NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy kinyitottam a mai újságot, a következő címeket olvashatjuk benne: "Porig rombolják Groznijt? A polgári lakosság december 11-éig hagyhatja el a csecsen fővárost." Számtalan más újság hasonló címekkel jelenik meg. Azt hiszen, mindenféleképpen indokolt, hogy a képviselő úr ezt a kérdést szóvá tette a parlament nyilvánossága előtt.

Való igaz - ahogy a képviselő úr utalt rá -, a háttér egészen tavaly nyárig nyúlik vissza vagy talán még régebbig. De ennek a közvetlen katonai cselekvéssorozatnak a háttere egyrészt Dagesztánnal, amikor is egy jelentős fegyveres függetlenségi harc vette a kezdetét, másrészt pedig a moszkvai terrorista cselekményekkel hozható összefüggésbe.

(8.40)

Mindenekelőtt fontos látnunk, hogy az EBESZ - az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet - hogyan határozta meg azokat a fő alapelveket, ahogy ezt a kérdést megközelíti. Annál is inkább fontos ez, mert a Magyar Köztársaság vezetője a kézjegyével is ellátta ezt a dokumentumot. Az Európai Biztonsági Chartában a következő elvek kerülnek rögzítésre: egyrészt a csecsen konfliktusokhoz hasonló konfliktusok ezentúl nem tekinthetők az illető ország belügyének - ez egy nagyon fontos jogelv kimondása. Másrészt a Csecsenföldről szóló cikkely megerősíti Oroszország területi egységének tiszteletben tartását, elítéli a terrorizmust, és a terrorizmus elleni harcot jogosnak ítéli, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az EBESZ-nek jogában áll szerepet vállalni közvetlenül is a csecsen konfliktus tárgyalásos rendezési lehetőségének felkutatásában.

Tisztelt Képviselő Úr! Fontosnak tartom jelezni, hogy a Magyar Köztársaság nem hallgat a kérdésben, hanem a magyar külügyminiszter a minap, november 27-én, a moszkvai látogatása során egyértelművé tette, hogy elfogadhatatlannak tartja a Magyar Köztársaság a katonai erőnek az ilyen formában való aránytalan, differenciálatlan alkalmazását. Képviselő úr, engedje meg, hogy azzal a nézetével is vitatkozzak, hogy a NATO lapítana. A NATO védelmi minisztereinek a napokban kiadott állásfoglalása egyértelműen felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel a hadjárattal.

Sőt, tisztelt képviselő úr, azt kell mondanom, hogy azok a megállapításai, hogy gyakorlatilag az egész világ jóváhagyta volna ezt a hadjáratot, megítélésem szerint szintén nem igazolhatók, hiszen ha megnézi csak a mai híradásokat, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Bill Clinton fogalmaz úgy, hogy ez a hadjárat a térségben felerősíti az oroszellenes érzelmeket, aláássa Moszkva tekintélyét a világban. Vagy hasonlóképpen hadd idézzem önnek a mai sajtóból az Európai Unió brüsszeli tanácskozásáról külügyminiszteri szinten megfogalmazott állásfoglalást, amely kilátásba helyezi azt, hogy amennyiben nem hagy fel ezzel a hadjárattal Oroszország, különféle kétoldalú egyezmények aláírásától fognak elállni az érintett tagállamok, illetőleg a hitelnyújtás felfüggesztésére ösztönzik a nemzetközi pénzügyi intézményeket. Azt hiszem, hogy ha közelebb akarunk jutni a valósághoz, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a világ nem fekete és fehér.

A politikai rendezés kilátásait nagymértékben elősegítheti, ha lehetővé válik az a nagyon nyomatékos nemzetközi követelés, hogy az EBESZ elnöke, Volebaek december 14-15-én látogatást tehessen Csecsenföldön, ezáltal elérhetőnek tűnik, hogy a kérdésnek fokozódjon a nemzetköziesítése, és valóban megállítható legyen ez a drámai eseménysorozat.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu