BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a szakaszban található az egyik legfontosabb javaslatunk vagy a másik igen fontos javaslatunk, ami a dolog lényegét érinti, ez az ajánlás 11. pontjában található.

Tulajdonképpen abból kell kiindulni, hogy a szabad demokraták valóságos privatizációt szeretnének, és nehezen tudjuk gondolatban is szétválasztani a működtetési jogot mint egy ilyen immateriális jogot, ahogy a miniszter úr beszélt róla, és azokat az eszközöket, ingatlanokat, amelyeknek a működtetésével tud az orvos tevékenykedni.

Hosszas gondolkodás után oda jutottunk, hogy ha csak a működtetési jogról beszélünk, akkor az tulajdonképpen egy luftballon; olyan luftballon, amit nem lehet használni, alkalmazni eszközök és ingatlanok nélkül. Ha viszont eszközökre és ingatlanokra is gondolunk, akkor nagyon komolyan fölvetődik a kérdés, hogy ezek jelenleg kinek a tulajdonában vannak, hogy ki az, aki ezeket átadhatja, illetve értékesítheti.

Ennek a gondolatmenetnek a kapcsán jutottunk el oda, hogy szabad demokrata képviselőtársaimmal az önkormányzatokban találtuk meg azt a szintet, azt a fórumot, ahol ezt a jogot, illetve ezeket az eszközöket értékesíthetnék. Hiszen önök mindannyian tudják, hogy az önkormányzati törvény az alapellátási, illetve egészségügyi orvosi ellátási kötelezettség felelőseként az önkormányzatokat nevesíti. Mint ahogy az alkotmányból következik az egyének, az állampolgárok számára az a jog, hogy egészségügyi ellátáshoz juthatnak. Ez a törvény egyértelműen kinyitja ezt a kérdést, nem akarja, de kinyitja, a miniszter úr szándéka szerint nem akarta kinyitni az önkormányzati törvény kérdését, a kormánypárti képviselők javaslataikban megtették ezt, hogy hozzányúlnak az ellátási felelősség kérdéséhez, hogy ki is az, aki ezt az alkotmányból levezetett jogosultságot felelősként viselni tudja.

(19.30)

Mi tehát ebben az ajánlási pontban úgy fogalmaztunk, hogy az önkormányzat az, amely rendelkezve ezzel az ellátási kötelezettséggel, megteheti, hogy értékesíti, amije van. Ez egy olyan vitakérdés, amivel foglalkozunk a hatpárti egyeztetések során is. Engem személy szerint a három szóban forgó szereplő közül, tudniillik, az orvosok, az önkormányzatok és a betegek, az érintettek közül, megmondom őszintén, hogy leginkább ez utóbbi csoport, az állampolgárok szempontja érdekel. Hogy az orvosok perben, haragban vannak nagyon sok helyen az önkormányzattal, nagyon sok gondjuk van a háziorvosoknak az önkormányzattal, amely egyrészt felelősséget visel, másrészt igazán nem rendelkezik forrásokkal ahhoz, hogy segíteni tudná a munkájukat, az egy ismert helyzet, ismert tény, körülmény. Azzal is találkoztam, hogy önkormányzatok nagyon sokan szívesen szabadulnának ettől az ellátási kötelezettségtől, hiszen megint csak forrásuk nincs elégséges mennyiségű hozzá, következésképp nekik is terhes cipelni ezt a feladatot.

Én viszont onnan nézem a kérdést, hogy mi jó az állampolgárnak, mikor van a lehető legnagyobb garancia számára a rendszerben ahhoz, hogy valóban hozzájusson az egészségügyi ellátáshoz, a szolgáltatáshoz, és pillanatnyilag még sokkal jobb felelőst, mint az önkormányzat, én személy szerint nem tudok nevesíteni.

Hiszen ha végignézzük a lehetőségeket, akkor szóba jöhet felelősként az állam. Erre azt tudom mondani, hogy hosszú időn keresztül az állam volt a fő felelős, és akkor sem működött jobban a rendszer. Egy lépéssel személyesebb, a lakossághoz közelibb megoldás, ha ez a felelősség az önkormányzatoknál van.

A vitában, a hatpárti egyeztetésen is elhangzott, hogy legyen a Magyar Orvosi Kamara az, aki felelős. Nekem ezzel a megoldással kapcsolatban súlyos aggodalmaim vannak, elsősorban azért, mert a kamara egy olyan korporatív, hivatásrendi kamara, amely szakmai kérdésekben kompetens, etikai kérdésekben kompetens, de ha ezt a szerepét, ezt a jellegzetességét megterheljük a közhatalmi jogosultságokkal, jogosítványokkal, akkor azt gondolom, hogy ezek a szerepek rendesen összekeverednek. Szóval én tartanék tőle - legalábbis itt és most Magyarországon, teszem hozzá, mielőtt elmondják képviselőtársaim, hogy a világon sokfelé a kamara viseli ezt a közhatalmi jogosítványt -, hogy jelen állapotában a kamara erre a feladatra még nem alkalmas.

És hogy befejezzem a logikai sort, fölmerülhet ugye, hogy a felelősség menjen le oda, arra az alsó szintre, ahol az orvosok találhatók, de azt gondolom, hogy ennyire felelőtlen egyikünk sem akar lenni.

Ezek az izgalmas kérdések nyílnak ki itt a részletes vita második szakaszában. Azt gondolom, hogy egy gondolkodási folyamatban vagyunk, ahol talán nem teljesen reménytelen az egyeztetés, mint ahogy holnap folytatjuk a hatpárti egyeztetést, tehát esetleg arra is van remény, hogy szót tudunk érteni egymással.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu