TÓTH IMRE, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság kormánya 2000. január hónapban nyújtotta be a belügyminiszter által előkészített T/2064. számot viselő, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló, egyébként régen várt törvényjavaslatát, amelynek általános vitára való alkalmasságát az önkormányzati és rendészeti bizottság mint első helyen kijelölt bizottság, ez év február 1-jén megtartott ülésén vitatta meg.

A bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának vizsgálata körében áttekintette az előzetes hatpárti konszenzuson alapuló törvényjavaslat normaszövegét és indoklását, továbbá meghallgatta az előterjesztő képviselőjének az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítéseit. Az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésén felmerült vélemények közül talán a legfontosabbakról ejtenék szót.

A bizottság tagjainak többsége állást foglalt a törvényjavaslat preambulumában megfogalmazottak mellett, és elutasította az annak elhagyására irányuló kisebbségi javaslatot. Nem azonosult azzal a felvetéssel, mely szerint a törvényjavaslat üzenete a preambulumon keresztül az, hogy a demokratikus közélet ma nem tiszta. A bizottság tagjainak többsége pontosan érzékelte, hogy a szabályozás alapvető és elsődleges célja a jövőre vonatkozóan kiszámítható és egyértelmű módon, a társadalmi elvárásoknak megfelelően biztosítani a képviselői munka függetlenségét, a nemkívánatos befolyásolásoktól mentes képviselői munka végzését.

A bizottság többsége egyetértett azzal a jogalkotói szándékkal, mely - helyesen - nem irányult a tárgyban érintett szabályokat tartalmazó hatályos rendelkezések törvényből történő kiemelésére és egy helyen kezelésére, hiszen azzal azok belső összhangját bontotta volna meg, amellyel nem kívánt és szándékolt hatást idézett volna elő.

A bizottsági ülésen a törvényjavaslattal szemben továbbá az a kritika is megfogalmazódott, hogy nem kezeli, nem jól kezeli a nagyvárosok és kistelepülések eltérő adottságából eredő kérdéseket. A települések közötti szabályozásbeli megkülönböztetés azonban alkotmányossági aggályokat vethet fel, ezért a javaslatban foglaltaktól eltérő megkülönböztető szabályozásra ebben a törvényben nincs lehetőség.

Megfogalmazódott, hogy minden olyan rendelkezés, amely az önkormányzati képviselőre vonatkozik, vonatkozzon az önkormányzati bizottság nem képviselő tagjára is, hiszen érdekeltségükben teljes mértékben azonosak. Az általános szabályoktól való eltérést pedig a kivételt jelentő, speciális szabályok beiktatásával lenne célszerű jogilag megoldani. Tehát az a lényeg, hogy a bizottság nem képviselő tagjára is a szigorú összeférhetetlenségi szabályok megállapítása és elfogadása indokolt.

Úgy gondolom, a bizottsági ülésen a fentieken kívül felvetődő kérdéseket jobbító szándékú módosító javaslatokkal talán lehet rendezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság tagjainak többségi véleménye alapján összefoglalva megállapítható, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat megalkotása, előkészítése, benyújtása és reményeink szerint elfogadása senkiben nem kelti azt a képzetet, hogy itt és most a jogalkotásnak olyan állomását látják, látjuk, amely a korrupcióellenes törvénykezések sorába illeszkedne be. A szabályozást az tette szükségessé, hogy a helyi önkormányzati képviselőket akár intézményi, akár gazdasági, akár más oldalról érinthetik nemkívánatos befolyások is. Ez nem kriminális cselekmény, hanem egészen egyszerűen olyan eltérő érdekek erőteljesebb megjelenése, ami nem teszi lehetővé, illetve ami megakadályozza, hogy egy települési képviselő a település egészéért vállalt feladatának eleget tudjon tenni.

A bizottság tagjainak többsége úgy ítélte meg, hogy a törvényjavaslat többnyire megtalálta az előtérbe helyezendő érdekeket, és ezzel fenntartja, illetve biztosítja a helyi önkormányzati képviselők tevékenységében a nemkívánatos befolyásoktól való mentességet, amely biztosítja a helyi önkormányzás tisztaságát. A bizottság figyelembe vette azt, hogy a törvényjavaslat tartalmazza a hét országos önkormányzati szövetség véleményét és észrevételeit. Figyelemmel volt továbbá arra is, hogy a benyújtást megelőzően az azt előkészítő belügyminiszter két ízben hatpárti egyeztető tárgyalást kezdeményezett, amelyben nemcsak a javaslat főbb elveiben, hanem a részletkérdésekben is sikeres egyeztetés megtartására került sor.

Az eddig ismertetettek alapján az önkormányzati és rendészeti bizottság a T/2064. számú törvényjavaslatot 14 igen és 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és indítványozom és a bizottság többségi véleménye alapján javasoljuk a törvény megvitatását, majd elfogadását abból a célból, hogy 2002-ben ez már alkalmazható legyen.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu