JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 88., 89. pontban szereplő indítvány mellett szeretnék érvelni. Tulajdonképpen mind a két indítvány arra tesz kísérletet, illetve arra tesz javaslatot, hogy ennek a törvénynek ne minden része lépjen hatályba jövő év május 1-jén, hanem bizonyos esetekben egy évvel tolódjon a hatályba léptetés.

A két indítvány két különböző megoldást tartalmaz. Az egyik az, hogy az ország két, legnagyobb munkanélküliséggel sújtott régiója kerüljön kivételre ebből a körből. A másik indítvány pedig arra vonatkozik, hogy azok a települések kerüljenek kivételre, amelyeket tartalmaz az a kormányrendelet, amely fölsorolja - ez egy 1996-os kormányrendelet - a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő településeket, és ugyanez sorolja föl az elmaradott településeket is. Ez jól meghatározható két kör, szerintem bármelyik elfogadása nagyon hasznára válna a törvényjavaslatnak. Mondom ezt azért is, mert úgy érzem, hogy kormánypárti képviselők, de a kormány tagjai közül is sokan nagyon figyelik ennek a törvénynek majd a gyakorlati működését. Éppen azért van ez, mert úgy érzem, nem mindenki biztos abban, hogy ez az egész új rendszer hogyan fog működni.

Jó lett volna egy kísérletet bevezetni. A mi indítványunk arra vonatkozik, hogy tulajdonképpen az ország jelentős részén a kísérlet bevezetésre kerülhetne, de ott, ahol a legnagyobb probléma várható, nem lenne ez a kísérlet.

Miért érezzük úgy, hogy nagyon komoly gondok merülhetnek föl? Babák képviselő úr nincs most itt, de biztos valahol hallgatja még a vitát. Például - nem néztem meg Szarvas városát, de - mit jelent egy olyan városban, mint Szarvas? Csak a lakosságszám alapján következtetek arra, hogy a szociális normatíva 130 millió forint körül lehet, maximum 150 millió. A jövedelempótlósok számáról azt mondta Babák úr egyik hozzászólásában, hogy volt valamikor 800 is, gondolom, hogy ma már nincsen 800, de lehet 500 jövedelempótlós a mai állapotoknak megfelelően. Ha megnézzük, hogy az önkormányzatok számára előírt kötelező foglalkoztatásnak mi a pénzügyi fedezete, és ismerjük a költségvetés jövő évi kondícióit, amelyről Kiss Péter képviselőtársunk itt már többször szólt, akkor bizony ki lehet számítani minden egyes településen, hogy mire elég az a pénz.

Ha például Szarvasnál nézem ezeket a mutatókat, azt tudom mondani, hogy a szociális normatívában meglevő 11 százalékos korlát azt jelenti, ha elfogadjuk azt, hogy Szarvasnak 130 milliós a szociális normatívája, akkor 15 millió fordítható erre a célra egy év alatt. Ha ebből visszaosztunk, hogy az önkormányzat 1500 forintot kap naponta, akkor egyértelmű, hogy 10 ezer munkanap ilyen foglalkoztatást lehet Szarvason biztosítani. Ha azt a számot vesszük, amit én feltételezek körülbelül egy ilyen nagyságú városban, hogy 500 - ma még - jövedelempótlós támogatott van, akkor azt kell látni, hogy ha a 10 ezret elosztom az ötszázzal, akkor 20 munkanap foglalkoztatás biztosítható abból az összegből, amelyet a költségvetés biztosít.

(0.10)

Úgy gondolom, hogy ebből világosan látható, hogy az átlagos településkategóriáknál sem biztosítható a 30 munkanapos foglalkoztatás. Szarvas példáját azért hoztam, hogy hátha Babák képviselő úr erre a példára figyel és majd kiigazít, de tudnék mondani olyan településeket, ahol tényleges, konkrét számokkal elvégeztük ezeket a számításokat, és egyértelműen megállapítható, hogy ahol jelentős a munkanélküliség, sok a jövedelempótlós, ott nem azon kell gondolkodni, hogy kinek biztosítanak majd 60 meg ennél több napot, hanem a 30 nap fedezetére sincs meg a pénz. Ott tehát az önkormányzatok anyagi forrás hiánya miatt nem tudnak eleget tenni az ebben a törvényben megfogalmazott kötelezettségüknek.

Éppen ezért nagyon ajánlom a kormánynak, a kormánypárti képviselőknek, hogy gondolják meg ezt a dolgot, hogy ne vezessük be mindenféle kísérlet, számítás nélkül ezeket az intézkedéseket. Itt tehát nem az egész törvény elhalasztásáról van szó, hanem csak annak a rendszernek az elhalasztásáról, amely a rendszeres szociális segély előtti 30 munkanapos foglalkoztatásra irányul.

Tudom, hogy technikailag egy kis többletmunkával jár, hogy bizonyos önkormányzatok esetében ez a rendszer nem indul el. De ha végiggondoljuk, hogy a költségvetésből milyen finanszírozás működik, akkor látható, hogy ez nem jelent megoldhatatlan feladatot, mert az önkormányzatok ehhez a ténylegesen kifizetett összegek után kapják a támogatást, nem pedig egy átlagnormatívában. Itt nem jelent olyan gondot, hogy az önkormányzatok több pénzhez, több forráshoz jutnának.

Éppen ezért tényleg nyomatékosan kérem - a kormánypárti képviselők között nagyon sok polgármester van, és el tudják végezni otthon, az általuk irányított településeken ezeket a számításokat -, hogy számoljanak utána, nézzék meg, hogy milyen megoldhatatlan feladatot jelent ez így, ebben a formában.

Vagy nem jól fogadtuk el a költségvetésnél, az önkormányzatoknál ennek a támogatásnak a módját, mértékét, vagy ebben a törvényben így ne fogadjuk el a hatályba léptető rendelkezést!

Úgy gondolom, hogy ha már mindenképpen elindítják ezt a nem jó rendszert, akkor legalább gondoljuk végig, hogy ne csináljunk nagyon nagy problémát az önkormányzatok területén.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu