DR. BODA ILONA (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kialakult vita során bennem az az érzés alakult ki, ami Filló Pál képviselő úrban is kialakult, aki szerint nem ugyanarról a törvényről beszélünk.

Én azt gondolom, hogy a parlament életében az utóbbi időben viszonylag ritkán adódnak olyan helyzetek és körülmények, amikor egymással párbeszédet tudnánk folytatni. Ez egy ilyen remek alkalom. Én azt gondolom, hogy csatlakozom az előttem szólóhoz, aki azt mondta, hogy amikor sommás kérdésekről van szó, akkor mód nyílik az együttgondolkodásra. Én azt gondolom, hogy akkor járunk el helyesen, és az ellenzék is akkor teljesíti parlamenti szerepét, hogyha konstruktívan gondolkodunk ebben a kérdésben.

Sokkal nagyobb dologról, sokkal jelentősebb dologról van szó, mint csak a puszta kritikák megfogalmazásáról. Én azt gondolom, hogy mód van a kitörési pontok kezelésére, és mód van a kitörési pontok megtalálására. Ilyen kitörési pontnak tartom én a 30 napos időtartam kivételét a közhasznú foglalkoztatásnál, ilyen sommás kérdésnek tekintem ebben a kitörésipont-keresésben a bérkérdés meghatározását a közhasznú munkavégzés időtartamára, valamint a megfelelő programok készítését a közhasznú munkák valóban hasznos és célirányos elvégzésére.

Én arra kérem az ellenzéket, miután tudom, hogy volt egy hasonló jellegű programtervezetük az előző ciklusban, ugyan tárják már elénk, és osszák már meg velünk az abból felhasználható és hasznos gondolatokat! Ez az egyik kérdéskör, amiről beszélnék.

A másik pedig az, hogy helyesen utalt arra Sándor László, valóban '91-92-ben alakult ki a munkanélküliség, csak az a szomorú, hogy a privatizációból befolyt anyagi forrásokat nem új munkahelyek teremtésére használták fel, mert ebben az esetben ma nem lenne miről tárgyalnunk.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu