PUCH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Örömmel fogadtam azokat a dicsérő szavakat öntől és képviselőtársaitól, melyek az előző kormány tevékenységét e tekintetben elismerték, és bebizonyosodott, hogy a megkezdett úton érdemes továbbhaladni. Még egy tekintetben azt gondolom, hogy ez az előterjesztett törvényjavaslat kicsit eltér az előző másfél évben beterjesztett törvényjavaslatoktól: itt volt egy szakmai párbeszéd, egy szakmai előkészítettség, és úgy gondolom, hogy ez segít ma - mint a bizottságokban is látszott és látszik ma a plenáris ülésen is -, hogy mind a kormánypártok, mind az ellenzékiek ezt a szakmai törvényt teljes szívvel tudják támogatni, ha kisebb módosításokat szükségesnek is látunk még e tekintetben ezen a törvényjavaslaton.

A vámjogról és a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló '95. évi C. törvény módosítására vonatkozó, T/2061. számú törvényjavaslat tárgyalásának megkezdése a gazdaság szereplőinek szempontjából nagyon jelentős lépés, hisz szinte az egész gazdaság összes szereplőinek mindennapi munkájában ez egy új lehetőség, egy új kihívás, illetve egy új alkalmazkodási kényszert is jelent.

A gazdaság szereplői szembesülnek ezekkel az új szabályokkal. Azt gondolom, hogy jelentős részük előnyös nekik és segíti a magyar gazdaság felzárkózását és versenyképességét, de azzal a dilemmával meg kell küzdenie a gazdaságnak, hogy a folyamatos alkalmazkodás vagy az egyszeri, de nagyon kiszámíthatatlan következményekkel járó jogharmonizációs lépés, nagy lépés segítene jobban. Meggyőződésünk, hogy az a folyamat a jobb, ami megkezdődött, tehát folyamatosan, inkább többször alkalmazkodjanak a gazdaság szereplői, mint hogy egyszerre olyan kárt okozzunk a gazdaságnak, ami hosszú távon nem kiszámítható.

Az Európai Megállapodásban - amelyet a '94. évi I. törvénnyel hirdettünk ki - vállaltuk ezt a jogharmonizációt, és úgy gondolom, hogy ezen az úton folyamatosan kell továbbhaladnunk. '95-ben nagy lépést tettünk, amikor elfogadtuk a vámtörvényt, és úgy gondolom, hogy az elhangzottak is azt bizonyítják és a gazdaság is bebizonyította, valamint azt hiszem, költségvetési szempontból is nagyon jelentős előrelépés volt ennek hatálybalépése, hisz egy csomó olyan lehetőséget és olyan ellenőrzési jogosítványokat biztosított a vámszerveknek, az adóhatóságnak, ami sikeressé tette nemcsak azt, hogy a gazdaság megtisztuljon, hanem a jogharmonizációval együtt egy sokkal szabályozottabb export-import tevékenység is megkezdődhessen.

A vámtarifa szerkezetének az EU kombinált vámnómenklatúrájához történő igazításával, valamint eredetileg az EU-EFTA-országok között létrehozott árutovábbítási egyezményhez történő csatlakozással Magyarország 1996-tól tette meg azokat az érdemi lépéseket, melyeket a vámharmonizációs kötelezettségek teljesítése ránk rótt. Ezt követően '97-ben, július 1-jével hatályba lépett a tényleges jelentőségű harmonizáció, amikor csatlakoztunk a 29 európai országot összekapcsoló egységes származási szabályrendszerhez.

A vámrendszernek az EU-konformitásnak megfelelő átfogó és tételes felülvizsgálatát az átvilágítási tárgyalások következtében kellett megtennünk. Ennek keretében az EU Bizottsága kiemelte és pontosította a vámharmonizációs feladatok fontosabb elemeit. A Bizottság rövid távon teljesítendő kötelezettségként fogalmazta meg a gazdasági vámeljárások teljes körű harmonizálását, a kötelező áruosztályozási és származási felvilágosítási rendszer hazai bevezetését, az egyszerűsített eljárások széles körű alkalmazásának megteremtését.

A jelen törvénymódosítás a gazdasági vámeljárások minden jogcímén intézményesíti a hazai vámjogi szabályozásban ezeket. Így a hatályos jogcímek kiegészülnek a vámfelügyelet alatti feldolgozással, az aktív feldolgozás jogcíme átalakul, és bővül a vámvisszatérítéses eljárás lehetőségével. Az egyszerűsített vámeljárások széles körű alkalmazásának megteremtése valós segítséget jelenthet a megbízható gazdálkodók számára. Azt gondolom, a "megbízható" szó mindenképpen fontos és kiemelt. Különösen előnyt jelent a folyamatos termelést megvalósító, tehát a folyamatosan export-import termelést megvalósító gazdálkodók részére.

Azért kénytelenek vagyunk kritikaként megfogalmazni két dolgot. Az egyik, hogy nem készült el az a jogszabály, amit az elektronikus árunyilatkozat-adási kötelezettséghez szükségesnek látunk, hisz az elektronikus aláírás hitelességére és az adatvédelem biztosítására egy új jogszabály szükségeltetik. Nagyon remélem, hogy a törvénymódosítás törvényerőre emeléséig és hatálybalépéséig ez a jogszabály is el tud készülni, így nem lesz akadálya az azonnali bevezethetőségnek.

A törvényjavaslat olyan módosításokat is tartalmaz, melyek nem közvetlenül kapcsolódnak a jogharmonizációs kötelezettséghez. A tervezett, vámeljárási szabályokra vonatkozó rendelkezések módosítása következtében korrekciót igényelt például a vámbiztosíték-nyújtás rendszerére vonatkozó rendelkezések módosítása is.

Pillanatnyilag érthetetlennek tekintjük az előterjesztőnek a tervezetben megfogalmazott azon szándékát, hogy a halasztott fizetésre vonatkozó engedély megadásánál az előírt bankgarancia felső határát a jövedéki termékek esetében eltörölte. Azt hiszem, hogy jelentős lépés a felső korlát eltörlése. Bizonyos értelemben a gazdálkodók egy részénél komoly problémát okozhat - elsősorban likviditásit. Az előzőekben vázolt problémához hasonlóan szintén likviditási gondot okozhat a javaslat egy olyan megfogalmazása, ami a vámbiztosíték és az ideiglenes behozatal kapcsolatát köti össze.

(10.00)

A javaslat szerint a behozatal egyik mozzanata a vámáru belföldi forgalomba kerülése esetén megfizetendő vámteher biztosítása, továbbá a tevékenységhez kapcsolódóan a vámáru éves vámteherösszegének 8 százaléka, tehát összességében a vámbiztosíték 8 százalékos letétbe helyezése, ez mintegy 8 százalékos pillanatnyi átmeneti likviditási terhet jelenthet.

Meggyőződésem, hogy érdemes ezen elgondolkodnunk, hisz biztos vagyok benne, hogy az előterjesztőnek nem volt szándéka e tekintetben többletterhet róni azokra a vállalkozókra, akik ilyen nagyságrendű export-import tevékenységgel foglalkoznak, döntően persze az import a meghatározó. Azt javaslom, mindkét esetben gondolja meg az előterjesztő, el lehet-e végezni ezeket a kis módosításokat, korrekciókat.

Elengedhetetlennek tartjuk azt is, hogy továbbra is érvényesüljön a vámtörvény elfogadásánál kialakult konszenzus, miszerint a törvényi szabályozásnak biztosítani kell a garanciahalmozódási igények kiküszöbölését, a gazdálkodók likviditási helyzetét is figyelembe véve, nem megnehezítve a jelenlegi helyzetet.

A biztosítékrendszer szigorú feltételeinek megőrzését ugyancsak támogatjuk, hiszen azt gondolom, közös érdekünk, hogy ez a rendszer megmaradjon. Ezzel lehet folytatni és megakadályozni, hogy további vámkintlévőségek keletkezzenek, ezért úgy gondolom, ez szintén támogatható elképzelés.

A következő időszak jogharmonizációs lépéseivel kapcsolatban is már nagyon sok vélemény hangzott el, részben a bizottságok, részben az előttem szóló képviselőtársaim részéről. Ami a jogharmonizációt illeti, természetesen támogatjuk ezeket az óvatos lépéseket.

Az eddig elhangzottakon túlmenően fontos indok az is, hogy az EU-hoz történő csatlakozási időszakig a vámapparátust illetően átmeneti, jelentős mértékű intézményfejlesztési kényszer és szükségesség van, ami viszont a csatlakozást követően egy picit feleslegessé válna, ha ilyen ütemben tennénk meg a jogharmonizációt, hiszen a kereskedelmi forgalom összetétele azt mondja, hogy a csatlakozás pillanatában jelentős belső forgalombővülés és -növekedés lesz.

Ezért is fontosnak tartjuk, hogy maradjon meg ez a folyamatosság, hogy most ne invesztáljunk be egy nagyon jelentős összeget az informatikai rendszerbe vagy a vámügyintézési rendszerekbe, mert a belépés pillanatában ezek egy része feleslegessé válik, hiszen a csatlakozás pillanatában teljesen át kell alakítani a rendszerünket.

Összességben a vámjogról és a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló '95. évi C. törvény módosítását célzó törvényjavaslatot a vámjog-harmonizációban nagyon fontos lépésnek tartjuk, és az említett apróbb módosításokkal támogatni is tudjuk. Meggyőződésem szerint ez jó törvény, a magyar gazdaság érdekeit szolgálja.

Viszont engedjék meg, hogy a további jogharmonizációs lépésekkel kapcsolatban egypár dologra felhívjam a figyelmet, hisz az államtitkár úr is elmondta, képviselőtársaim is elmondták, hogy az a gondolatforma és az az eljárási mód, amit magunk elé tűztünk, elfogadható. Tehát azok a lépcsők, amelyeket említettek és a háttéranyagokban is szerepelnek, elfogadhatóak, ezek a folyamatosságok szükségesek.

De azért pár számot szeretnék ennek megerősítésére elmondani, hiszen nagyon fontos a felkészülés időszakában, nemcsak a jogharmonizáció, hanem hogy a gazdálkodók, maguk a gazdaság szereplői is ismerjék meg azokat a lépéseket, amelyek előttünk állnak e tekintetben, legyen felkészülési időszakuk. Úgy gondolom, ebben is történtek előrelépések.

Tehát az a gyakorlat, ami ennek a törvénynek az előkészítése folyamán bekerült a Pénzügyminisztérium apparátusába, illetve a Vámtanács részvevői közé - tehát párbeszédben vannak azokkal, akik a végrehajtásban érintettek mindkét oldalon -, úgy gondoljuk, ez azt is segíti, hogy kimegy ez a gondolkodásmód és lesz felkészülési lehetőség.

De a felkészülési lehetőség fokozását azért is fontosnak tartjuk, hiszen a forgalom zöme, mintegy kétharmada fog megszűnni a csatlakozás pillanatában és belső forgalommá alakul, és csak közel egyharmad rész marad az, ami a vámunión kívüli forgalom alá esik és vámjogi szabályozást igényel. Ez is indokolja, hogy vigyázva és hosszú távra előre gondolkodva fejlesszük az apparátust.

A vámszabad területekről is többször szó került: meggyőződésünk, nagyon jó döntés az, hogy a magyar gazdaság szempontjából meghatározó súlyt jelent a termelésben, az exportban és akár a fizetési mérlegünkben, de a makrogazdasági összefüggésekben is nagyon sok pozitívumot tudnánk említeni. A mintegy 40 százalékot kitevő területen a mintegy 100-120 vállalkozóval, komoly, nagy súlyú termelést folytató vállalkozóval nem tehetjük meg azt, hogy egyik napról a másikra olyan helyzetbe hozzuk őket, ami hátrányos helyzetet jelentene. Azt hiszem, ez elfogadható, és az Uniónak mindenképpen meg kell értenie, hogy a magyar gazdaság érdeke e tekintetben az, hogy a csatlakozásig ezeket a vámelőnyöket fenntartsuk. Ez elsősorban az eszközbeszerzéshez és a termeléshez kötődő eszközök biztosítása tekintetében nagyon sok előnnyel jár.

Nem szeretnénk, ha ebben a csatlakozást megelőzően olyan nagy lépés lenne, ami ezeket a szervezeteket, ezeket a gazdálkodókat hátrányosan érinti, de úgy látom, erre nincs is elképzelés sem ebben a módosításban, sem a felvázolt módosításban, hogy a csatlakozásig e tekintetben meg tudjuk tartani, meg tudjuk őrizni ezt a folyamatosságot.

Szeretném azért arra is felhívni a figyelmet, hogy a vámrendszer harmonizációjával kapcsolatban jelentős infrastrukturális fejlesztésekre is szükség lesz. Erre, mint eddig is, azt gondolom, az európai uniós források igénybe vehetőek, és azt gondolom, a következő időszakban ennek az igénybevétele segít egy korszerűbb, jobb vámeljárási rendszer kialakításában.

Mindezeket összefoglalva: a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében bátran mondhatom, hogy a törvénytervezetet támogatja a frakció, és mielőbbi elfogadását javasolja. És felhívom a figyelmet arra, hogy a kiegészítő törvény előkészítése is lehetőleg minél előbb kerüljön a Ház elé, hogy együtt tudjon hatályba lépni.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu