva az előttem szólókat, mégiscsak kell reagálni néhány kérdésre, úgyhogy kiesnék ebből az előre megírt papíromból, és ajánlom ezt szíves figyelmébe mindazoknak, akik utánam következnek majd még, ha az előttem lévők nem tették meg.

Azon, hogy a vita élesedik, nem kell nagyon csodálkozni, úgy gondolom, és lehet, hogy ennek nem az az oka, hogy ahogy telik-múlik az idő, gyengül a kormánypártok támogatottsága s ezért megjön az ellenzék hangja. Lehet, hogy nem az az oka, hogy adott esetben egyre elkeseredettebbek lennénk, és egyre több hibát próbálnánk az ezredvég legutolsó és legkitűnőbb költségvetésén találni. Lehet, hogy egyszerűen csak az az oka, hogy lehet, a költségvetések tényleg rosszabbak lesznek, hiszen ez sem teljesen kizárható elméletileg, no pláne úgy, hogy a tervező államapparátus csaknem teljes cseréje mellett hajtják őket végre.

Az előttem szólót szeretném emlékeztetni arra is, hogy ha minket elmarasztal azért, hogy számháborúzunk, majd utána mintegy tíz percen keresztül adatokat olvas fel nekünk arról, hogy hány százalék mennyiről mennyire változott, akkor legalább legyünk konzekvensek, akkor ne csináljuk ezt. (Varga Mihály: A tények makacs dolgok.)

Szóba került itt - és maradjunk a tartalmi témáknál - a lakásépítés támogatásának kérdésköre, és hallhattuk, hogy immáron a 400 ezer forint csak a kezdet, a Fidesz-frakció jövőre már azt is javasolja, hogy 500 ezer forint legyen az áfa-visszaigénylés. Azért szeretném elmondani a képviselő úrnak, bár ő még biztosan nem tudja, de a tervező államapparátus már igen - és végül is ezért is nem szerepelt annak idején a Szocialista Párt választási ígéretei között sem -, hogy ez az áfa-visszaigénylés nem EU-konform megoldás, és nem is javasolja az EU, sőt azt hiszem, hogy a tervező apparátus sem javasolja, és a kormány ezért nem is vette bele ennek a növelését.

Az tehát, hogy a frakció ragaszkodik ehhez... - úgy gondolom, hogy talán tisztességesebb megoldás lenne, ha elismernék, hogy ez nem volt jó húzás, és nem ez a jó támogatási módszer. Hozzá kell tennem azt is, hogy ha úgy gondolják, hogy ez csak a kezdet, és ez a 460 ezer forint az illetékkel együtt, ami a lakásépítési kedvet most hirtelen feljavította, azért szeretnék rá emlékeztetni, hogy közben a lakás-takarékpénztáraknak lejárt a hároméves türelmi időszaka, és az idén már folyósíthatták a megtakarításra szánt összegek után a kedvezményes kamatokat is. Tehát nemcsak arról van szó, hogy megneszelve az áfa-visszaigénylés lehetőségét, az állampolgárok tömegével kezdtek el építkezni, hanem arról is szó van, hogy beérett egy olyan konstrukció, amely ezelőtt három évvel született, és éppen azt volt hivatott szolgálni, hogy egy tőkehiányos gazdaságban bonyolult inflációs viszonyok mellett is lehessen relatíve olcsó hiteleket kapni.

Úgyhogy azt gondolom, ha figyelembe vesszük ezeket a körülményeket, akkor elmondhatjuk azt, hogy bizony, a lakástámogatás dolgában a kormány választási ígéretei között szereplő áfa-visszaigénylés ügye elbukott, legalábbis nevetségessé vált, főleg ezzel a 100 ezer forintos emeléssel, és elmondhatjuk azt is, hogy a kormánynak a mai napig nincs kidolgozott elképzelése arra nézve, hogy ezt az újnak számító és részleteiben egy kicsit megismerhető vagy megismertnek vélt lakásépítés-támogatási rendszert most, január 1-jétől megvalósítsa.

Ezért majd módosító indítványban fogjuk javasolni, hogy ne a kormány kapjon felhatalmazást, hanem próbáljuk meg ezt törvény formájában valamikor március hó folyamán megtárgyalni a Házban, éppen azért, hogy ez ne hirtelen elkapkodott dolog legyen, hanem törvényi háttérrel, stabilabb finanszírozással hosszabb távon is valóban lehessen segíteni az állampolgárokon.

A lakásépítési támogatások eddig kiszivárgott változásainak csak annyi hatásuk van, hogy az én választókerületemben lévő polgármesterek többsége retteg attól, hogy az amúgy is forráshiányos önkormányzatokra rá fogják testálni ezt az újabb kiadást, aminek senki nem ismeri pontosan a körülményeit.

És ha már a kiszámíthatóságnál tartunk, akkor meg kell emlékeznünk arról is, hogy voltak olyanok, akik nagyon komolyan és bátran azt mondták, hogy a gazdasági növekedés 7 százalék körüli lesz az idén. Igaz, más szaktárcáért felelős miniszterek azt mondták, hogy nem lesz az csak 4,5-5 százalék, majd egy héttel utána helyesbítettek - emlékezzenek, képviselőtársaim, ez év január-februárjában volt -, és nyomban elfogadták a miniszterelnök úr 7 százalékos prognózisát.

Én úgy gondolom, hogy gazdasági prognózis tárgyában egy kicsit a jelenlegi költségvetés is ilyen, mondjuk így, hogy optimista. És ha megnézzük, hogy ez mivel jár, akkor én szeretnék rávilágítani arra is, hogy ilyen optimista megközelítés mellett a kiemelt béremelések - például a pedagógusoké, az egészségügyieké, de a közalkalmazottak, köztisztviselők kérdéskörét is említhetném, akik szintén elhitték, amit a kormány tavaly ősszel állított -, úgy gondolom, most találkoztak, szembesültek az idei évben azzal, hogy bizony, nem minden úgy van, ahogy a kormány mondja. Ez az egyik oka, hogy adott esetben az ellenzéki pártok próbálnak rávilágítani egy ilyen költségvetés megalapozatlanságára, bár azt is meg kell említeni, hogy nagyon ritka állami költségvetés az, amiről még az Állami Számvevőszék is azt mondja, hogy bizonyos oldalai megalapozatlanok. Úgy gondolom, hogy ehhez többre van szükség egy pici bakinál.

Ha megnézzük, hogy a jövő évre mit prognosztizál, akkor azt lehet mondani, hogy az infláció tekintetében 6-7 százalékot; a kevésbé optimisták azt mondják, hogy 8-at. Ez azt is jelenti, hogy az az ígéret, hogy a közszférában reálértéken jobbak lesznek a fizetések 1 százalékkal, itt el is úszott. Vagyis úgy gondolom, hogy ez még a számítási hibahatár kategóriájába tartozik, és jobb esetben csak nem fognak nőni a fizetések, rosszabb esetben pedig csökkenni fognak.

Két gondolat erejéig kitérnék a családtámogatásokra is, hiszen a lakásépítéssel kezdtem. Úgy gondolom, hogy a másik nagyon fontos tétel a családtámogatások dolga. Ezen fog múlni, hogy a következő generáció milyen körülmények között nevelkedik. Úgy gondolom, hogy az a háromelemű családtámogatási rendszer, amit a kormány bevezetett, illetve továbbfejlesztett, végül is nem rossz.

Amiről viszont azt gondolom, hogy abszolút téves irány, az az elem, hogy a családi pótlék - ami jövedelemtől független támogatás - az elmúlt két évben mintegy 20 százalékot vesztett a reálértékéből, a jövedelemfüggő családtámogatási elemek pedig növekednek. És ami most olyan nagyon szépen hangzik, hogy mintegy 30 százalékkal több pénz marad a családoknál, ez azt fogja majd eredményezni a valóságban, hogy az alacsony jövedelmű családoknál bizony, kevesebb pénz marad, a jobb módú családoknál pedig valóban lényegesen magasabb összeg marad meg.

Arra szeretnék emlékeztetni, kedves képviselőtársaim, hogy miközben az egyik kereskedelmi csatornán azt kell néznem, hogy ebben az országban van 20 ezer éhező gyerek, valószínűleg nem az a jó családtámogatási modell, ami nem a legalsó decilis megélhetését biztosítja. Úgy gondolom, hogy ez a polgári irány olyan kurflit vett, amit talán célszerű lenne még idejében módosítani, mielőtt az éhezők száma tovább növekszik.

Ami végett végül is hozzászólásra határoztam el magam, az a kábítószerügyi témakör volt, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium költségvetése, amivel különben nincs szerencsénk, hiszen ez a minisztérium, úgy gondolom, a kormány különben kitűnő minisztériumai között is kiemelkedő, hiszen elég lesz mintegy ars poeticájaként egy nagyon kicsit felolvasnom ebből a kitűnő műből, amit most önöknek megmutatok. (Felmutatja.) A címe: Tájékoztató az Ifjúsági és Sportminisztérium első féléves tevékenységéről.

Hallgassák meg, hogy hogy vélekednek magukról: "Az Ifjúsági és Sportminisztérium megalakulása óta eltelt fél év alatt végrehajtotta a sportszférában mind ez idáig meg nem történt, szükségszerű változásokat. A döntéseket konkrét tettek követték, melyek eredményeként az Ifjúsági és Sportminisztérium visszafordíthatatlan megújulást indított el a sport egész területén. A magyar sport behozta lemaradását a többi szférához képest."

Úgy gondolom, hogy ha ez a papír, mondjuk, 30 évvel korábban születik, akkor itt lett volna helye a hosszú, szűnni nem akaró tapsnak. (Bauer Tamás: Így van!) Ebben a helyzetben, hogy a minisztérium ilyen elégedett önmagával, nézzük meg, hogy mi a helyet a konkrét drogügyeket illetően.

Először is meg kell hogy dicsérjem, hiszen a kábítószer-fogyasztás megelőzésére 501 milliót terveztek. Ami végett mégis aggályoskodom, az éppen ennek a beszámolónak az a része, amelyben azt elemzik, hogy azt a 100 milliót hogyan költötték el, amit a tavasszal megpályáztattak.

(15.00)

Most nem térnék ki arra, hogy a pályázatoknak milyen volt a végeredménye, nem térnék ki arra, hogy gyakorlatilag ősszel kapták meg a nyári táborozásra azt a 17 ezer forintnyi átlagos összeget, amelyet megítélték a táborozóknak. Csak arányaiban mondanám, hogy abból a 100 millióból, amelyet a kábítószerügyi koordináció területén szétosztottak, mindösszesen 68,5 százalékot különböző események támogatására, szórólapokra, kiadványokra, médiaprogramokra költöttek el. Vagyis úgy gondolom, hogy az 501 millió felhasználásának egyik nagy rejtélye és egy baja, nagy veszélye is, hogy sajnos nem a célközönség irányába meghatározott célra fogják felhasználni, hanem különböző, a minisztériumot népszerűsítő médiaprogramokra fog majd elköltődni. Van benne néhány szakmailag megkérdőjelezhető dolog; például nem értem, hogy az alacsony küszöbű intézmények szolgáltatásainak fejlesztése miért nem az Egészségügyi Minisztériumban van.

Ugyanígy nem értem azt sem, hogy a kormányzati egyeztetésre szánt pénz - ez különben 60 millió forint, ami több, mint a kortársképzésre, több, mint a kutatásra, vagy több, mint a droginformációs módszertani központ létrehozására szánt összeg - miért ott szerepel, és miért több, mint ezek a tételek. Nem értem azt sem, hogy kortársképzésre miért ilyen keveset szán a minisztérium.

Én úgy gondolom, a Btk. módosítása után meg kellene nézni, hogy a kormány mit tett a saját maga által javasolt törvény végrehajtása érdekében; meg kellene nézni azt, hogy az indokolatlan és szakmailag is káros törvény és szigor mellett van-e lehetőség a rendőrség állományának és felszerelésének a bővítésére, van-e lehetőség az igazságügyi szakértők létszámbővítésére és műszer-eszköz beszerzésre, van-e valamilyen jogszabály-előkészítés folyamatban, amely az eddigi, már feltárt problémákat megoldja, van-e elegendő pénz új drogambulanciákra, van-e pénz iskolai megelőzésre.

Én úgy gondolom - és ezzel zárom a hozzászólásomat -, hogy ebből az egész kábítószerügyben tervezett költségvetésből az derül ki, hogy vagy a Btk.-val annak idején csak viccelt a kormány és csak rémisztgetni akarta az állampolgárokat, vagy meggondolta magát a végrehajtást látva, hogy micsoda komoly tömegeket érint, és valójában nem is akarja végrehajtani a saját maga által hozott törvényt, vagy pedig ez nem volt egy átgondolt javaslat, és most annak vagyunk a tanúi, hogy egy átgondolatlan javaslat után hogyan próbálják pénzügyileg leplezni ezt a dolgot.

Köszönöm a szíves figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu