DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A most tárgyalt törvénytervezet előrelépést jelent a koncessziós szerződések nyilvánossága világában, de nem jelenti a szükséges mértékű nyilvánosság biztosítását ezen a területen.

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítását ajánló tervezet nagyon rövid, hiszen két érdemi rendelkezést tartalmazó szakaszból és egy hatályba léptető szakaszból áll mindössze. A tervezet 1. §-a azt javasolja, hogy emlékeztetőt kell készítenie annak, aki koncessziós pályázatot elbírál. Ennek az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a pályázat elbírálása szempontjából lényeges körülményeket. A tervezet szerint ez az emlékeztető közérdekű adatnak minősül, amit bárki megtekinthet, és annak tartalmáról költségtérítés mellett másolatot kérhet.

A MIÉP frakciója helyesli és támogatja ezt az elképzelést, hiszen évek óta szorgalmazzuk ezen szerződések körül a nyilvánosságot. Erre tekintettel helyeseljük és támogatjuk, hogy a koncessziós pályázatokat elbíráló személyek, illetve testület készítsenek egy emlékeztetőt, és azokról a javaslatban megfogalmazott szempontokról és tényekről, melyek alapján a döntéseket meghozta, lehessen másolatot készíteni. Azt is helyeseljük, hogy az emlékeztető minősüljön közérdekű adatnak, legyen nyilvános és bárki által hozzáférhető.

A tervezet 2. §-a az, amely nem elégíti ki sem a MIÉP képviselőcsoportjának az igényét, sem a jelenleg hatályos jogrendszer előírásainak az igényét. Ez a 2. § az alábbiak szerint rendelkezik:"A koncessziós szerződés azon tartalmi elemei, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának a részét képezik, közérdekű adatnak minősülnek." A MIÉP frakció ezt a rendelkezést csak korlátozott előrelépésnek tekinti a jelenlegi szabályozáshoz képest. Mi azt javasoljuk, hogy ne csak a pályázati kiírásban szereplő adatok legyenek nyilvánosak, hanem a koncessziós szerződés teljes szövege, és annak valamennyi melléklete, kivéve az esetleges államtitkot képező részeket természetesen. A képviselőcsoportunk ezen álláspontját az alábbi indokok alapján ajánlom elfogadás céljából az előterjesztő és képviselőtársaim figyelmébe.

Egy koncessziós szerződés egyik alanya az állam, amely üzem, bánya, föld, frekvencia, út, légtér, révátkelőhely és a többi vonatkozásában olyan jogokat engedményez a koncesszornak, ami az állam szuverenitását egy-egy darabkával csökkenti. Minél több ilyen darabka kerül ki az állam fennhatósága alól, annál nagyobb mértékben csökken az állam belső önrendelkezési joga. Minél több a koncesszor, annál nagyobb darabja van eladva az állam közjogi méltóságának és belső szuverenitásának. Minél több a külföldi illetőségű koncesszor, annál nagyobb az állam külföld felé mutatott szuverenitásának a csökkentése.

Erre figyelemmel azt az elvet ajánlom a képviselőtársaim figyelmébe, hogy aki az állammal koncessziós szerződések szintjén üzletel, az legyen tisztában azzal, hogy megállapodása nyilvános és mindenki számára megismerhető. A koncesszor ne takargassa megállapodásának tartalmát magántitok, üzleti titok, üzemi titok ürügyén, mert az a koncessziós szerződés, amely nem állja ki a nyilvánosság próbáját, eleve megkérdőjelezhető, és annak tartalma idővel úgyis kiderül.

A MIÉP frakció ezért szükségesnek tartja a koncessziós szerződések nyilvánosságát. Mivel a magyar állam demokratikus körülmények között működik, az alkotmány 61. § (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetve terjessze. Az Alkotmánybíróság 8/1991. (III. 5.) számú határozata a MIÉP álláspontját támasztja alá, amely szerint a közérdekű adatok megismerésének a joga alkotmányos alapjog, és ennek korlátozása kényszerítő ok nélkül alkotmányellenes. A kényszerítő okokat a koncessziós törvény 4. §-a határozza meg a koncessziós szerződések vonatkozásában. E jogszabályhely szerint, ha a pályázat meghirdetésével honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek sérülne, akkor zártkörűen kell kiírni a pályázatot. Ebben az esetben természetesen a koncessziós szerződés tartalmának is titkosnak kell lennie. Ezzel a rendelkezéssel mi is egyetértünk. Ha azonban nem sérülnek ezek az érdekek, akkor nem csupán a koncessziós pályázatnak és az elbírálásról készült jegyzőkönyvnek, hanem a koncessziós szerződés teljes tartalmának is nyilvánosnak kell lennie, hiszen annak tartalma is közérdekű adat, nemcsak a pályázat.

Sajnálatos módon a koncessziós szerződések nyilvánosságának a világában kialakult egy olyan félreértett jogértelmezés a hazai joggyakorlatban, amely e szerződések tartalmát szembeállítja a magántitok, valamint az üzleti és üzemi titok érvényesülésével. E jogintézmények természetét a polgári törvénykönyv 81. §-a jellemzi. Ezt a szabályozást azonban nem lehet automatikusan alkalmazni a koncessziós szerződések világában, mivel a koncessziós szerződés nem egy szokványos polgári jogi szerződés. A koncessziós szerződés egyik alanya mindig az állam vagy az önkormányzat. A koncessziós szerződésben az állam vagy az önkormányzat mindig a közjogi méltóságából fakadó olyan jogáról mond le a koncesszor javára, amely lemondás a továbbiakban csorbítja eredetileg meglévő rendelkezési jogát. Ezek olyan fontos közérdekű aktusok, amelyekről demokratikus körülmények között a szavazópolgár, illetve annak képviselői, országgyűlési képviselők, önkormányzati képviselők, érdekképviseleti szervek aktivistái s a többi, jogosultak pontosan tájékozódni.

Egy szokványos polgári jogi ügyletben ugyanis mindenki a saját dolgát, jogát, jussát viszi be a szerződésbe, ez csakugyan diszkréten kezelendő magánügy. Egy koncessziós szerződésben azonban az egyik szerződő fél a köz dolgát, a köz javát, jogát, jussát viszi be abba a szerződésbe, amit a koncesszorral köt. Ez pedig közügy, amelyről a választópolgárnak kell hogy legyen tájékozódási joga. Erre feljogosítja őt az alkotmány 61. §-a, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény is.

(16.20)

Képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy a koncessziós szerződések tartalmának nyilvánossága bizonyos mértékig a korrupt visszaélésektől elriasztó hatású intézményként is tud funkcionálni, és a tiszta kezű közéletiség kialakulásának irányába hat. Erre tekintettel sem híve a MIÉP a koncessziós szerződések tartalma körüli titkolózásnak. Ha a koncessziós szerződések területén minden, ami megköttetik, tisztának bizonyul, akkor nem kell félni azok nyilvánosságra hozatalától; ha problémák merülnek fel, akkor ezeket a szerződéseket azért kell nyilvánosságra hozni, hogy tartalmukra fény derüljön. A MIÉP képviselőcsoportja hisz abban, hogy a nyilvánosság ereje visszariasztó és visszatartó, valamint tisztázó hatású a koncessziós szerződések terepén, hiszen egy koncessziós szerződés esetén nemcsak az a lényeg, hogy mi kerül a pályázati kiírásba, hanem legalább annyira fontos az is, hogy mi kerül a végleges szerződésbe.

Az előterjesztést a Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselőcsoportja általános vitára alkalmasnak tartja, előrelépésnek tekinti, de nem tartja eléggé előrelépőnek. Ezért a MIÉP képviselőcsoportja nevében jobbító szándékkal befogadásra kérem a miniszter asszonyt, annak a módosító javaslatnak a befogadására, amely a koncessziós szerződések teljes szövegének nyilvánosságát és közérdekű adattá nyilvánítását megfogalmazza. Kérem képviselőtársaimtól is képviselőcsoportunk módosító indítványának az elfogadását.

Örömmel töltött el, hogy az alkotmányügyi bizottság ülésén ezt a felvetésemet a kormány jelen lévő képviselője pozitívan fogadta, bár természetesen végleges választ erre nem adhatott.

Mindezzel együtt, összefoglalva, örülünk az előterjesztésnek, általános vitára alkalmasnak tartjuk, támogatjuk, kérjük a módosító indítványunk befogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a MIÉP, a Fidesz és az MDF soraiból.)

Forrás: parlament.hu