DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2065. számú törvényjavaslat benyújtását a '94-ben történt megalkotását követően bekövetkezett jogszabályi változások, a gyakorlati tapasztalatok és az alkalmazása során eltérő értelmezések indokolják.

Az nem vitatott tény, azt gondolom, az itt jelen lévők számára, hogy a polgármester az önkormányzati rendszer kiemelkedő szereplője, az önkormányzat első számú tisztségviselője, tevékenysége meghatározó jellegű az önkormányzat egész működését illetően.

Az önkormányzatok a társadalomban különleges autonómiákat, kis túlzással azt is mondhatnánk, egy-egy kis köztársaságot alkotnak. Ezek vezetői a polgármesterek, akik közvetlen választásukkal igen erős legitimációval bíró személyek. Ezért is szabályozzák megválasztásukat, jogállásukat a legmagasabb rangú jogszabályok: az alkotmány, a kétharmados Ötv. és a választási törvény.

Ezek a jogszabályok azonban jellegüknél fogva nem ölelhetik fel és nem is szabályozhatják a polgármesterre vonatkozó teljes tárgykört. Itt utalnék Fenyvessy Zoltán korábbi felszólalására is, vannak olyan részletszabályok, amelyek ilyen magasabb rendű jogszabályokba teljes pontossággal nem illeszthetők be. Ezért is alkotott az Országgyűlés '90-ben külön törvényt a hiányzó tárgykörökről, majd az előbb említett '94-es törvényt.

A mostani módosítás alapját képező '94-es törvény pontosítja és kiegészíti a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség megszűnésének eseteit, kiegészítve a munkakör átadása-átvételi szabályaival, pontosítja a polgármester úgynevezett végkielégítésének szabályait, rendelkezik az alakuló ülésen újra nem választott, de később, három hónapon belül mégis megválasztott alpolgármester közszolgálati jogviszonyáról, a polgármester illetményét a köztisztviselőkéhez és nem a miniszterekéhez viszonyítottan szabályozva, rendelkezik a tiszteletdíjról és költségtérítésről, pontosítja a polgármester ellen indított fegyelmi eljárás határidőit, szabályozza a polgármester korkedvezményes nyugdíjra való jogosultságát.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat az 1. §-ban a korábbi a), d) pontokat összevonja, figyelembe véve a területszervezési eljárásról szóló törvény rendelkezéseit a polgármester vonatkozásában. Eszerint mindig a következő választáson alakulnak új települések, így szükségtelenné válik az e pontokban foglalt korábbi szabályozás fenntartása.

A törvény a polgármestereket illetően egy sajátos jogviszonyt tükröz, amely tisztán sem nem munkajogi, sem nem köztisztviselői jogviszony. Mindkettőből találhatók benne elemek, de el is térnek attól. E törvény határozza meg azt is, hogy mely szabályokat kell megfelelően alkalmazni belőlük, és melyek azok a sajátos kérdések, amelyekről külön törvényben kell rendelkezni.

Leszögezhetjük, hogy a szabályozás alapvetően bevált, de mint említettem, szükséges azt az időközben bekövetkezett törvénymódosításokhoz: alkotmány, köztisztviselői törvény, területszervezési eljárásról szóló törvényben meghozott változásokhoz igazítani. A jelenlegi hatályos szabályok már nem elégségesek a gyakorlati tapasztalatok alapján valamennyi élethelyzet rendezésére sem.

Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy az imént említettem a bizottsági véleménynél, az előkészítés eljárás során széles körű egyeztetés folyt. Azoknak a ritka pillanatoknak egyike következett el az Országgyűlés tízéves történetében, hogy mind koncepciójában, mind alapvető megoldásaiban egyetértés alakult ki a javaslatról, amelyet én rendkívül fontosnak és itt kiemelendőnek tartok.

A törvényjavaslat alapvetően a következő pontokban - erről már szóltam - módosítja a törvényt. Ami fontos az 1. §-t követően, hogy az alpolgármester megbízatásával kapcsolatos szabályokat is egyértelműsíti, miközben ehhez kapcsolódóan a 13. §-ban egy kétharmados törvénynek, az Ötv.-nek a 34. § (1) bekezdését is módosítja.

A gyakorlatban problémát okozott, hogy az alpolgármester tisztsége abban az esetben is megszűnt az önkormányzati általános választások napján, ha az alpolgármestert képviselőnek választották meg, az alakuló ülésen pedig ismét alpolgármesternek. A jelenlegi szabályok szerint tehát legkevesebb két hét kiesik a foglalkoztatási jogviszonyából. A választást követő napon ugyanakkor megilleti háromhavi illetményének megfelelő juttatás, holott akár két hét múlva ismét főállású alpolgármester lehet.

Tisztelt Országgyűlés! A polgármesteri illetmény mindig a viták kereszttüzében állt, egyfelől a választópolgárok illették kritikával, ha nem megfelelő teljesítménnyel párosult, másfelől maguk az érintettek is különböző technikákat alkalmaztak, sokszor a törvényesség határát is súrolva, esetenként etikai normát sértve a megfelelő díjazás érdekében. Tudjuk, ma sem és korábban sem volt könnyű közfunkciót ellátni, mi, akik itt ülünk a parlamentben, igazán tudjuk ezt.

Ha azt szeretnénk, hogy a megoldandó feladatok súlyát és jellegét is ismerve olyan kvalifikált, a munkájukért felelős, a közösség bizalmát bíró személyek vállalkozzanak erre a szép, de nem könnyű feladatra, akikre a helyi közösségeknek is szükségük van, akkor emiatt is fontos a törvénymódosítás. Az erre vállalkozó személyeknek pedig világosan látniuk kell, hogy sokszor egy adott életpálya feladása mellett, olykor a versenyszférából kikerülve mit várhatnak a javadalmazás terén.

Jelenleg a törvény a polgármester illetményét a miniszteri illetményhez kapcsolódva határozza meg, keret jelleggel. '97-ben befagyasztották a miniszteri illetményeket, ez azzal a következménnyel járt, hogy az Országgyűlés befagyasztotta a polgármesteri illetményeket is korábban. Az illetmények összege vitathatatlanul alacsony, ezen most történt némi változtatás. Persze mint minden, ez is viszonyítás kérdése, azonban úgy gondolom, hogy ismerve a feladatot és a felelősséget, nem képezheti vita tárgyát ennek megváltoztatása, amely tartalmi, de úgynevezett technikai változtatást is jelent.

A javaslat szerint célszerűbb a polgármester illetményét a Ktv. 42. § (3) bekezdése alapján megalkotott önkormányzati rendeletben megállapított köztisztviselői illetményalaphoz kötni. Így az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit is figyelembe véve szorosabb kapcsolat alakul ki a polgármester és az önkormányzati és államigazgatási feladatai ellátását segítő, előkészítő és döntéseit végrehajtó apparátus között. Az együtt sírunk, együtt nevetünk módszere ez, amely a helyi viszonyokhoz és lehetőségekhez igazodik.

Még egy fontos változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a települések nagyságához kötődő illetmény tovább differenciálódik a háromezer fő alatti települések esetében. Ennek oka, hogy ebbe a kategóriába tartozik a települések több mint háromnegyede, és nyilvánvaló, hogy más munkateher hárul néhány száz lakosú település polgármesterére, mint egy ezer lélekszámot meghaladó vagy éppen a háromezer lakost megközelítő település vezetőjére.

(13.50)

Nyilvánvalóan összefüggés van a településnagyság és az ellátandó feladatok között, noha ezt több tényező befolyásolhatja. Ebből adódóan a rendkívül differenciált a feladat ellátása az önkormányzati közszolgáltatások biztosításában. Sok esetben ezek jó részét ebben a kategóriában nem önállóan végzi a település, több településnek intézményei sincsenek. A probléma abban is jelentkezik, hogy rendkívül kicsi a hivatal, és igazán nem szakosodott apparátus végzi ott a feladatot. Mivel keret jellegű a szabályozás, a testület ezen belül mérlegelhet az előbb említettek ismeretében.

Még egy fontos szabály e körben: az illetmény közérdekű adat, valamint az is, hogy a szabályozás ciklus közben történő változása nem eredményezhet illetménycsökkenést. A díjazáshoz kötődik az idézőjelbe tett, úgynevezett végkielégítés újabb szabályozása. A leköszönő polgármestert háromhavi illetménynek megfelelő összeg illeti meg, valamint további adható, háromhavi. Ez jelenleg, mint ahogy említettem, értelmezési gondokat vet fel.

A javaslat a kormány tagjai jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény rendelkezésének megfelelő átvételt javasolja. Ennek indoka, hogy a polgármesteri jogviszony sajátos foglalkoztatási jogviszony. A tisztség négy évre szól, és emiatt nem alkalmazhatók rá minden esetben a Ktv.-szabályok sem.

A Ktv.-ben a végkielégítés szükségképpen a határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyhoz kapcsolódik, ez indokolja a választott polgármester tekintetében az itt foglalt szabályoktól eltérő végkielégítési szabályokat. Az alpolgármester esetében felmerülhet az a kérdés, miért nem kell a teljes összeget visszafizetnie. Újraválasztásig legkevesebb fél, de adott esetben akár egy vagy két hónap is eltelhet, amikor nem kap illetményt, így az időarányos részre vonatkozik csak visszafizetési kötelezettség.

Sok vitát indukált az elmúlt időszakban a költségtérítés intézménye. Több helyen illetménypótlónak tekintették, azaz nem a tényleges és szükséges költségekhez igazodott. A javaslat most egyértelműen rendelkezik erről, miközben választási lehetőséget ad a polgármesternek, hogy a ténylegesen felmerült költségeket vagy az átalányt választhassa, a törvényjavaslat az utóbbi esetben pedig törvényi maximumot is bevezet.

Tisztelt Országgyűlés! Már korábban megfogalmazódott gyakorló polgármesterek részéről a korkedvezményes nyugdíj igénye, az önkormányzati és rendészeti bizottság vitájában is felmerült a javaslatban megfogalmazottakat tágító igény. Erre volt már példa a rendszerváltás idején, amikor az egykori tanácselnököknek, akik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt már megszerezték, koruknál fogva lehetőségük volt arra, hogy a tanácstestület döntése esetén korengedményes nyugdíjba menjenek, már öt évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt. Igaz, az akkori költségeket végső soron az újonnan alakuló önkormányzatok örökölték.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy a polgármesterként végigszolgált idő duplán számít, akár a háborús évek. Talán ezt értékeli a törvényjavaslat, amikor az említett tárgykörben egy kezdeti lépést tesz; ez a lépés jelképes, de mégis gesztus értékű, hosszabb távon azonban mindenképpen megfontolandó a továbblépés lehetőségének vizsgálata. Ma is van erre már példa, a nehéz fizikai munkát végzők esetében, illetve akár aktuális ügyként mondhatnám a tengelyen töltött időt is; igaz, néhányan mostanában mintha ki akarnák tolni ennek határidejét, nem igazán akaródzik a mozdonyokra ülni. Az európai uniós gyakorlatban is vannak erre példák, hiszen ott 3-4 ciklust követően nyílik erre lehetőség. A tárgyilagosság kedvéért azért megjegyezném, hogy ott egy ciklus 6-8 év, az önkormányzati szféra sem 10 éves, mint nálunk, a lehetőség megteremtése mégis figyelemre méltó.

Az a polgármester, aki ciklus közben érné el az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, mérlegelheti, hogy elindul-e a választáson, vagy korengedménnyel korábban nyugdíjba vonul, ennek ismerete a választók számára is fontos. A javaslat e rendelkezése, szemben a rendszerváltáskori helyzettel, nem terheli az önkormányzat költségvetését. A költségeket a központi költségvetés állja, ami új feladat esetében, úgy gondolom, ritka dolog. A tiszteletdíjhoz kapcsolódik még az a fontos szabály, amely sokszor tapasztalt szubjektív döntéseknek szab határt. Miről is van szó?

Több esetben előfordult, az expozéban is hallhattuk, hogy nem csak az az összetételű testület alakult meg, és ez nem csak általában azokra igaz, ahol már pártfrakciók vesznek részt a testület munkájában, mint az, amely a polgármestert többségében segítené. (Sic!) Ez önmagában talán nem lenne baj, de az is előfordult, hogy a többségében más platformon álló testület olyan illetményt, illetve tiszteletdíjat állapított meg a polgármester részére, amely nevetségesen alacsony volt. Ennek a szubjektív döntésnek szabna gátat a 4. § A), amely legfeljebb 20 százalék csökkentés lehetőségét adja meg a döntéshozóknak.

Mielőtt még azt gondolná bárki itt a teremben vagy a hallgatóság részéről, hogy csak pénzről szól a törvényjavaslat, hadd szóljak néhány gondolatot egy fontos és napjainkban szintén igazán aktuális kérdés kapcsán egy hiánypótló rendelkezésről; arról, hogy a javaslat a polgármester ellen indított fegyelmi eljárásokban az eredményes, gyors befejezést szolgáló határidőket állapít meg, jelenleg ugyanis a polgármester elleni fegyelmi eljárás akár évekig is elhúzható. A javaslat feszes, de mégis tartható határidőket jelöl meg, jogorvoslati lehetőséget is biztosítva, bírói út igénybevételével. Ezzel elejét lehet venni a hosszan elhúzódó, a közvéleményt rendkívüli módon irritáló, többek által csak kutyakomédiának nevezett eljárásoknak.

Ugyancsak nem szabályozta a törvény eddig a munkakör átadásának, átvételének módját, új polgármester belépése esetén. Több esetben fordult elő, hogy - talán érzelmi okokból, érthető módon - nem vagy nem megfelelő módon állt a régi polgármester rendelkezésre az átadás-átvételhez, semmilyen szabály nem tette ugyanis ezt számára kötelezővé. A tervezet egyfelől előírja a munkakör átadását, átvételét, másfelől ehhez köti az úgynevezett végkielégítés kifizetését. A tervezet felhatalmazást ad a belügyminiszternek a munkakör-átadási jegyzőkönyv tartalmának meghatározására, amely vélhetően a szakszerűséget biztosítja. A jogbiztonságot szolgálja az is, hogy vita esetén az érintett itt is bírósághoz fordulhat. A javaslat nyolc napon belül teszi kötelezővé ezt, már ötnapos elmaradás esetén is csak alapos okkal mentheti ki magát a mulasztó polgármester. Ez adott esetben zavart okozhat, célszerű a határidő egységes meghozatala. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)

Végezetül, a törvényjavaslat 13. §-ában foglalt jogszabályi hivatkozások áttekinthetőbbek, a megalkotása óta eltelt időszak törvényi változásait vezeti át, pontosítva azokat.

Tisztelt Országgyűlés! Minden javaslat fontos, amit meghozunk, ez is azok közül való, ezért a Fidesz frakció nevében...

Forrás: parlament.hu