DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi és a gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi és a gazdasági bizottság önálló indítványt nyújtott be a holtágak megóvásával, hasznosításával és rehabilitációjával kapcsolatos további feladatokról, H/2118. számon.

Tettük ezt azért, mert a kormány jelentése a 24/1997. (III. 26.) számú országgyűlési határozatról azt mutatta, hogy a kitűzött célok csak részben teljesültek, amelyek folytatása ezért célszerű és indokolt. Másrészt újabb szempontok, lényeges kérdések is felmerültek, amelyek kezelése nem halogatható.

Mindjárt a határozat első pontja mutatja, hogy csak a Tisza-völgyi, szentély típusú holtágak kerültek a nemzetipark-igazgatóságokhoz. Azt gondolom, hogy a Duna és az egyéb nagy folyók mellett található, szentély típusú holtágakat - és még ide sorolnám a bölcs típusú holtágakat is - indokolt a nemzetipark-igazgatóságokhoz adni.

Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a tárcaközi bizottság folytassa a munkáját, jelölje ki a szentély típusú holtágakat, és adja az illetékes nemzetipark-igazgatóságok kezelésébe. Véleményünk szerint továbbra is a tárcaközi bizottságnak kell koordinálnia a költségvetési forrásokat, és megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az összes holtág-rehabilitációs költség becsülhető-e.

Ahogy az államtitkár úr most elmondta, azt hiszem, minden egyes holtág egy specifikum, és önálló felmérést, önálló becslést igényel, ezért egy sablont rájuk húzni rendkívül nehéz. Ha becsülhető ez a költség, akkor ennek ismeretében - a költségigény és a finanszírozási lehetőségek után - készítsen a kormány javaslatot a feladatok megoldására.

(17.30)

A határozat szerint a tárcaközi bizottság a környezetvédelmi bizottság felügyelete mellett végezné a munkáját. Ezt döntően a következők indokolják:

A különböző alapok és pályázatok odaítélésénél egy koordinációra lenne szükség, mert ez jelenleg rendkívül szétaprózott. Ugyanígy szétaprózott és áttekinthetetlen, ami a második fontos feladata lenne: a helyi és központi erőforrások összehangolása. A harmadik és talán az egyik leglényegesebb pont a holtág-rehabilitációnál a rehabilitáció sarokpontját jelenti, az úgynevezett kotrási iszap elhelyezésének és ártalmatlanításának vizsgálatát a költség-haszon elemzés végett. Tudnunk kell azt, hogy ez az iszap, ez a fenékiszap tulajdonképpen szennyvíziszap, aminek a kikotrása után... - ha erre nem találunk megfelelő megoldást, akkor az, az egész rehabilitációs munkát megkérdőjelezi.

Azt hiszem, hogy a holtágak olyan természeti értéket képviselnek, olyan értéket képviselnek, amelynek megőrzése mindannyiunk érdeke, és akkor, amikor a két bizottság arra kéri a kormányt, hogy ezt a feladatot végezze el, tárja fel a holtág-rehabilitáció lehetőségét, és az általam elmondottakat tárja a Ház elé, akkor egyúttal arra is szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a mellékágak - a ma Magyarországon található folyók melletti mellékágak - még nem holtágak. Élnek, élőviláguk gazdag, úgyhogy a jövőben szerencsés volna, ha a kormányzat nemcsak a holtágakra, hanem a mellékágakra is több figyelmet fordítana majd.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu