DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy törvényjavaslat általános vitájakor nem tartom szerencsésnek azt, hogyha arról vitatkozunk, hogy az előző kormány vagy az azt megelőző kormány mit tett vagy mit nem tett meg.

Való igaz, hogy a magyar tengerjáró hajóknak a zömét 1990 és '94 között értékesítették. Nem állítom azt, hogy az előző kormányzati ciklusban nem volt hajóértékesítés, de a '90-94-es időszakhoz képest elenyésző. Azonban az a körülmény, hogy az orosz államadósság keretében idáig átvett két folyami-tengerjárót, a Pannon Rivert és a Pannon Sea-t a kormányzat jóváhagyásával néhány hónappal ezelőtt értékesítették, már elgondolkodtató.

Különböző szakmai fórumokon, sajtótájékoztatón, parlamenti felszólalásban felhívtam a figyelmet arra, hogy az orosz államadósság keretében beszerzett említett két hajónak olyan adósságtörlesztési részletei vannak, annyira előnytelen feltételekkel rendelkeznek, hogy ha nem történik hathatós kormányzati segítség, egy állami gazdaságpolitikai beavatkozás, akkor ezek a hajók, úgymond, elvesznek. Ez megtörtént: a Pannon Rivert és a Pannon Sea-t értékesítették.

Azonban a probléma most már nem a tengerjáróhajó-értékesítéseken van, hanem a legutolsó információnk szerint a csepeli szabadkikötőnek is olyan jelzáloghitel-terhe van, amit a Mahart nem tud kigazdálkodni! Ha nem törleszt a hitelt folyósító banknak a Mahart, akkor a jelzáloghitel fejében a csepeli szabadkikötőt is le fogják foglalni, tehát az is el fog veszni!

A csepeli szabadkikötő egy része, egy 44 hektáros terület jelenleg már értékesítés alatt áll, a fővárosi önkormányzat jelentkezne mint potenciális vevő a csepeli szabadkikötő egy részére; egy nagyon értékes kereskedelmi területről van szó, és ezt a Mahart tízezer forintos áron, jelképes áron akarja eladni.

Tehát, miniszter úr, a vagyonfelélés folyik ennél a fontos közlekedési vállalatnál! Ez egy monopolcég, monopolvállalat. Jóllehet az elmúlt időben a balatoni hajózás, a tiszai hajózás különböző kft.-kre bomlott, de maga a Mahart, az anyacég száz százalékban állami tulajdonban van a rendelkezésemre álló információk szerint.

Én a fő aggályt ennek a törvényjavaslatnak a vitájakor nemcsak ott látom, hogy ami volt, az elveszik, veszőfélben van, hanem ott látom a problémát, hogy az elmúlt években az Orbán-kormánynak volt egy határozott külpolitikai orientációja. Ez a külpolitikai orientáció Albániát, Szlovéniát és Horvátországot is felölelte, tehát olyan országokat, amelyek tengerparttal rendelkeznek és tengeri kikötőkkel rendelkeznek. Ha adott egy jó diplomáciai kapcsolat ezen balkáni országokkal, akkor nem értem azt, hogy a közlekedési tárca miért nem törekszik ezen lehetőségek kihasználására! Miért nem törekszik arra, hogy az export-import orientált, egyszóval külgazdaság-orientált magyar gazdaság legolcsóbb szállítási lehetőségeit a magyar gazdaság érdekébe állítsa?

Tehát a legolcsóbb szállítási lehetőség a vízi közlekedés. A vízi közlekedés istenigazából úgy a legolcsóbb, hogyha olyan hajókkal bonyolítjuk le ezen szállításokat, amelyek állami tulajdonban vannak, magyar tulajdonban vannak. Nyilván ha a nemzeti hajóstársaságokat felvásárolják különböző külföldi nagy hajóstársaságok, akkor egy idő után a külföldi hajótulajdonosok a magyar termékek szállítására, exportjára, importjára bizonyos korlátozásokat vezethetnek be. Egy idegen hajóstársaságnak különösebben nem érdeke az, hogy Magyarországra idejében vetőmagvakat szállítson, nem érdeke az, hogy időben bejöjjön a szója; nem érdeke az, hogy a magyar termékek időben elhagyják az országot, és azokba az országokba kerüljenek ki exportálásra, amely ország esetlegesen a magyar gazdaság adott szektorával szemben versenyképes pozíciókkal rendelkezik!

Tehát amiről én most beszélek, a magyar gazdaság számos területén már beigazolódott! Ez volt a helyzet a pénzintézeti szektornak a privatizációjakor, amikor bejöttek a külföldi bankok. A külföldi banknak istenigazából nem érdeke, hogy Magyarországon olyan vállalkozói szektort teremtsen, amely versenyképes az ő származási országa szerinti termelőkkel. A hajózás mint közlekedési ágazat tekintetében is ez a probléma áll fenn.

Befejezve a hozzászólásomat, még egyszer mondom: arra szeretném fölhívni a közlekedési tárca figyelmét, hogy dolgozza ki az állami beavatkozás technikai eszközeit, és ezen technikai beavatkozási pontok mögé teremtse meg a költségvetési keretet, az állami támogatást is. Ez az állami támogatás, ami most a következő évben esetlegesen ráfordításként jelentkezne, az elkövetkezendő években egy hosszabb időszak alatt többszörösen megtérülne. Köszönöm a figyelmüket. (Kiss Andor tapsol.)

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)

Forrás: parlament.hu