BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Ez a vitaszakasz a törvényjavaslat által bevezetni kívánt, úgynevezett Szent Korona-testület létéről, tagjairól és feladatairól szól. Ehhez kétféle módosító javaslatot nyújtottak be az Országgyűlés tagjai.

(18.10)

A mi módosító javaslatunk ennek az egész két szakasznak az elhagyását javasolja; más képviselőtársaink, mind kormánypárti, mind szocialista képviselőtársaink, ennek a testületnek az átalakítására tettek javaslatot, mégpedig két irányban. A javaslatok egy része, mind szocialista, mind kormánypárti oldalról, arra irányul, hogy ennek a testületnek a belső felépítésén változtassanak abban az értelemben, hogy a köztársasági elnök ne csak tagja legyen ennek a testületnek, hanem elnöke legyen automatikusan, szemben a beterjesztett javaslattal, amely szerint a Szent Korona-testület tagjai közül választja az elnökét.

Más képviselőtársaink pedig, és elsősorban Lezsák Sándor képviselő úr, az összetételén változtatna, két értelemben is. Neki van olyan módosító javaslata, amely teljesen szakít a benyújtott törvényjavaslatnak azzal a törekvésével, hogy a legmagasabb közjogi méltóságokból álljon fel a testület, és országgyűlési bizottsági elnökökből állítaná fel ezt a testületet; más javaslata pedig kivenné a köztársasági elnököt a testület tagjai között, arra hivatkozva, szerintem egyébként helyesen, hogy a köztársasági elnök feltüntetése a testület tagjai közül ellentétes alkotmányunknak azokkal a rendelkezéseivel, amelyek egyértelműen körülhatárolják a köztársasági elnök hatáskörét, és ebben nem szerepel a köztársasági elnök tagsága bármiféle testületben.

Tisztelt Országgyűlés! Először is azt szeretném hangsúlyozni, hogy mások módosító javaslatai közül én elsősorban ez utóbb említett, Lezsák-féle javaslatokat ajánlom a képviselőtársaim figyelmébe, egyszerűen abból kiindulva, hogy ugyanazt az aggályt tekinti Lezsák képviselő úr eme módosító javaslatai kiindulópontjának, amely aggály alapján mi arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a bizonyos testületet egyszerűen el kell hagyni a törvényjavaslatból.

(A jegyzői székben Németh Zsoltot Herényi Károly váltja fel.)

Szeretném megjegyezni, hogy a törvényjavaslat többi szakasza, melyekkel egyébként többnyire szintén nem értünk egyet, akkor is megáll a lábán, ha a Szent Korona-testület létrehozásától a kormánytöbbség eltekint. Hiszen akkor is át lehet vinni a koronát a Nemzeti Múzeumból az Országgyűlés épületébe, akkor is ki lehet mondani mindazt, amit a kormánytöbbség ki akar mondani a koronáról, ha a Szent Korona-testületet nem alakítják meg. Egyetlen különbség kétségkívül marad, hogy magának ennek a testületnek a megalakítása nyilvánvalóan egyfajta közjogi pozíciót kölcsönöz a koronának. Hiszen egy olyan testület, amelynek a létezését és a feladatkörét törvény rögzíti, és amely testületnek a feladatköre az, hogy mi történik a koronával, kétségkívül a koronának valamiféle törvényben védett jogi pozíciót kölcsönöz. Úgyhogy kétségkívül ez a funkciója ennek a passzusnak, ennek a két szakasznak, és ez önmagában véve is vitathatóvá teszi ennek a két szakasznak a beiktatását a törvénybe.

A legfőbb probléma azonban az, és erről én már a bizottságokban és az általános vitában is beszéltem - legalábbis, hogy mondjam, amennyire én olvasni tudom az alkotmányt, és olvasni tudom a törvényjavaslatot, persze olvasókészségem nyilván nem kifogástalan és minden vitán felül álló, de amennyire én olvasni tudom az alkotmányt és a törvényjavaslatot -, a törvényjavaslat kétségkívül ellentétes az alkotmánnyal, amikor ezt a testületet létrehozza. Az alkotmány ugyanis világosan rendelkezik a köztársasági elnök feladatairól, mellesleg világosan rendelkezik arról, hogy az Országgyűlés elnökének és a kormány elnökének, a miniszterelnöknek a feladata nem más, mint hogy az Országgyűlés élén, illetve a kormány élén a maga feladatát ellássa. Ezen kívüli feladatot az alkotmány a Honvédelmi Tanácsban ad nekik, ezt a feladatukat egyértelműen és világosan rögzíti is az alkotmány. Tehát az alkotmány egész struktúrájából világosan következik, hogy nem lehetnek ezek a legmagasabb közjogi tisztségviselők valamiféle újonnan létrehozott testület tagjai, amely testületet ráadásul egy közönséges feles törvénnyel akar a kormány, illetve a parlamenti többség létrehozni.

Mint ismeretes, és ezzel már több vitában találkoztunk, a kormány és a kormánytöbbség azt hiszi, hogy az alkotmány köztársasági elnök hatáskörére vonatkozó rendelkezésének az a bizonyos m) pontja, amely szerint a köztársasági elnök egyéb törvény által hatáskörébe utalt kérdésekben is dönt, elégséges ahhoz, hogy a köztársasági elnököt e Szent Korona-testület tagjává tegyék - már azt akartam mondani, hogy léptessék elő. Nos, világos, tartalmilag és formailag egyaránt, hogy ez nem így van. Formailag ez azért világos, mert az alkotmány a köztársasági elnök m) pontban szereplő jogosítványait miniszteri vagy miniszterelnöki ellenjegyzéshez köti, az pedig, gondolom, még az államtitkár úr számára is világos, hogy a köztársasági elnök szavazása a Szent Korona-testület tagjaként aligha köthető miniszter vagy miniszterelnök ellenjegyzéséhez.

A köztársasági elnök feltételezett tevékenysége a Szent Korona-testületben tehát az m) pont alapján nem tekinthető alkotmányosnak. Ha pedig az m) pont alapján nem tekinthető alkotmányosnak, és ha az alkotmány a köztársasági elnököt nem tünteti fel a Szent Korona-testület tagjaként, mint ahogy az alkotmány magáról a Szent Korona-testületről sem tud, akkor nyilvánvaló, hogy egy olyan Szent Korona-testület létesítése, amelynek a köztársasági elnök tagja, ellentétes az alkotmány betűjével és szellemével. Őszintén be kell vallanom, hogy ezért nem is értem, hogy szocialista képviselőtársaink miért tettek javaslatot arra, hogy a Szent Korona-testület maradjon meg, csak éppen legyen az elnöke a köztársasági elnök - mert magával a testülettel vannak problémák.

Némiképp más a helyzet a miniszterelnökkel és az Országgyűlés elnökével, ott ugyanis nem ilyen típusú az alkotmányos probléma; ott az alkotmányos probléma egyszerűen abból áll, hogy a miniszterelnöknek az alkotmány szerint, ismétlem, a Honvédelmi Tanácsot kivéve, nincs más feladata, ami persze egy hatalmas feladat, mint a kormány vezetése. Az Országgyűlés elnökének nincs önálló feladata azon kívül, hogy az Országgyűlés elnöke, és ekképp ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek az Országgyűlés elnökeként rá hárulnak. Létrehozni tehát egy olyan testületet, amelynek a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke tagja, egész alkotmányos struktúránkkal ellentétes. Hogy mást ne mondjak, az, hogy ők egy testületben ülnek, amelyet nem az alkotmány maga hoz létre, még a hatalommegosztás elvével is ellentétes. Tehát teljesen egyértelmű számomra, hogy ennek a Szent Korona-testületnek a létrehozása, amelyről a törvény 4. és 5. §-a intézkedik, ellentétes az alkotmánnyal. Nem is értem, őszintén szólva, hogy hogyan juthatott eszébe a kormánynak egy ilyen javaslat benyújtása. Ennyi talán elég is.

De azért felhívom a figyelmet arra, hogy Lezsák Sándor képviselő úr a maga egyik módosító indítványában, ahol, mint mondtam, a köztársasági elnököt veszi ki ebből a testületből, ugyanebből a logikából indul ki, legalábbis a köztársasági elnököt illetően, amelyet én is megfogalmazok. Általános vitában, bizottsági vitában a kormány, illetve a kormánykoalíció részéről, hogy mondjam, az m) ponton kívül semmilyen érdemi ellenvetést azzal a gondolatmenettel szemben, amelyet én már ott is megfogalmaztam, nem hallottunk. Nem tudom tehát, hogy mire alapozza a kormány azt a feltevését, hogy ez a megoldás alkotmányos. Pusztán arra, hogy ezt fontosnak tartja a kormány, szerintem nem lehet ezt alapozni.

Még annyit hadd jegyezzek meg, hogy ennek a Szent Korona-testületnek feladatai vannak, és felelőssége van. Tehát ez azt jelenti, hogy a tagjainak is feladatot adnak, és felelősséget rónak rá, és ez az, amit nem lehet megtenni a köztársasági elnökkel, akinek a feladatait és a felelősségét rögzíti jelenleg az alkotmány.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu