NÉMETH ZSOLT (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatnál akkor járunk el helyesen, ha a sokak által technikainak minősített törvénynél arra koncentrálunk, ami a törvény címében is megjelenik, nevezetesen a műemlékvédelemre. Más egyéb megjelenő aggályokat, érintse ez akár az egészségügyet, akár a tulajdonátruházást, akár az épített környezet védelmét, más eljárások keretén belül, például államigazgatási eljárás keretén belül, vagy más kontroll alatt kell felvetni; gondolok itt arra, hogy az állami tulajdont kezelő szervezetekben megjelenő vezető testületeknél ezek az aggályok felvethetők és eloszlathatók.

A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény kiemelkedő értékű kulturális és történelmi emlékek védelmét oly módon kívánja biztosítani, hogy azoknak egy szűkebb körét kizárólagos állami tulajdonba rendeli. Az országban 263 ilyen műemlék, illetve műemlékegyüttes van, melynek ezt a különleges védelmét biztosítja.

Az állam kizárólagos tulajdonát képező műemlékek és műemlékegyüttesek kincstári vagyon körébe tartoznak és forgalomképtelenek. Jelentőségükhöz méltó fenntartásukról, helyreállításukról, hasznosításukról a műemlékvédelemről szóló törvény, illetve a kincstári vagyonról rendelkező törvény rendelkezései szerint az állam a tulajdonosi jogait gyakorló szerve útján gondoskodik.

(19.50)

Az Országgyűlés határozza meg többek között a kizárólagos állami tulajdonban levő, forgalomképtelen műemlékek körét, a kormány kötelessége viszont az, hogy gondoskodjék - legfeljebb évente - ennek a körnek a felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat során természetesen ez a kör nemcsak szűkülhet, hanem bővülhet is, hiszen akár tudományos kutatás eredményeként ismeretet szerezhetünk olyan újabb műemlékről, amelynek ez idáig csekélyebb védelemben részesítve is biztosítottnak láttuk a megóvását, illetve eddig nem ismert ilyen műemlékre régészeti feltárás során rábukkanhatunk.

Most azt kell vizsgálnunk, hogy vajon a két ingatlan kivételével biztosított-e a műemléki védelem továbbra is. Úgy vélem, hogy vetnünk kellene egy pillantást erre a 263 ingatlanra. Vajon igaz-e az, hogy ez a 263 műemlék valamiféle minőséget, valamiféle abszolút minőséget jelentene? Egészen biztosan nem így van. Hiszen például Vas megyében mindössze 13 található, ezek közül a megyeszékhelyen egy sincs. Tolna megyében vajon csak 3 ilyen kiemelkedő műemlék lenne, amely az abszolút sorban az élre kellene hogy kerüljön? Egészen biztos, hogy nem így van. De a legismertebb műemlékeink sincsenek ebben a körben: a tihanyi apátság vagy Pannonhalma.

Tehát nem igaz az, hogy csupán az állam képes arra, hogy ezeket az ingatlanokat megóvja, hogy ezeknek a felújításáról, működtetéséről gondoskodjon. Így azok az aggályok minden bizonnyal alaptalanok, melyek arra vonatkoznak, hogy az irgalmas rend tulajdonába való átadás után kétségessé válik nemzeti örökségünk jeles egységeinek megvédése.

Ugyancsak nem megalapozottak a félelmek a Hajógyári-szigeten levő ingatlannak a műemlékvédelmi körből való kivételével kapcsolatban. Nem megalapozottak, hiszen annak idején, mikor ez az ingatlan bekerült ebbe a körbe, akkor egy adott helyzetből indult a védelem, egy adott nagyságú területre jegyezték ezt rá, és akkor indokolatlan lett volna egy pluszmunkával megosztásokat végezni, és csupán egy kisebb területre bejegyezni a szigorított védelmet.

Meggyőző az is a törvény előkészítése kapcsán, hogy elég széles körű egyeztetés született. Az állam tulajdonából ki nem adható ingatlan határa a Budapest Főváros Polgármesteri Hivatal, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Budapesti Történeti Múzeum, a Hajógyári-sziget Vagyonkezelő Kft., a III. Kerületi Polgármesteri Hivatal, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. közös egyeztetése után alakult ki. Úgy alakították ki az új földrészlet határait, hogy az új telekhatár a műemléki romoktól jelentősen távol esik.

Ami pedig az ingatlaneladási aggodalmat illeti, úgy vélem, hogy erre kellő garanciát jelenthetne a minden pártból az illetékes vezető testületekbe delegált képviselők kontrollja.

Mindezek alapján a Magyar Demokrata Fórum frakciója ugyancsak technikainak minősíti ezt a módosítást, megfelelő egyeztetéseket lát a beterjesztés előtt, és így a törvényjavaslatot elfogadásra javasolja. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu