FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/2061. számú törvényjavaslattal kapcsolatosan megállapítható, hogy a korábban kiadott 1995. évi C. törvény kiadásától eltelt időszakban történt változásokat, mind a törvényi, mind a különféle rendeleti módosításokat jelen tervezetben egységes szerkezetbe foglalja.

A vámjognak egy demokratikusan működő országban minimum hármas követelménynek kell megfelelnie: az ország költségvetési bevételeinek beszedése, a vámok a hozzá tartozó adókkal együtt; szabályozni kell a kereskedelemmel és szolgáltatásokkal kapcsolatos külkereskedelmet, ezen keresztül élénkítenie kell a gazdaságot; valamint működnie kell egy korrekt ellenőrzési rendszernek, amely nem csupán az importőröket, de magát a törvényt végrehajtó hatósági közegeket is ellenőrzi. Egy ilyen korrekt, mindenre kiterjedő ellenőrzési fórum képes felvenni a küzdelmet a feketepiac és a korrupció ellen. A szabályozás egységesítése céljából a vámjogszabályok már több nemzetközi egyezményt is beépítettek, és ez ma már folyamattá vált. Különös tekintettel kell figyelnünk a kiotói, az isztambuli, a bécsi és a New York-i egyezményekre, valamint a Lake Success-i megállapodásra. Ez utóbbinál felhívnám a figyelmet arra, hogy a tudományos és oktatási eszközök kedvezményes elvámolási lehetőségét rejti magában.

Az európai uniós tagsági státusz elérésének nemcsak az a feltétele, hogy a jogharmonizációs folyamatoknak úgy kell végbemenniük, hogy azzal egy időben biztosítsák a gazdasági folyamatok fejlődését és felzárkóztatási esélyét is, hanem a vámtörvénynek korszerű gazdasági törvénynek kell lennie, mely gazdagíthatja a hazai jogrendet, és egyben egy korszerű, a gazdaságot is szabályzó törvény alakul ki. A szabályozás filozófiája vitathatatlanul liberális, ennek eredményeként jelenik meg a törvényben a bizalmi elv és annak lehetősége, lényegében az eljárásokban, és nem annyira az anyagi jogi szabályozásokban. Ez utóbbi jelenik meg a halasztott vámfizetési garancia mértékének meghatározásában és annak csökkentési lehetőségében.

(10.40)

A liberalizmus szándékával kell magyarázni azt a tényt, hogy a törvény lényegében változatlan jogcímekkel őrzi meg a kedvezmények és a mentességek körét.

A törvény a halasztott vámfizetési engedélyek esetén csak a jövedéki termékek körére szigorítja meg a feltételeket, ámbár az egyéb esetekben is elég magas összegű garanciát kíván meg, mely csökkenő tendenciát kell hogy mutasson. A gazdálkodók likviditási helyzetén való mérlegelési lehetőségeket segítik a különböző fizetési kedvezményes rendszerek kialakítása és azok rendszeres használata, részletfizetések, garanciák, biztosítékok. A gazdasági szabályozást elősegítő szakaszok beépítése a vámtörvénybe az integrációs partnerek részéről közgazdaságilag érthető, azonban mérlegelni szükséges a Magyarországon befektető harmadik országok külföldi érdekeltségeinek szempontjait is, amelyek az adott jogszabályi környezet tanulmányozása alapján döntöttek itteni befektetéseikről.

A törvény a termelési típusú nemzetközi gazdasági együttműködés feltételeit is az EU vámkódexéhez hasonlóan szabályozza. Az EU gyakorlatából jól ismert, kifinomult külgazdasági szabályozó elemként került be a vámtörvénybe a szakosított vámkezelő helyek, vámfőhivatalok szélesebb körű alkalmazásának lehetősége is, sőt az ellenőrzési szempontból kifejezetten nagyobb kockázatúnak minősített áruknál a vámkezelések szakosított vámkezelő helyekre történő terelésének kötelezettsége. E törvényi elem szabályozási és piacvédelmi szerepe vitathatatlan, indokoltságát a szerződéses partnerekkel sikerült elfogadtatni, és a megkezdett folyamat most, a jelen törvényben folytatódik.

Véleményünk szerint helyesen járt el a kormány, amikor erre az elhatározásra jutott, annál is inkább, mert a mostani, előttünk lévő tervezetben olyan elemeket is találunk, amelyek közelítést jelentenek az EU vámkódexében megfogalmazottakhoz. Ezzel egy időben megtaláljuk azokat a szervezeti változásokra való utalásokat, amelyek szigorítani akarják az ellenőrzést, ugyanakkor valamivel egyszerűsítik a különböző vámeljárásokat. A tervezetben megjelenik a fővámhivatal fogalma és a regionális struktúra kiépítése is. A fővámhivatal a megyeszékhelyeken működő vámhivatal, amely vámigazgatási, különösen az egyszerűsített eljárások során kiemelt feladatokat lát el; új fogalom az intézési vámhivatal, amely az egyszerűsített vámeljárások során a fővámhivatal által kiadott, az engedélyben meghatározott feladatokat látja el.

A rendelettervezet előnye, hogy a különféle raktározási eljárásokat és formákat egyszerűsíti, és azokat az EU szabályai szerint rendezi. A szabályozásnak ez a módja nagymértékben segíti azoknak a cégeknek, vállalkozóknak a munkáját, akik aktív feldolgozási szerződéssel rendelkeznek. A törvénytervezet a raktározási engedélyek kiadását is egyszerűsíti, az engedélyes a területileg illetékes vámhivatalhoz, illetve a fővámhivatalhoz kell hogy benyújtsa kérelmét.

Lényegesen egyszerűsíti a törvény a raktározási szabályokat, most lehetővé teszi a raktárközi átszállításokat a vámraktárok között úgynevezett árutovábbítási vámeljárás nélkül, ezzel az indokolt és termelési célokat szolgáló szállítási és várakozási idők a minimálisra csökkennek, vagy azok a tényleges útidőre szorítkoznak abban az esetben, ha a vámraktárokat ugyanaz a szervezet üzemelteti. Könnyítés továbbá az is, hogy ha az engedélyes valamilyen kötelezettségszegést vét, amely rajta kívül álló ok miatt is bekövetkezhet, akkor az engedély visszavonását követően csak hat hónap elteltével kaphat újra raktározási működési engedélyt. Az MDF frakció a hathónapos kivárási időt rövidnek tartja az előterjesztővel szemben, mert a törvény általában szankcióként a 12 és 24 hónapos kivárási időket tartalmazza.

Vitathatatlanul pozitívként kell értékelni azt, hogy a törvény eltörli a statisztikai illetéket, és megszünteti a vámkezelési díjat. Ez az intézkedés terhet jelent a költségvetésnek, mert pótolni kell ezt a kiesést, ugyanakkor a vállalkozók az éves vámforgalmuk 3 százalékával kisebb összeget fizetnek be a 2000. évben. Ebből is látható az a tény, hogy a törvénytervezet szelleme jobbító, ami a mindennapi tisztességes kereskedelmi munka és az azokat végző cégek és vállalkozások munkájának egyszerűsítését kívánja szolgálni.

Természetesen, mivel a jobbító szándék nem minden esetben jár osztatlan sikerrel, és nem terjed ki minden területre, amelyek javításra és módosításra szorulnak, ezért kritikával is kell hogy illessük ezt a törvénytervezetet.

A korábbi alaptörvény - így kívánom a későbbiekben megnevezni az 1995. évi C. törvényt - megalkotásától kezdve egy szubjektív törvény, ami alapvetően a korrupció melegágya, és a feketegazdaságot nagymértékben elősegítő törvény. Az alaptörvény 46. §-a a vámkezelésnél alkalmazott módot az eljáró személy döntésére hagyja, aki az érzéseire hivatkozva dönt, az indoklást nem köteles az ügyfél tudomására hozni. Sajnálatos tény, hogy a 45/1996. számú kormányrendelet sem tér ki erre a problémára, nem szabályozza ezt a kérdést sem. Sem az alaptörvény, sem a módosítás nem tartalmazza az egyes alapvető fogalmak meghatározását, csak úgymond bedobja azokat - mint a kedvezmények alapvető kellékét. Nincs sehol meghatározva a vámszempontból megbízható fogalom pontos követelménye, például: milyen korábbi nagyságrendet kell elérni a forgalomnak évente, milyen hibákat követhetett el az esetleges tévedésekkel, milyen százalékos arányt érhettek el azok?

Az alaptörvény nem tér ki azokra az esetekre, amikor egy kezdő cégről van szó. Az alaptörvényt most úgy kell értelmezni, hogy hiába felel meg a rá vonatkozó meghatározásoknak, 12 hónapig nem lehet megbízható vámszempontból. Ugyancsak nincsenek meghatározva a halasztott fizetési engedélyt megkérő előéletének paraméterei. Figyelembe veszik-e a befizetett terhek nagyságrendjét, az esetleges hibáknál azt, hogy az éves befizetésnek hány százaléka vagy ezreléke a hiba? A halasztott fizetési engedély mögött minden esetben egy komoly összegről szóló bankgarancia van. Ha a kötelezett számszaki hibát vét vagy pár napot késik a fizetés, akkor a számlavezető miért nem a garanciát kibocsátó bankhoz fordul, és onnan szedi be a követelést?

Nem nevezhető liberálisnak az a gyakorlat - mert a törvényi szabályozás nem megfelelő -, amit az értékbevallásnál alkalmaznak, történetesen az, hogy amennyiben a vámhivatal nyilvántartásában szereplő értékhez viszonyítva 20 százaléknál nagyobb eltérést mutat, köteles vizsgálni. A vámértékbevallás egy formanyomtatvány. A vizsgálatnál nem veszik figyelembe az árut kísérő, külföldi hatóságok által bélyegzett eredeti számlát. Nem ismert az a tény, hogy a vámszervezetnél lévő összehasonlító adatok honnan és hogyan kerülnek be oda. Egy eredeti számla figyelmen kívül hagyása diszkriminatív intézkedésnek is felfogható, és az is. A vámértékbevallásoknál a visszaélési lehetőség igen nagy. Az eljáró elrendeli a vizsgálatot, az importőr az értékdifferencia nagyságának megfelelő vámbiztosítékot befizeti, vagy erre garanciát ad, majd az eljáró az okmányok külföldi ellenőrzésének kiküldése nélkül, 3-4 hét múlva lezárja a vizsgálatot, és bizonyos tiszteletdíj ellenében visszaadni rendeli a letétet.

A törvény nem kezeli megfelelő partnerként a kereskedelemmel foglalkozókat, mert semmilyen védelmet nem kapnak egy megalapozatlan rágalmazással szemben. Ha a külföldi ellenőrzésre kiküldött okmány 4-5 hónap múlva visszaérkezik azzal a záradékkal, hogy a számla korrekt volt, akkor ki kártalanítja a céget a pénzbeli veszteségéért, valamint a gyanúsításért? Az okmányok kiküldése csak alapos gyanú felmerülésekor történik. Komoly előrehaladást jelent az alaptörvényhez viszonyítva, hogy megjelenik az elektronikus bejelentkezés lehetősége. A bejelentkezést a tervezet állandó vámfelügyeleti helyén keresztül vagy a vámhivatalnál kell megtenni, külön engedély alapján. Az elektronikus úton benyújtott árunyilatkozat adására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az írásbeli árunyilatkozatra. Ez a viszonylag egyszerű kijelentés mit jelent részben a magyar gazdaságnak, részben az Európai Unióhoz való csatlakozásnál, azt ma még nem lehet pontosan felmérni?

Egy azonban biztos: az Európai Unió határain a kereskedelmi áruk vámkezelése elektronikus módszerrel történik. Nem mondhatjuk, hogy az elektronikus árunyilatkozat adásának hiánytalanul megvannak a feltételei. Ez azért van így, mert igaz, hogy a törvény lehetővé fogja tenni az 52. § (1) bekezdés alapján, azonban a törvény nem rendelkezik a továbbiakban az elfogadással, a visszaadással, netán a visszautasítás kérdésével. Ezzel már el is jutottunk a büntető törvénykönyvig, amelynek a 312. §-a pedig azt mondja, hogy aki a hatóság előtt írásban valótlan nyilatkozatot tesz, csalást követ el, mert nem a valóságnak megfelelő a deklaráció. Ha írásban valótlan nyilatkozatot tesz, akkor az elektronikusan valótlan nyilatkozat nem azonos az írásban tett valótlan nyilatkozattal.

Bár megjegyzem, hogy ez még az uniós országok között is más és más megítélés alá esik, Dániában a kiadott engedélyt egyszerűen visszavonják, ha bármilyen helytelen, félrevezető információt találnak az engedélyesnél. Igaz, talán nem kell rögtön azt a megközelítést alkalmazni, hogy aki használja az elektronikus vám elé állítást, bűncselekményt fog elkövetni. Amíg a tisztelt Ház nem fog törvényt alkotni az elektronikus aláírásról, addig ez nem kellően biztosított, és nem egyértelmű az árunyilatkozat adásának és elfogadásának formája. Örömmel hallottam az államtitkár úr expozéjában, hogy ezt a kérdéskört ők is problémásnak látják, és remélem, hogy a kormány összehangolja a büntető törvénykönyvi változásokat azzal, hogy itt egy elektronikus nyilatkozattételi lehetőség már megjelenik a vámtörvényben.

(10.50)

Az alaptörvény 77. § (6) bekezdése lehetővé teszi az ellenszolgáltatásért történő kipróbálást - a kipróbálás mint jogcím szerepel, ami tulajdonképpen egy tesztelést jelent -, azonban nem rendelkezik arról, hogy a kipróbálás jogcímén milyen berendezéseket vagy gépeket lehet előjegyzésbe venni. Ennek a szabályozási hiánynak a következménye, hogy több gépkocsiimportőr ezen a jogcímen vetetett előjegyzésbe személygépkocsit, és azokat egy erősen kifogásolható, ellenőrizhetetlen szerződéssel támasztották alá, amit sajnálatos módon az alaptörvény rendelt vizsgálhatóvá a vámhivatalok által. Az alaptörvény 77. § 1/b-c pontja tiltja a személygépkocsik előjegyzésben történő vámkezelését a haszonkölcsön és a haszonbérlet esetében, nem szabályozza viszont a (6) bekezdésben alkalmazható feltételeket.

Nem kívánom itt és most részletezni, de komoly törvénysértéseket is elkövetnek a magyar hatóságok, ugyanis folyamatosan megsértik a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. belügyminisztériumi rendeletet, ennek következtében kipróbálás jogcímén nagy értékű autók érkeznek az országba, és ezeket az úgynevezett "P" rendszámmal kvázi legálisan, igazából azonban illegálisan, folyamatos üzemeltetésre kibocsátják az érdekeltségi körükbe tartozó személyeknek. Az előzőekben vázolt szabályozási hiányosságok miatt a Magyar Demokrata Fórum frakciója módosító javaslatokat fog benyújtani az említett kérdéskörökben.

Az előterjesztés említést tesz a számlavezetőről, amin a vám- és pénzügyőrség ügyvitel-szervezési és számítástechnikai központját kell érteni. Hiányoljuk az előterjesztésből a számlavezetőre vonatkozó előírásokat, mert az ügyfelek kötelezettségeit a törvénytervezet részletesen tárgyalja, de a számlavezetőét nem. Tudomásunk van arról, hogy a számlavezető által évente egy alkalommal kiküldött egyenlegközlés csak tájékoztató, mert az értesítés nem minősül igazolásnak. Megkérdezhetnénk, hogy akkor ez minek, hogyan kell értelmezni, ha egy ilyen értesítés olyan terheket állapít meg, melyek nem a kereskedőt, illetve az importőrt illetik a téves könyvelés miatt. Ilyenkor a szenvedő félnek kell bizonyítani azt, hogy az a tétel nem az övé. Ez komoly hiányossága a törvénynek, mert egy hatóság által kiadott egyenlegközlés nem igazolás. Fokozza ezt az, hogy a számlavezetőnek nincs irattára, ezért a vitás ügyekben az ügyfélnek kell megkeresni az illetékes vámhivatalt, hogy egy határozatszám nem is az övé. Jelen törvénytervezethez a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja kiegészítő indítványokat fog benyújtani a számlavezetésre, az értékhatárokra, az időpontokra és határidőkre vonatkozóan.

Egy törvény, mint ami most képviselőtársaim előtt van, csak akkor lesz eredményes és akkor fogja szolgálni hazánk érdekeit, ha annak működéséhez a szükséges technikai eszközöket is biztosítjuk, illetve biztosítja a kormányunk. Az Európai Unió nyugati határai már kellő technikai berendezéssel vannak felszerelve kábítószer-csempészet, embercsempészet, jövedéki termékek csempészésének megakadályozására; el kellene gondolkozni azon, hogy tagságunk kezdetére felkészülhessünk ennek a feladatnak az ellátására is.

Tudom, hogy ez most nehezen látható, mégis megmutatok egy olyan röntgenfelvételt, ami az Európai Unióban szokásos (Felmutatja.); nem pakolják ki a kamionokat, hanem mintegy komputertomográf elven metszeteket készítenek a kamionról, ami mindent, az előbb felsorolt tiltott kereskedelemre vonatkozó eszközöket, személyeket, kábítószert azonnal kimutat. Van belőle mobil változat, van terminálbefogadó rendszerű változat.

A napokban volt egy olyan probléma, hogy gombát szállítottak hűtőkamionban, amit 2 Celsius-fokon kell szállítani, azonban a vámhivatal a kiléptetésnél tételes vámvizsgálatot tartott, mert embercsempészetet gyanított, a teljes gombamennyiséget kipakolták, az azonnal megromlott, és nem volt tiltott áru a kamionban. Óriási kérdés, hogy ekkor mi történik az áruval; egy nagyon hosszú jogi procedúra kezdődik. Ezeket lehetne megakadályozni például az említett komoly technikákkal, amelyek lézeres, illetve röntgensugaras metszeti képeket tudnak adni a kamionokról azok megbontása nélkül.

Végül felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét a bevezetőmben említett egyezményekre. Azért teszem ezt, mert a területeken működő oktatási és kutatási tevékenységet folytatók részére sok lehetőség rejlik azoknak a kedvezményeknek a kihasználásában, amelyek ezekben az egyezményekben foglaltatnak.

A Magyar Demokrata Fórum ezt a benyújtott vámtörvényt támogatja, és mint említettem, módosító indítványaival próbálja meg jobbá tenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu