DR. FÓNAGY JÁNOS gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem is először szerepel ez a téma a parlament előtt, ez év szeptemberében egy másik képviselő úrnak adott válaszában Torgyán miniszter úr már foglalkozott ezzel a kérdéssel, ez mutatja azt, hogy ez valóban valós probléma.

Ez év július 1-jén lépett életbe az új földgáztarifa rendszer, melynek egyik feladata volt, hogy a fogyasztói csoportok közötti eddigi keresztfinanszírozást megszüntesse. Az új tarifarendszer bevezetése előtt az úgynevezett általános célú fogyasztók - akik közé a fóliás termesztők is tartoztak - az általuk okozott költségeknél olcsóbban, teljesítménygazdálkodási kényszer nélkül vételezhettek földgázt. Az új tarifarendszer minden értékesítési kategóriában kétkomponensű tarifát tartalmaz annak érdekében, hogy a fogyasztók számára érzékelhetővé váljon a közgazdasági és teljesítménygazdálkodási valóság, az a nyilvánvaló tény, hogy a télen fogyasztott földgáz a legdrágább.

Mivel a rendelkezésre álló források a felmerült igényeket nem tudják a téli hónapokban teljes mértékben kielégíteni, így a földgáz tárolására tárolókat kellett és kell építeni, illetve üzemeltetni. A téli hónapok ellátása érdekében létesített tárolók természetesen jelentősen megnövelik a földgázellátás költségeit. A jelenlegi tarifarendszerben a gázdíjon felül a mérő névleges teljesítményétől függő mértékű alapdíjat is kell a fogyasztóknak fizetni. Az alapdíj éves díj, melynek havonkénti fizetése kedvezményes lehetőség a fogyasztók számára, ebből következik, hogy a nyári hónapokban is kell fizetni a kifogásolt alapdíjat. Amennyiben a fogyasztók nem fizetnének alapdíjat, úgy a teljes költségtömegből rájuk eső költségek egy részét nem fizetnék meg.

A régi és az új tarifarendszer közötti átmenetkor véletlen egybeesésként adódott, hogy a régi általános célú fogyasztók gázdíja gyakorlatilag azonos a jelenleg 20-100 köbméter/óra névleges teljesítményű mérőkkel rendelkező fogyasztók gázdíjával. Ebbe a kategóriába tartozik a fóliás termelők többsége. Így, mivel az előbb említettek szerint a két gázdíj értéke egymáshoz nagyon közeli, a fogyasztók az alapdíj fizetését pluszdíjként élték meg. A valós helyzet az, hogy 1999. július 1. előtt az árszint a 20-100 köbméter között vételező fogyasztóknál átlagosan 11,6 százalékkal emelkedett, melyet a gázdíjra és az alapdíjra osztva kell megfizetni.

(21.20)

Megoldásként több lehetőség javasolható. Az egyik az, ha a fóliás termesztők a téli időszakban, november 1. és március 31. között nem vételeznek, akkor nem kellene alapdíjat fizetni. Tudjuk, hogy ez nehéz, hiszen március már fóliás szezon. Esetleg ezeknek a fogyasztóknak vagy legalább egy azon részüknek, akik földrajzilag kedvező helyzetben vannak, meg kellene vizsgálni a más tüzelőanyagra való átállás lehetőségét és költségét, például tartályos pb-gázt vagy más tüzelőanyagot. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a földgáz ára hatóságilag maximált, meg lehet kísérelni - hiszen benne van a piacgazdaság szabályaiban -, hogy a fogyasztók vagy az azokat képviselő szervezetek árengedményt kérjenek a szolgáltatóktól.

Végezetül nyilvánvaló, hogy mint minden jogszabály, a gyakorlati tapasztalatok alapján egy idő után annak felülvizsgálata, szakmai értékelése mindenképpen időszerűvé válik.

Köszönöm figyelmüket.

Forrás: parlament.hu