DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném az indoklásból kezdeni egy dologgal, utána néhány módosító indítványról beszélni.

A kémiai biztonság, amikor vegyi anyagokról, kémiai anyagokról beszélünk, rendkívül fontos terület, és azt hiszem, ismét egy olyan törvénnyel van dolgunk, ahol az indoklással maximálisan egyet tudok érteni.

(14.50)

Egyetlenegy dolgot kivéve, amit mindjárt említeni fogok, mert ez egy kicsit bánt engem, hogy ahány tárca, ahány ember, annyiféleképpen értelmezzük: ez a fenntartható fejlődés.

Viszont szeretném elmondani, hogy az indoklásban szereplő szellemiség, elképzelés, logika nem megy mindig végig a törvényen. Elég ha csak az életciklus-vizsgálatra gondolunk: azt gondolom, nem elég csak azt mondani, hogy életciklus-vizsgálatot kell végezni, hanem végig kell menni, és bizony-bizony kémiai biztonság szempontjából nem életciklus a hulladékká válás és nem életciklus a hulladék ártalmatlanítása, mondjuk, égetéssel vagy hulladéktárolóban való lerakással, mert ez egyáltalán nem ártalmatlanítás; ez egy átmeneti és nem is jó megoldás.

Nos, ami engem zavar, ez a fenntartható fejlődés. Azt írják önök, hogy "a fenntartható fejlődés feltételeit biztosítja", és zárójelbe beteszik a következőt: "garantálja az áruk szabad áramlását, nem ír elő felesleges költségekkel járó eljárásokat, a szabályozás bekapcsolhatóvá teszi az országot az EU piacába" - és a többi, és a többi, nem kívánom sorolni. Nos, kérem szépen, a fenntarthatóság egészen biztosan nem ezt jelenti; a fenntarthatóság azt jelenti - ha nagyon röviden szeretném ezt megfogalmazni, mert természetesen lehetne hosszan is -, hogy utódainknak azokat a feltételeket biztosítsuk minimálisan, amelyekkel mi rendelkezünk. Messze nincs szó arról, hogy milyen könnyen lehet törzskönyvezni, szállítani, átjárhatóság, és a többi. Ez nagyon fontos dolog, mert a fenntarthatóságot rendre rosszul, rossz helyen használjuk, s így természetesen félreérhetővé is válik.

A jelentés 4. pontjában beszéltem erről; az előttem szóló képviselő asszony beadta az 5. pontban, én a 4. pontban, s ebből már született egy kapcsolódó módosító indítvány, amit közösen nyújtottunk be. A dolognak az a lényege, a két indítványt úgy mostuk össze, hogy lehetőség szerint az a kifejezés ne szerepeljen benne, hogy "hulladékká válásáig". Ez annak a logikája, amit az előbb elmondtam: a hulladékká válással nem zárult le az életciklus, sőt a legtöbb termék akkor van a legveszélyesebb szakaszban, ha lehet ezt mondani, és a legnagyobb problémát jelentheti az emberre, illetve a környezetre.

A jelentés 22-27. pontja tulajdonképpen egy összefoglaló módosítócsomag is lehet, ha úgy tetszik. Azért tartom ezt fontosnak elmondani, mert ugyan egy kapcsolódó módosító indítványban ezt már úgy rendezzük, hogy amelyekről külön jogszabály nem rendelkezik, azok az anyagok nem tartoznak a törvény hatálya alá. Ez azért érdekes, mert azt mondja a 2. §, hogy a törvény hatálya kiterjed az embert és a környezetet érintő minden veszélyes anyagra, majd utána úgy folytatja... Megmondom őszintén, ha ernyőtörvényről van szó, akkor az ernyőtörvényt úgy értelmezem, hogy ez a törvény alapvetően igaz minden veszélyes anyagra, minden kémiai szempontból problémát jelentő anyagra, és az összes többi ehhez kapcsolódik valamilyen formában. Ha ebből kiemeljük a gyógyszereket, a kábítószereket, a kozmetikai termékeket, a radioaktív anyagokat, az élelmiszereket, a takarmányokat, a növényvédő szereket, akkor azért, amit az általános indoklásban megfogalmaztunk, hogy mivel nagyon sok jogszabály rendelkezik a veszélyes anyagokról, a kémiai biztonság miatt egy egységes törvényt kell hozni, nos, ha ezeket mind kiemeljük, akkor gyakorlatilag olyan termékeket emelünk ki, amelyek a környezetre és az emberre közvetlenül nagy veszélyt jelentenek.

Mindegyikre csak egyetlenegy példát szeretnék elmondani. A kozmetikai szerekre van törvény: a kozmetikai szerek kipróbálását nem lehet gerinces állatokon végezni - hozzáteszem, nagyon helyesen, ne kínozzuk őket. Csak így, kérem szépen, a "csúcsgerinces" fizet erre rá, ha szabad ezt mondani, mert nagyon sokan nagyon súlyos bőrbetegséget és egyéb betegséget kapnak, még tüdőn keresztüli allergiás és egyéb betegségek is előfordulhatnak. Azt hiszem, az nagyon helyes, hogy egyrészt nem lehet kísérletezni, viszont kozmetikai termékek bejöhetnek a forgalomba úgy, hogy nem vizsgáltuk meg őket kellően, a forgalomba hozatali engedély nem kellően megalapozott. Ez súlyos problémákat jelenthet, nem is elsősorban a környezetre, hanem az emberre.

De továbbmegyek: ugyanez vonatkozik az élelmiszerekre is. Azt hiszem, nagyon sok embernek nem kell mondani, különösen az államtitkár asszonynak nem kell ezt ecsetelnem: ma mérhetetlen harcot folytatunk azért, hogy a parlagfüvet teljesen kiirtsuk, mert a parlagfű az egyik legnagyobb ellenségünk az allergiás betegségek miatt. Csak szeretném elmondani önöknek, hogy például a liszt szintén allergiás megbetegedést okoz a lisztérzékenyeknél. Most akkor meg fogjuk szüntetni a lisztet?

Én azt hiszem, az okot kellene megtalálni. Ha például ezekre az élelmiszerekre nem jól vagy nem úgy terjed ki a törvény, az élelmiszertörvény nem úgy kapcsolódik a kémiai biztonságról szóló törvényhez, akkor itt bizony kiskapu keletkezhet. És ahány felsorolás, annyi kiskapu keletkezhet, és ez mind-mind utat nyithat a környezet, illetve az emberi egészség romlása felé.

A takarmányoknál ugyanígy van. Tudom, hogy ezekre mindre van törvény. Csak az a nagy kérdés, hogy ha eddig voltak külön törvények, s ezek a törvények nem kapcsolódtak össze és most nem tartoznak az alá a törvény alá, amelyik az ernyőtörvény, akkor vajon hogyan fogják össze ezeket a törvényeket. Tehát arra a diszharmóniára, ami eddig megvolt, most vajon hogyan megy rá az ernyő? (Mádai Péterhez:) Látom, a képviselő úr mutatja, hogy rajta van az ernyő. Csak ha kivesszük alóla, akkor ázik - erről szól a történet.

A növényvédő szereket, termésnövelő készítményeket szintén kiveszik. Azért egy nagyon érdekes dolog megfigyelhető; hogy igazam van - az egy dolog, hogy az embernek igaza van, a másik dolog, hogy jogos, amit mond -, azt hiszem, ez onnan látszik, hogy ugyanezen paragrafus (3) bekezdésében azt mondja, ha valami mégis indokolttá teszi - megfigyelés, tapasztalat, bármi -, akkor az a)-i) pontokban felsoroltakra a törvényt alkalmazni lehet. Tehát azt hiszem, a törvényjavaslatot benyújtó is érzi, hogy ezek olyan területek, amelyekről más jogszabály rendelkezik, adott esetben, probléma esetén mégis besorolhatóak lehetnek a törvény hatálya alá.

Azt hiszem, ha ezzel a kapcsolódó módosító indítvánnyal is fogadjuk el, hogy ezekről külön jogszabály rendelkezik, én még mindig nem érzem magam nyugodtnak, és azt hiszem, sokan nem érezhetjük magunkat nyugodtnak a kábítószerek, a gyógyszerek, a kozmetikai termékek, a hulladéknak minősülő anyagok, a radioaktív anyagok, az élelmiszerek, a növényvédő és termésnövelő szerek kapcsán. Hiába van rájuk jó törvény, ha nem tartoznak ide; nincs egy, úgymond, csúcstörvény, amely ezeket a területeket szabályozná.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu