GYAPAY ZOLTÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága 2000. február 2-án tárgyalta meg a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LVI. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot - bocsánat, LIV-es, a bizottság jelentésén szerepel rosszul a szám.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet két részből áll, ahogy az előttem szólók elmondották. Az első résszel - érdekes módon az indoklás és valamennyi hozzászóló a 2. § indoklásával kezdte -, az úgynevezett Hild-udvar kérdésével kapcsolatban a környezetvédelmi bizottságnak semmiféle problémája nem volt. Az ingatlan további sorsát, műemlékvédelemmel kapcsolatos sorsát biztosítottnak látta egyrészt az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között létrejött megállapodás keretében, másrészt a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény keretében, harmadrészt pedig az igényt benyújtó betegápoló irgalmas rend működésének ismeretében.

Más kérdés volt és nagyobb vitát váltott ki az 1. § kérdése, a Hajógyári-szigeten lévő, az aquincumi helytartói palotát rejtő ingatlan kérdése. A törvényjavaslat valóban megjelöli, hogy ennek a területnek a neve, úgy szól a megjelölése, hogy "az aquincumi helytartó palotájának maradványa" - ez az ingatlan megnevezése. A környezetvédelmi bizottság biztosítottnak látja ezen megnevezés alapján a megváltoztatott helyrajzi számú és kisebb területű, valóban kezelhető méretű, racionális méretű ingatlanon a műemlékvédelem helyzetét a palota, a palota maradványainak kérdésében.

(19.00)

Viszont a környezetvédelmi bizottság nemcsak a nevében szereplő környezetvédelem feltételeit vizsgálja, hanem a természetvédelem és a tájvédelem kérdéseit is.

Ez utóbbi, a tájvédelem kérdése miatt a bizottság nem találta a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak. Nem találta alkalmasnak, mégpedig amiatt, mert a kormány jelen lévő képviselője nem tudott bővebb felvilágosítással szolgálni arról, hogy a megosztott ingatlan, fogalmazzunk így, maradék része milyen sorsa fog kerülni, az ÁPV Rt. milyen célt kíván ezzel a maradék ingatlannal megvalósítani, s amennyiben eladásra kerül, azon milyen építkezések valósulhatnak meg.

De ez még mind hagyján! A képviselő nem tudott nyilatkozni arról, hogy a III. kerület rendezési, illetve településszerkezeti terveiben milyen építési módok lehetnek, illetve egyáltalán milyen hasznosítási formája képzelhető el ezen maradék területeknek. Bár a régészeti védelem továbbra is biztosított, azt hiszem, azt senkinek nem kell magyarázni, hogy ha egy építési engedély egyszer valahol létezik, ott az építők a régészeti emlékek megbecsülését, feltárását eléggé háttérbe szorítják, hiszen akkor az építkezés, a beruházás áll.

Ez a bizottságban komoly aggályokat vetett fel, emiatt a bizottság 5 nemmel és 8 tartózkodással a törvényjavaslatot nem találta általános vitára alkalmasnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu