VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény megalkotásával és működtetésével érdemi lépést tettünk az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodásban vállalt jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében. Ez az 1996 áprilisától hatályos törvény kiállta mind a gyakorlat, mind a csatlakozási tárgyalások keretében lezajlott átvilágítás próbáját.

Az Európai Unió szakértőivel közösen 1998 őszén lefolytatott, a vámterületre vonatkozó joganyag összehasonlítása eredményeként ugyanis megállapítást nyert, hogy a magyar vámjogi szabályozás szemléletét és előírásai többségét tekintve összhangban áll az Európai Közösségek vámkódexével. Már a vámtörvény megalkotásakor kölcsönös egyetértés született arról, hogy a vámjogi szabályozás területén fokozatos, a magyar gazdaság érdekeit figyelembe vevő jogharmonizációt valósítunk meg a csatlakozás időpontjáig. Ez az álláspontunk az átvilágítási tárgyalás során ismételten megerősítést nyert. A vámtörvény hatálybalépése óta egy alkalommal, az Európai Unió és a vele társulási megállapodást kötött országok között létrejött úgynevezett páneurópai kumulációs övezethez történt csatlakozásunkhoz kapcsolódóan 1997-ben valósítottunk meg jelentősebb jogharmonizációs lépést.

A már említett átvilágítási tárgyalás során beazonosításra kerültek a vámjogi szabályozás azon területei, ahol a harmonizálás még a kezdeti lépésnél tart, vagy még nem kezdődött el. A vámjogi szabályozás ilyen területének tekinthetők a gazdasági vámeljárásokra, az egyszerűsített eljárásokra, a kötelező tarifális és származási felvilágosításra, valamint a vámbiztosíték-nyújtásra és a vámfizetés rendjére vonatkozó előírások és alkalmazások.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió egyik alappillére a vámunió, amely 1994. január 1-jétől nemzetek feletti, egységes vámjogi szabályozás alapján működik, a csatlakozás időpontjától nekünk is ezeket az előírásokat kell alkalmaznunk. Ennek megfelelően az átvilágítás során vállaltuk, hogy az említett, eltérő szabályozással rendelkező területek előírásainak összehangolását nagyobb lépésekben valósítja meg Magyarország a csatlakozásig hátralévő időben. Figyelemmel azonban a magyar gazdaság sajátosságaira, a vámfizetési fegyelem erősítésének szükségességére, kölcsönös egyetértés született a tekintetben is, hogy a vámbiztosíték-nyújtás mértékét és a vámfizetés rendjét érintően csak az utolsó lépésben születik azonos szabályozás, azaz a szigorúbb magyar előírások oldására ekkor kerülhet sor.

A Közösség vámszabályainak további átvételéhez elengedhetetlenül szükséges a gazdaság szereplőinek felkészültsége mellett a vámhatóság, a vámadminisztráció megfelelő felkészültsége is. Úgy ítélem meg, hogy a vámigazgatás területén az időközben megvalósult infrastrukturális és szervezeti fejlesztések e szempontból lehetőséget adnak a továbblépésre.

A T/2061. szám alatt benyújtott törvényjavaslat a jogharmonizációs vállalás teljesítése érdekében a gazdasági vámeljárásokra, így a vámraktározásra, aktív és passzív feldolgozásra, vámfelügyelet melletti feldolgozásra, ideiglenes behozatalra vonatkozó szabályozás további összehangolását több, az Európai Unióban általánosan alkalmazott, egyszerűsített eljárás bevezetését, valamint a kötelező tarifális és származási felvilágosítás jogintézmények megteremtését tartalmazza.

A törvényjavaslat kidolgozására az Európai Unió szakértőivel folytatott konzultációk alapján került sor, mivel nem könnyítve jogharmonizációs vállalásunk teljesítését, a Közösség éppen a gazdasági vámeljárásokat illetően felülvizsgálja a szabályozását. Tekintettel azonban arra, hogy az Európai Unióban is cél a gazdasági tevékenység folytatásának segítése, a vonatkozó szabályozás felülvizsgálatának eredménye várakozásaink szerint az egyszerűsítések irányába való elmozdulás megvalósulása lehet. E szempont főleg a vámraktározásra vonatkozó előírásokat illetően érdekes számunkra, mert a hatályos szabályozás alapján a magyar rendszer egyszerűbb és követhetőbb.

A törvényjavaslat láthatóan elég nagy terjedelmű, ez azonban törvényszerű, mivel a vámjogi szabályozás jelentős részét képező előírásokhoz kell átfogóan hozzányúlni az említett jogszabály-összehangolás megvalósítása érdekében. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a vámtörvény előírásai a gazdálkodók működési feltételeit közvetlenül befolyásolják, hangsúlyozottan fontos kérdés, hogy már az előkészítés szakaszában széles körű egyeztetés valósuljon meg.

Tájékoztathatom önöket, hogy a vámtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat esetében megvalósult a széles körű egyeztetés, amelynek során kikértük a vámügynökségeket, a szállítmányozókat, a fuvarozókat, a kis- és középvállalatokat, továbbá a nemzetközi befektetőket tömörítő, érintett szakmai szervezetett, szövetségek és érdekképviseletek véleményét is. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom megemlíteni, hogy a gazdálkodók érdekeinek minél gyorsabb és szélesebb körű megismerhetősége érdekében az ilyen szerepében kiválóan bevált Jövedéki Tanácshoz hasonlóan létrejött a Vámtanács, amely fórum alkalmas arra, hogy a törvényhozókat, a jogalkalmazó hatóságokat és ügyfeleket, illetve azok képviseleteit mind a törvény-előkészítés fázisában, mind a jogalkalmazás során felmerülő problémák megvitatására rendszerességgel összehozza. Ily módon a vámrendszer szabályozása és további harmonizálása során tényleges esélyt teremtettünk a gazdasági érdekek folyamatos és összehangolt mérlegelésére.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás töretlen politikai szándékának megvalósulásához feltétel, hogy arra a gazdálkodók tudatosan készülhessenek és készüljenek. A vámtörvény módosítására irányuló, az önök előtt lévő törvényjavaslat feltételei is hozzájárulhatnak a gazdálkodók szemléletének ez irányú módosulásához. A törvényjavaslatban a gazdasági vámeljárások minden jogcíme megjelenik, így az eljárások sora kiegészül az Európai Unióban alkalmazott vámfelügyelet melletti feldolgozással. Az újonnan bevezetésre kerülő vámeljárás lehetőséget ad a közterhek megfizetésének felfüggesztésére meghatározott áruk meghatározott feldolgozási folyamatának elvégzéséig. Az árukör és a feldolgozási folyamatok a gazdasági érdekek függvényében módosulnak, és a vámkódex végrehajtási rendeletének mellékletét képezik.

A vámeljárás alkalmazása lehetőséget ad az érintett gazdálkodók likviditási helyzetének javítására, egyúttal hasonló tevékenységet folytató gazdálkodóknak az Európai Unióban működő cégekkel azonos versenyhelyzet megteremtésére is. A javaslat a közösség előírásaival összhangban álló módon, átfogóan egységes vámnyilvántartási rendszerbe foglalja a feldolgozásra kerülő exportcélú importbeszerzések vámeljárását a behozatal pillanatától a késztermék kiviteléig.

(9.10)

Az aktív és passzív feldolgozás összekapcsolhatóságának megteremtésével gazdaságosabbá tehető a magyar export jelentős részét kitevő, az importanyagok felhasználásával végzett úgynevezett aktív feldolgozási tevékenység. A két eljárás összekapcsolása azt jelenti, hogy külön engedély megkérése nélkül, egy vámeljárás keretében végezhető el az exportcélú feldolgozási tevékenység egy-egy fázisa külföldön, passzív feldolgozásban, ha az ott gazdaságosabb módon oldható meg. Az új szabályozás tehát mérlegelési lehetőséget biztosít az érintett gazdálkodóknak és vállalkozásoknak.

Mindkét eljárás tartalmaz könnyített szabályokat a garanciális javítási tevékenységre, ami várhatóan sok kis- és középvállalkozás egyetértésével találkozik. A bevezetni javasolt kötelező tarifális felvilágosítás jogintézménye a vámigazgatási eljárás során jogviszonyba kerülő mindkét oldal jogbiztonságát erősíti. Ennek lényege, hogy az ügyfél kérésére a vámhatóság bevizsgálja az adott terméket, majd besorolja a kereskedelmi vámtarifába. A vámhatóság által kiadott határozat évekre rögzítetten kötelező mind az importőrre, mind az aktuálisan eljáró vámhatóságra nézve. Megítélésünk szerint a kötelező tarifális felvilágosítás bevezetését követően várhatóan lényeges csökkenés tapasztalható majd a besorolással kapcsolatos jogviták, bírósági, jogorvoslati kérelmek területén. Az elmondottakon túl a kötelező tarifális felvilágosítás alkalmazásának az állami költségvetés szempontjából is fontos következménye, hogy a vámterhek, így a vámforgalmi adók meghatározásának alapját is vitathatatlanná és pontossá teszi. Az egyszerűsített eljárások bővítésével gyorsul a vámeljárások lebonyolítása.

Az Európai Unióban már általánosan használt eljárások közül bevezetni javasoljuk a hiányos árunyilatkozat adásának, a helyettesítő okmány használatának, illetve a helyi vámkezelés alkalmazásának lehetőségét. E vámhatóság által engedélyezett eljárásjog alapján a jelenleg szigorúan előírt dokumentációk teljes körének benyújtása nélkül is megindulhat a vámeljárás. A közülük legliberálisabb eljárás a helyi vámkezelés esetében pedig: a megbízható gazdálkodó saját maga, a vámhatóság részvétele nélkül, az importjának nyilvántartásba vételével indíthatja a vámeljárást, és egy későbbi időpontban nyújthat be összevont, kiegészítő vámáru-nyilatkozatot. Ez az eljárás nagymértékben segíti a korszerű gazdálkodási körülményeknek megfelelően, raktárkészlet nélkül dolgozó cégek működését. Megállapítható tehát, hogy a javasolt egyszerűsített eljárások bevezetését nemcsak az Európai Unió elvárásai, hanem a magyar gazdaság érdekei is indokolják. Remélhetőleg a megfelelő nyilvántartási rendszerek és infrastruktúra megteremtésével a közepes és kisvállalatok is élni tudnak majd a felkínált új lehetőséggel.

A korszerűbb vámkezelési technológia, az ügyfelek idejének kímélése, a sokszor vádként elhangzó zsúfoltság megszüntetése érdekében mielőbb szükség lenne az elektronikus vámárunyilatkozat-adás lehetőségének általános biztosítására is. Tudjuk azonban, hogy ehhez az elektronikus aláírás elfogadhatóságának jogszabályi hátterét még meg kell teremteni.

A törvényjavaslat enyhítéseket tartalmaz az időbeli eltiltásokat illetően, az engedélyhez kötött tevékenységek engedélyben rögzített feltételeinek megteremtése esetére. Elképzelhető, hogy ez a javaslat nem találkozik mindannyiuk egyetértésével. Szeretném azonban megemlíteni, hogy az Európai Közösségek vámkódexe nem alkalmazza az eltiltás szankcióját; megelégszik az engedély visszavonásával. Amennyiben a vétkes gazdálkodó mégis tovább kívánja folytatni a kérdéses tevékenységet, új engedélyért kell folyamodnia, aminek elnyerése akár hat hónapig is eltarthat az eljárási szabályok betartása esetén. Úgy gondolom, ennél hátrányosabb helyzetet nem célszerű fenntartani a működési feltételeket valamilyen okból megsértő magyar gazdálkodók esetében sem.

Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben a hangsúlyt a módosuló vámjogi előírások gazdálkodókra nézve közvetlenül kedvező hatásaira, az elérhető előnyök ismertetésére helyeztem, tudni kell azonban, hogy az Európai Unió elvárásai között szerepel a fizetési fegyelem megfelelő megkövetelése is. Ennek érdekében folyamatosan fejleszteni kell a végrehajtó szervezet, a vám- és pénzügyőrség ellenőrzési tevékenységének hatékonyságát. A törvényjavaslat ez irányban is tartalmaz módosításokat az újonnan létrejövő központi ellenőrzési parancsnokságra és jogosítványaira, valamint az utólagos ellenőrzési szakterület szakmai hatósági tevékenységtől történő különválasztására, ami az Európai Unió részéről a pénzügyi ellenőrzés szakterület átvilágítása kapcsán fogalmazódott meg elvárásként.

A módosuló és újonnan bevezetésre kerülő vámeljárások teljes körű szabályozása miatt foglalkozik a törvényjavaslat a vámbiztosíték-nyújtás feltételeivel is. Ez adott lehetőséget arra, hogy az egyedi és tevékenységi biztosítéknyújtás előírásait rendszerbe foglalva, áttekinthetően, a halmozódásokat kizárva újra lehessen szabályozni. Mint már említettem, e kérdéskörben egyelőre a magyar mikro- és makrogazdasági megfontolások érvényesülhetnek. Ezeket mérlegelve javasoljuk a gazdasági vámeljárások, valamint egyszerűsített eljárások igénybevétele esetén a gazdálkodási feltételek javítását segítő garanciarendszer működtetését.

Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy a bevezetőben is említettem, Magyarország a csatlakozás pillanatától a vámunió tagjává válik. Ebből adódóan a nemzeti szintű vámjogi szabályozás helyett az Európai Közösség egységes vámkódexének előírásait kell azonnal alkalmazni. Ezért mindenképpen fontos, hogy annak a fogalomrendszerét folyamatosan ismerjék meg a hatóságok és a gazdálkodók, de a folyamatosságot kívánja meg a magyar gazdaság érdeke is. Szükséges tehát, hogy a csatlakozásig hátralévő időben több lépcsőben valósítsuk meg a még előttünk álló jogharmonizációs feladatok elvégzését.

Következő lépésként 2001 folyamán kerül kidolgozásra a gazdasági vámeljárások teljes körű összehangolása, és csak a csatlakozás pillanatától válik szükségszerűvé a vámszabad-területi szabályozás, továbbá a vámfizetés rendjére és a vámbiztosíték-nyújtásra vonatkozó előírások teljes összehangolása.

Kérem önöket, hogy a törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelően támogassák a vámtörvény módosításának törvénybe iktatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu