BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Salamon Képviselő Úr! Csak két, ön által elmondott szempontot szeretnék a magam részéről eltérő módon értékelni.

Az egyik Németország esete: feles döntés van előírva, és politikai konszenzussal vagy legalább is konszenzuskereséssel - mint hallottuk - ezt nem érvényesítik. Ugyanakkor nyilvánvalóan képviselő úr ezt a példát úgy hozta föl, hogy természetesen, íme a példa, hogy feles döntéssel határozzák meg a munkarendet. Egy óriási különbség van: mi itt ebben az esetben nem politikai gesztust várunk el, hanem annak a nagyon világos alkotmányossági követelménynek a betartását, amely a 24. § (4) bekezdése alapján azt mondja, hogy:"az Országgyűlés működési szabályait és tárgyalási rendjét a képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg". Tehát nem gesztusról van szó, hanem ennek a betartásáról.

A másik: párhuzamos indoklást idéz képviselő úr. Én úgy gondolom, hogy számunkra mérvadó a határozat és a testületi indoklás.

(23.20)

De ha már Kiss László indoklását idézi, akkor én is idézem: "A hetenkéntiről háromhetenkénti működésre és tárgyalási rendre való áttérés, a szükségesnek mutató korrekciók csak az Országgyűlés minősített többségű döntésével végezhetők el." Egyik esetben a képviselő úr kivesz a párhuzamos indoklásból egy olyan javaslatot, amelyet a gondolatmenetében célszerűnek tart, de egy miénket megerősítőt, az önét cáfolót pedig nem. Én értetlenül állok ez előtt.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu