DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kétperces felszólalásomban az előbb általam elmondottakat szeretném megvédeni és indokolni.

Az állításom az volt, hogy alkotmányosan nem lenne aggályos az, hogy ha egy éven belül az, aki nem jár testületi ülésre, gyakorlatilag elveszíti a mandátumát. Az érvelésem az volt, hogy a szabad mandátum, mondjuk, az önkormányzati megbízatástól, kétségtelen, nem lehet szabad. Én idézni szeretném az önkormányzati törvényt, amit itt egyfajta anyajogként tekinthetünk akkor, amikor ezeket az összeférhetetlenségi szabályokat átgondoljuk.

Az önkormányzati törvény 19. § (1) bekezdése a települési képviselőről szól: "A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit." Nyilvánvalóan ennek elsődleges módja az, hogy a képviselő a képviselő-testület döntéseiben részt vesz. Hogy mennyire így gondolja ezt a jogalkotó, a következőt mondja az utána következő mondatban: "Részt vehet - tehát részt vehet - a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk ellenőrzésében", de kihagyja magát a döntést.

Nyilvánvalóan a képviselőt azért választják meg, hogy a döntéseknél ott legyen, a döntéseket meghozza, és ezáltal képviseli a választóinak az akaratát. Azt gondolom, ha ezt a képviselő tartósan nem teszi, akkor csak a szabad mandátumra hivatkozva nem tekinthetünk el attól, hogy ezt ne szankcionáljuk.

Még egy érvem volt: kistelepülésen, ahol ötfős testület működik, egy-két ilyen képviselő gyakorlatilag le tudja bénítani a testület működését. Márpedig az önkormányzás, az önkormányzati testület működése legalább olyan fontos alapérték, mint a szabad mandátum értéke, ezért azt gondolom, hogy ez a szankció, amit a törvény itt bevezetne, felfogásom szerint nem lenne alkotmányosan aggályos.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu