DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az önkormányzati területet szabályozó egyik fontos törvény az, amelyet a parlament most tárgyal. Valóban igaz, hogy az önkormányzati szféra leglényegesebb sajátosságait az 1990-ben elfogadott és azóta többször módosított önkormányzati törvény rendezi.

Azonban már 1990-ben nyilvánvalóvá vált, hogy egyetlen jogszabály ennek a hatalmas területnek a rendezésére nem alkalmas, szükséges úgynevezett működtető vagy végrehajtó törvények megalkotása is. Ennek sorában alkotta meg 1990-ben az Országgyűlés a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvényt, s ennek a helyébe lépett 1994-ben az 1994. évi LXIV. törvény. A most előterjesztett törvényjavaslat ennek a törvénynek egy nagyon átfogó revízióját kívánja megvalósítani. Noha ez a törvényjavaslat csak tizenhárom paragrafusból áll, a revízió azért tekinthető általánosnak, mert az alapjogszabály sem hosszú. Ennek keretében nagyon lényeges, bár első közelítésben technikainak tűnő szabályokat kíván megváltoztatni a kormány. Hozzá kell tennem, hogy ebben az esetben az ellenzéki pártok támogatását az előterjesztett javaslat lényegében, kisebb módosításokkal, élvezi.

Az előterjesztett törvényjavaslat 1. §-a valóban technikainak tűnő megoldást ad, mégpedig részben a polgármesteri, részben az alpolgármesteri tisztség megszüntetését kívánván újraszabályozni.

(14.00)

Ha azonban az a törekvésünk, hogy pontosak legyünk, akkor azt következetesen kell érvényesítenünk. A törvényjavaslat 1. §-a ugyanis kimondja: a polgármester tisztsége megszűnik az új polgármester megválasztásával. Kérdés azonban, hogy melyik az az időpont, amikor a polgármester újraválasztottnak vagy új polgármester megválasztottnak tekintendő. A választás napja ez az időpont? Vagy a megbízólevél átvételének az időpontját kellene figyelembe venni? Vagy netán a letett eskü napja ez az időpont? Nyilvánvaló, hogy az utóbbi nem, hiszen ez a törvény is és a helyi önkormányzatokról szóló törvény is úgy fogalmaz, hogy a polgármester megválasztását követően tesz esküt. De az is egyértelmű, hogy ez az időpont nem lehet a választás napja, hiszen utána lehetőség nyílik jogorvoslati eljárásra is. Ezért azt indítványozom, hogy a megbízólevél átadása-átvétele legyen az az időpont, amikortól kezdve a polgármester elkezdi tevékenységét, s egyben megszűnik a korábbi polgármester megbízatása.

Itt nem jogi, elvi vagy egyszerűen dogmatikai problémáról van szó, hanem ez a kérdéskör nagyon is gyakorlatiasnak mondható, tudniillik az előttünk fekvő törvényjavaslat 8. § (2) bekezdése szerint a polgármester tisztségének megszűnése esetén e tisztség megszűnését követően nyolc napon belül írásba foglaltan átadja a munkakörét az új polgármesternek. Ha ezt nem teszi meg, abban az esetben az új polgármester döntésétől függ, hogy azt a bizonyos háromhavi illetményt megkapja-e vagy sem. Számos politikai, jogi vitát tudunk megelőzni abban az esetben, ha pontosan szabályozunk, egyértelműen kimondjuk, hogy melyik nap számít a polgármesteri tisztség megszűnése napjának, és melyik az a nap, amelytől kezdve ezt a bizonyos nyolcnapos, illetőleg ugyane szakasz egy másik helyén ötnapos határidőt számítanunk kell. Mindezekre tekintettel a szocialista képviselőcsoport nevében a pontos szabályozás érdekében módosító indítványt kívánunk előterjeszteni.

A következő kérdéskör, amit a törvényjavaslat tárgyal, a polgármesteri illetményrendszer. Valóban igaz az, hogy a polgármesteri illetmények emelkedése nem volt túlzottan dinamikus, ennek következtében - mint erre előttem szóló fideszes képviselőtársam már utalt - a polgármesterek nemegyszer különféle, néha a jogszerűség határait is súroló megoldásokra kényszerültek. A mostani elképzelés egyértelműen a köztisztviselői rendszerhez kötné a megoldást, a köztisztviselői illetményalap meghatározott szorzója lenne az, ami tól-ig keretben megadná a polgármesteri illetményt, természetesen nem egyszerűen az országos illetményalapot, hanem az önkormányzati rendeletben esetleg 10 százalékkal csökkenthető illetményalapot állapítva meg kiindulópontként. Ha ezeket a szorzókat figyelembe vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy egy ezer fő alatti településen - ha eltekintek a 10 százalékos csökkentéstől - 84 450 forinttól 140 750 forintig tart az a keret, amelyben megállapítható a polgármesteri illetmény, míg a legmagasabb szorzó esetén, a megyei jogú városok, a megyék és a főváros esetében 309 650 forinttól 365 950 forintig tart ez a keret, ami nyilvánvalóan jóval magasabb a most folyósítható illetményeknél.

Problémák természetesen jelentkeznek. Egyikre már utalt az önkormányzati és rendészeti bizottság, hogy a kategorizálás az alsóbb régiókban túlzottan tagoltnak látszik. Egyébként is minden kategorizálásban van bizonyos önkényesség. Meg kell tudni magyarázni, hogy mi képezi a kategorizálás alapját. Ebben az esetben nem mindig lehet elvi alapokat találni a vázolt megoldáshoz. A 3000 fő alatti településeken valóban számít az, hogy 1000 fő alatti vagy 1000-3000 közötti-e az adott község, de meg kell jegyeznem, hogy a munkateher ebben a kategóriában nagyjából közel azonosnak mondható. Ugyanakkor például 10 ezer fő felett már nincs lényeges bontás, mert a kategorizálás szempontjából minden település ilyennek minősül, kivéve, ha fővárosi kerületről, megyei jogú városról vagy a fővárosról van szó.

Meg kell jegyeznem azt is, nem tűnik szerencsésnek a megyei jogú városok, a megyék és a főváros egy kategóriába való elhelyezése. Korábban nem ez volt a megoldás. A főváros - miként ezt az önkormányzati törvény 62. § (1) bekezdése is kimondja - különleges helyzettel rendelkezik az országban, speciális, sajátos szerepet tölt be, ezért főpolgármesterét kiemelt illetmény illeti meg. Rögtön meg kell jegyeznem, hogy nem személyről, hanem elvről van szó ebben az esetben is, hiszen a következő főpolgármester is feltehetően a mostani kategorizálás alapján kapja meg majd illetményét. Ezért szükségesnek tűnik, hogy a megyei jogú városok, a megyék és a főváros között egyfajta differenciálás legyen, miként ez az eddig hatályos szabályozásra is jellemző volt.

A megoldás elvi alapját illetően valóban igaz az, hogy a miniszteri illetményeket befagyasztották, bár most már emelkedtek, de végül is mind a miniszteri illetménynek, mind pedig a mostani konstrukciónak a bázisát ez a bizonyos illetményalap képezi. Ha pedig az illetményalapot befagyasztjuk, akkor végső megoldásként teljesen mindegy, hogy a miniszteri illetményhez igazítjuk-e a polgármesterekét, vagy pedig magához a helyi rendeletben megállapított illetményalaphoz. Ezért valóban az tűnne megalapozottabb, elvibb jellegű indoklásnak, ha azt mondanánk, hogy a polgármester sajátos pozíciót tölt be az önkormányzati rendszerben, ezért szükséges, hogy illetménye a helyi önkormányzatokban dolgozó köztisztviselők illetményalapjához igazodjék.

Nem térnék ki részletesen a korkedvezményes nyugdíjazás, illetőleg az úgynevezett végkielégítés kérdésére, röviden utalnék azonban arra, hogy noha valóban garanciális szabály, de nem igazán kielégítő a 20 százalékosnál nagyobb illetménycsökkentés tilalma újraválasztott polgármesterek esetében. Ilyenkor ugyanis nem egy meghatározott munkaterhet vagy teljesítményt vesznek figyelembe, hanem azt, hogy milyen pártállású a polgármester, és ezzel azonos vagy ellentétes összetételű-e a testület. Meg kell akadályozni, hogy ilyenkor politikai okokból illetménycsökkentésre kerüljön sor - mint erre a gyakorlatból számos példát hozhatnánk -, ezért ez a 20 százalékos tilalom önmagában nem tűnik elegendőnek, azt kellene kimondani, hogy az újraválasztott polgármester illetményét a testület alakuló ülésén nem csökkentheti. Később természetesen fegyelmi eljárás keretében - ha a testület nincs megelégedve a polgármester munkájával - illetménycsökkentésre lehetőség nyílik.

Nagyon röviden kitérnék a fegyelmi eljárás szabályozására. Nem lehet azt állítani, hogy ezek a szabályok ne lennének aktuálisak. Toller László képviselőtársam az alkotmányügyi bizottság ülésén e két szakasz kapcsán lex Rapcsákról beszélt. Nyilvánvaló, hogy a hódmezővásárhelyi példa adott ösztönzést a pontos szabályozásra. De miért nem volt korábban rendezve ez a témakör? Azért, mert akkoriban még azt feltételezték, hogy az önkormányzatok képesek lesznek arra, hogy szervezeti és működési szabályzatukban megfelelő rendezést érjenek el. Ahogy halad az idő előre, úgy egyre több területet kíván a központi állami szervezet szabályozni, s ez is ebbe a körbe tartozik.

Meg kell jegyeznem, hogy nem ellenezzük önmagában az eljárás részletes szabályozását, de ha már erre törekszünk, akkor itt is pontos szabályokat kellene megállapítani. A harmincnapos határidő, amelyen belül a vizsgálatot le kell folytatni, megfelelőnek látszik. Azzal is egyet lehet érteni, hogy a vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követő nyolc napon belül készítse el jelentését.

(14.10)

Azonban meg kellene mondani - ha már ilyen feszes rendet akarunk megállapítani -, hogy mit jelent a soron kívül összehívott testületi ülés, erre is meg kellene állapítani egy határnapot. Ebben az esetben valóban az egész folyamat teljesen szabályozott lesz. Ennek érdekében a szocialista képviselőcsoport feltehetően szintén módosító indítványt kíván benyújtani.

Amennyiben viszont ennyire feszesen szabályozott a fegyelmi eljárás rendje, kétséges, hogy szükség van-e arra, hogy a polgármester a felfüggesztő határozat ellen a bírósághoz forduljon. Mire a bíróság dönt, akár a felfüggesztést követő időszak fele is letelhet, és ennek következtében az történne meg, hogy a felfüggesztéssel kapcsolatos határozat bírói megítélése mintegy prejudikálná az önkormányzat fegyelmi döntését. A nagyon rövid határidők miatt ebben az esetben az egyébként nagyon helyeslendő és szükséges bírói jogvédelem intézménye feleslegesnek tűnik.

Tisztelt Ház! A felvetett ellentmondásokkal együtt, amelyeket egyébként még lehetne folytatni, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja a törvényjavaslatot - minként ezt bevezetőmben már jeleztem - támogatja, és módosító indítványainak elfogadása esetén a zárószavazáskor a törvényjavaslatot megszavazza.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu