DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 1994-ben fogadta el a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. törvényt. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján indokolt és szükséges a törvény korszerűsítése, kiegészítése.

A törvény a polgármester illetményét a miniszteri fizetéshez köti, amely azonban 1997 óta változatlan, az önkormányzatok többsége ezért valamilyen módon gondoskodott a fizetéskiegészítésről. Ez ellentmondásos helyzetet teremtett, amit a törvényjavaslat elfogadása megszüntetne. A javaslat szerint a polgármester fizetése az önkormányzat által megállapított illetményalaphoz kötődjön, természetesen a képviselő-testületek mérlegelési jogköre továbbra is megmarad.

Az elmúlt években sok vita volt a polgármesterek költségátalányáról is, e kérdésben is egyértelmű szabályozás szükséges. Javaslatunk szerint két megoldás lehetséges, amelyek közül a polgármester választhatná meg a számára kedvezőbbet. Az egyik szerint valamennyi ténylegesen felmerült és számlával igazolt költsége elszámolható. A másik megoldás esetében a félév költségei alapján a polgármester átalány megállapítását kérheti a testülettől, amely azonban nem haladhatja meg az illetmény 30 százalékát, illetve a tiszteletdíj 50 százalékát.

A törvényjavaslat eddig tárgyalt módosítása azt a célt szolgálja, hogy a jól dolgozó polgármesterek anyagilag is megbecsülhetők és megtarthatók legyenek. Szeretnénk elérni, hogy a tehetséges és jó szakembereket ne tartsa vissza a közösség szolgálatától az, hogy a polgármesteri tisztség elvállalása esetén kedvezőtlenebb jövedelmi viszonyok közé kerülhetnek. Ezen törekvésünk összhangban van az Európai Unió országainak gyakorlatával is.

Tisztelt Országgyűlés! A polgármesterek ellen indított fegyelmi eljárások eddigi tapasztalatai szerint hiányos a jelenlegi szabályozás: nincsenek egyértelmű határidők, és nincs lehetőség a felfüggesztés elleni jogorvoslatra sem. A törvényjavaslat ezért azt tartalmazza, hogy a felfüggesztő határozat ellen a polgármester 8 napon belül bírósághoz fordulhat, amely 8 napon belül dönteni köteles.

Elfogadásra javasoljuk azt a kiegészítést is, hogy a végkielégítés kifizetése csak a munkakör átadását követően legyen lehetséges. Sajnos, vannak példák arra, hogy az újjá nem választott polgármester a választást követően be sem ment az önkormányzathoz, a polgármesteri hivatalba, nem adta át utódjának az okmányokat és a folyamatos ügyeket.

A polgármesterek kedvezményes nyugdíjazási lehetősége érdekében több javaslatot kaptunk az uniós megoldásokra hivatkozva. Álláspontunk szerint lehetőség van arra, hogy 2002-ben az a polgármester, akinek két évnél kevesebb ideje van hátra a nyugdíjig, ha akarja, elmehet nyugdíjba. A költségeket az adott önkormányzat valószínűleg nem tudná viselni, ezért azt a központi költségvetésből kell fedezni. Ez a megoldás a választók és a polgármesterek érdekeit egyaránt szolgálja. Ennél kedvezőbb megoldásra jelenleg még nem látunk lehetőséget.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban egyértelműen szabályozni kívánjuk az alpolgármesterek megbízatásának időtartamát. Álláspontunk szerint ugyanis az alpolgármester megbízatása nem köthető az általános választás napjához, mivel őt a testület választja meg. A javaslat ezért azt tartalmazza, hogy az alpolgármesteri megbízatás akkor szűnjön meg, ha nem választják meg újra képviselőnek, illetve ha testületi tag marad, de az alakuló ülésen nem választják meg újra tisztségbe.

A polgármesterekre vonatkozó törvényben nem szabályozott kérdésekben a továbbiakban is a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény és a munka törvénykönyve rendelkezik.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu