DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A társadalomtudósok és a pszichológusok egybehangzóan és egyértelműen megegyeznek abban, hogy az embernek mint személyiségnek, mint egyénnek szüksége van a sikerekre, és szüksége van arra, hogy ezeket a sikereket a társadalom időnként el is ismerje.

De ugyanakkor a társadalomnak is szüksége van arra, hogy kiemelje a sikeres embereket, megmutassa a társadalomnak, mintegy példaként állítsa a kiváló teljesítményt nyújtókat a társadalom többi tagja elé. Ez így van az ókor óta, vagy legalábbis azóta - vagy még előbb -, amióta társadalmi szervezettségben élnek emberek a Földön. Ezt jelzik Európa és a világ különböző tájain a diadalívek és a diadalkapuk, amelyeket diadalmas hadvezéreknek emeltek. De az ókorban más kitüntetéseket is alkalmaztak: babérkoszorút, pálmaágat, a tóga szélét bíborra festhették, és természetesen földbirtokokat is kaptak.

A középkorban a jeles harcosokat, az országért, a nemzetért kimagasló teljesítményt nyújtókat díszkarddal, díszruhával, kiváló lovakkal jutalmazták és természetesen akkor is földbirtokkal, donációkkal.

A keresztes háborúk idején a keresztes lovagok rendjei jeleként, rendjelként kezdték használni a keresztet, mint ahogy azt Schiller Toggenburg lovagjából is tudjuk, mely szerint "Toggenburg minden fiához küldöncöt meneszt, a Szentföldért hadba szállnak, mellükön kereszt, művelnek sok ütközetben hősi tetteket, sisaktolluk leng az ellen sűrűje felett." Ezt a keresztet textilből készítették, és a mellükön hordták a lovagok a köpenyükön, amint azt ma is láthatjuk még néhány ősi lovagrend palástján.

Így vált a kitüntetés alapjává a keresztforma, amit időnként csillaggal cseréltek fel. A kitüntetéseknek ez a jelenlegi, ma is használatos jelrendszere a XVII. században alakult ki. Elsősorban katonák kapták kiváló teljesítményeikért, mint például a porosz Pour la Mérite-rendet, vagy a magyar Mária Terézia-rendet is, amelynek három osztálya volt: parancsnoki, tiszti és lovagi kereszt. Ez egy rendkívül demokratikus kitüntetés volt, bárki megkaphatta, származásra, vallási hovatartozásra tekintet nélkül, ha a csatatéren valami rendkívüli, a személyes bátorságra utaló bravúros cselekményt hajtott végre.

A polgárság erősödésével a polgárságban is megindult egy vágy, hogy kitüntetésük legyen a katonák mellett a polgári életben nyújtott kimagasló teljesítményekért. A francia forradalom idején meg is kapták ezeket a kitüntetéseket. Először a meglévő katonai rendeknek alapítottak polgári tagozatát, majd önálló polgári rendeket is hoztak létre. Ilyen volt Magyarországon a Szent István-rend, amely kifejezetten polgári rend volt, de ugyancsak három tagozattal rendelkezett: a parancsnoki, a tiszti és a lovagi kereszttel.

1848-ban, a szabadságharc idején a Honvédelmi Bizottmány egy vadonatúj kitüntetést alapított, amelynek a neve Katonai Érdemrend volt. Három osztállyal rendelkezett ez is; az első osztályt mindössze ketten kapták meg: Bem József és Görgey altábornagyok.

(11.40)

Aztán a kitüntetéseknek ezt a szerves fejlődését elsodorta a második világháború. 1848 százéves megünneplésének a tiszteletére alapították 1948-ban a Kossuth-díjat; mást is bevezettek akkor: akkor vezették be a Kossuth-kardot, amelyet ma is használnak a rendőrök vagy a katonaság díszelgő alakulatai. A Kossuth-díj kapcsán az 1848-as XVIII. törvényben jelvényről még szó sincs. Mindössze azt határozza meg, hogy miért adhatják: rendkívüli teljesítményért, művészetben, kultúrában, tudományban és az újjáépítésben végzett kimagasló tevékenységért. Ennek két osztálya volt akkor, a megalakításakor: az első osztályt 25 személy kapta 20 ezer forintos díjjal, a második osztályt pedig 50 ember kaphatta 10 ezer forintos díjjal; és mindig március 15-én adták ki.

Később aztán ez változott. Április 4-ére változott, majd 1963-ban az egész törvényt megváltoztatták, és a Kossuth-díjat már csak művészeti és kulturális tevékenységért adták. Az egyéb kimagasló cselekményeket Állami Díjjal jutalmazták, az Állami Díjat már kollektívák is kaphatták, pénzjutalom volt - jelvényről még ekkor sincs egy szó se.

Többszöri változás után végül is 1990-ben egy új törvényt alkotott a parlament, amelyben az Állami Díjról már szó nem esik, Kossuth-díjról és Széchenyi-díjról van szó. Ennek az 1990. évi XII. törvénynek a módosításáról beszélünk most. Magát a törvényt egyetlen helyen módosítja a jelenlegi tervezet, mégpedig hogy az 1990-ben először említett jelvény helyett - tehát ismétlem, a korábbiak jelvényről szót nem ejtenek, a '48-as eredeti sem - egy szobrot vezet be a tekintélyes pénzjutalom mellé, egy olyan szobrot, amely Kossuthot és Széchenyit ábrázolja.

Ugyanezzel a törvényjavaslattal módosul a kitüntetésekről szóló 1991. évi XXXI. törvény több vonatkozásában, mint arról itt már szó volt. Először is kiszélesíti azoknak a körét, akik egyáltalán kitüntetést adhatnak, kitüntetést alapíthatnak. De meghatározza azt is - és ezzel korlátozza bizonyos fokig -, hogy a kitüntetések megnevezésükben és formájukban nem emlékeztethetnek, nem hasonlíthatnak az állami kitüntetésekre. A miniszterelnök pedig felhatalmazást kap arra nézve, hogy miniszterelnöki rendeletben, tehát egy végrehajtási szabályzatban szabályozza e kitüntetések kiadási rendjét.

Bővül a kitüntetések sora a Corvin-lánccal és a Corvin-koszorúval, minden eddig elhangzottaktól függetlenül. Semmi köze nincs semmiféle ideológiához, egyszerűen kora nagy közoktatási szakembere, Klebersberg Kunó javaslatára lett Corvin-lánc ennek az új kitüntetésnek a neve, amely akkor is új volt, és természetesen a quattrocento, a reneszánsz hatalmas magyar mecénásáról, Corvin Mátyásról, Mátyás királyról nevezte el. Ennyi az egésznek az ideológiai háttere, semmi más, és most bővül a rendjelek sora ezzel a kitüntetéssel.

A kitüntetések hierarchiájában is történik bizonyos változás, bevezetik a Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét a lánccal. Ez a hierarchiában az első kitüntetés, ilyen eddig nem volt; ezt csak és kizárólag államfők kaphatják, beleértve a magyar államfőt is. És megváltozik az utolsó fokozat, a kiskereszt elnevezés, bár alakja marad kiskereszt, csak a kissé dehonesztáló tartalma miatt a régi szép és elmondott hagyományoknak megfelelően lovagkereszt a neve, mint ahogy az szokásos ezeknél a kitüntetéseknél.

A Független Kisgazdapárt úgy érzi, hogy ezekkel a módosításokkal a kitüntetések presztízse nő, és a kitüntetettek társadalmi elismerése pedig nagyobb lesz. Éppen ezért támogatja a Független Kisgazdapárt ezt a módosító indítványt. Az általános vitára nemcsak alkalmasnak tartja, de javasolja majd annak elfogadását is.

Köszönöm. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu