ZAKÓ LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Főigazgató Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt annyit szeretnék elmondani, hogy a Göndör István úr által elmondott kritikák gyakorlatilag saját kormányzásuk időszakát minősítik, mert annak a nyomait viseli magán az a jelentés, amelyről most éppen tárgyalunk.

(10.10)

A J/2050. számú, a Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámolóval kapcsolatban a magam részéről elsősorban a villamosenergia- és a gázszolgáltatás fogyasztóvédelmi aspektusával kívánok foglalkozni.

Most tulajdonképpen a nemzetgazdaság versenyképességéről, a lakosság életszínvonaláról, a környezetvédelemről és az infláció mértékéről van szó, miután az energetika egyaránt kihat a gazdaságra és a társadalomra. A kérdés fontosságát igazolják egyrészt az olaj világpiaci árának alakulása, a kormány által az infláció ellen tett intézkedések, illetve a kormány döntése alapján a villamosenergia-piac kísérleti jelleggel 2001-től tervezett megnyitása, ami miatt is rövidesen elénk kerül a villamos energiáról szóló törvény is. Mindezek miatt a hivatal beszámolója kapcsán többek között arra is szeretnék kitérni, hogy milyen legyen a hivatal, hogy az energetika fontosságához mérten jól láthassa el a jövőben is a feladatait.

Ma nincs verseny a fogyasztókért az energiaszolgáltatásban. A gáz- és a villamos energia szolgáltatása közüzemi szolgáltatás, az energetikai társaságok monopolhelyzetben vannak, többek között ezért is lett - a monopolhelyzetben lévő közüzemi szolgáltatások felügyeletére, a fogyasztói érdekvédelem hazai állami intézményrendszerének kialakítására - létrehozva a Magyar Energia Hivatal. A hivatal tevékenységei közé tartozik a szabályozás, az árelőkészítés, a felügyelet, a fogyasztóvédelem, az engedélyezés, az energetikai információk gyűjtése, elemzése, közhírré tétele. A hivatal elmúlt öt éve bizonyítja, s ez derül ki az előttünk lévő beszámolóból is, hogy ezeknek a célkitűzéseknek alapvetően próbált megfelelni és azoknak eleget tenni.

A Magyar Energia Hivatal tevékenységének az a része, amely különösen érzékelhető a lakosság körében, az a fogyasztóvédelem. A fogyasztó a hivatalban szeretné látni azt a szervezetet, amely a monopolhelyzetben lévő szolgáltató fölött egy ellenőrzési hatósági jogkörrel rendelkezve a panaszait orvosolni tudja. A szolgáltatók számára pedig azért hasznos ez a tevékenység, mert még látszatra sincs olyan helyzet, hogy visszaélhetne a pozíciójával. Nagyon hasznosnak bizonyulnak a szolgáltatók tevékenységét minősítő ellenőrző rendszerek, eljárások, amelyek mérhetővé teszik tevékenységüket. Ilyenek a fogyasztói elégedettségi vizsgálat, a garantált szolgáltatások követelményrendszere, valamint az üzemzavari kiesési statisztikák rendszeres és folyamatos figyelése. Itt kell megjegyezni, hogy az üzemzavari statisztikák nagyon nagy területet ölelnek fel, és így gyakorlatilag átlagértékeket mutatnak. Nem látszanak belőlük az egyes kisebb térségekre, régiókra jellemző számok. Célszerű lenne a statisztikákat ilyen irányba finomítani.

A privatizációt követően az energiaszolgáltatás színvonala nem javult úgy, mint azt vártuk, sőt esetenként még romlott is. Ezért kívánatos volna a hivatal hatáskörét úgy alakítani, hogy a szolgáltatás színvonalára nagyobb befolyással, hatáskörrel rendelkezzen. A magyar villamosenergia-rendszer erőművei összetételében az elkövetkező években változás várható. Vélhetően több erőmű bezár, illetve új erőművi egységek lépnek be. Ezért célszerű a hivatalnak, mely előkészíti az árakat és az áralkalmazást gyakorolja, olyan felhatalmazást adni, amellyel rugalmasan tudná az erőművi termelési szerkezet költségeit illeszteni a hatósági árakhoz azért, hogy a közüzemi fogyasztókat a feljogosított fogyasztókkal szemben ne érhesse hátrány. A fogyasztóvédelmi tevékenységgel kapcsolatban nem elég, hogy ez a tevékenység kimerüljön a panaszok kivizsgálásában. A fogyasztóvédelmet a hivatal egész tevékenysége kapcsán tudja csak gyakorolni: az engedélyezéssel, a hatósági felügyelettel, a tulajdonviszonyokban történő változások jóváhagyásával, a költség-felülvizsgálatokkal, az engedélyesek beszámoltatásával, a szolgáltatás színvonalának mérésével, a garantált szolgáltatások előírásával és betartásával. A piacnyitás után pedig a verseny elősegítése, a verseny tisztaságának felügyelete, a nemkívánatos tőkekoncentráció elkerülése közvetlen mind a fogyasztók védelmét szolgálják.

Még az áramszolgáltatók számára is fontos lehet, hogy a villamos energia árának előkészítésében, a tarifák megalkotásában egy olyan szervezet játszik döntő szerepet, amely messzemenően meg tudja jeleníteni a vásárlók érdekeit. Valószínűleg ez az oka annak, hogy az elmúlt időszakban a villamos energia árával kapcsolatosan komoly ellenvélemény nem alakult ki. Érdekes ellentmondás látszik az energiaár folyamatos, infláció körüli emelése és a szolgáltatás minőségi mutatóinak a csökkenése között. Az ellentmondás azonban csak látszólagos, ugyanis van egy tényező, amit az árkalkulációk nem vesznek figyelembe. Az elmúlt 10-15 évben mindig forráshiányos volt a villamosenergia-ipar, a kellő karbantartási, rekonstrukciós, illetve fejlesztési források nem álltak rendelkezésre, így a berendezések állapota meglehetősen elavult. Nem beszélve arról, hogy korábban az eszközöket, amiket a rendszerbe építettek be, nem a versenypiacon szerezték be, nem állt módjukban a beszerzett és a beépített termékek minőségével kapcsolatban semmilyen észrevételt tenni. Sajnos, e tényezők máig éreztetik kedvezőtlen hatásaikat. Jó lenne, ha néhány éven keresztül erőltetett ütemű karbantartási, illetve rekonstrukciós tevékenységet folytatva a szolgáltatók megújítanák eszközállományukat.

Egyet kell értenem a beszámoló azon megállapításával, mely szerint a legtöbb panasz a hálózatfejlesztési hozzájárulás kapcsán érkezik a hivatalnak címezve. Tudomásul kell vennünk, hogy a villamos energia ára a szükséges fejlesztési igényeknek csak kis hányadát tartalmazza. A fogyasztók, ügyfelek viszont erről nem sokat tudnak. Hathatós információval tudna segíteni a Magyar Energia Hivatal ezen a hiányosságon. Ugyanakkor e témában a jövőre is fel kell készíteni az ügyfeleket, mivel nagyon sok fogyasztó nincs tisztában azzal a helyzettel, hogy a hálózatfejlesztési forrás által megszerzett teljesítmény az ingatlan értékét jelentősen növeli.

A fogyasztók hatékony energiatakarékosságra ösztönzése jelenleg országos szinten csak korlátozott mértékben megoldott. Nem feltétlenül kell a Magyar Energia Hivatalnak ezzel a kérdéssel közvetlen módon foglalkozni, viszont neki kellene életre hívni, támogatni azokat a szervezeteket, vállalkozásokat, amelyek hathatós segítséget nyújthatnának az energiafogyasztóknak a racionális, energiatakarékos energiafelhasználásban.

A Magyar Energia Hivatal jövőbeni feladatai közül kiemelkedőnek tűnik az új energiatörvények megalkotása, illetve a törvények kialakításában való aktív közreműködés. Itt érdekképviseleti szervként a felhasználók oldaláról nézve kell a jó törvény megalkotásában részt vennie. A hivatal autonomitásának növelése szükséges annak érdekében, hogy a hatáskörébe tartozó feladatok terén a döntéseit érvényesíteni tudó hatóságként járhasson el a fogyasztók védelme, valamint az állami érdekek érvényesítése érdekében, figyelembe véve az energiaszektor zavartalan, biztonságos és gazdaságos működését is.

Az energiapiac nyitását követően nemcsak hogy szükség van továbbra is a szabályozó Magyar Energia Hivatal tevékenységére, hanem a versenypiac fokozatos kibővítése következtében a hivatal szerepe felértékelődik. Ha a hivatal nagyobb függetlenséget kap, akkor a beruházók is nagyobb biztonságban érzik magukat a hosszú távon kiszámítható szabályozás eredményeképpen, s feltehetően nagyobb lesz a beruházási kedvük is. Márpedig a villamosenergia-piac nyitása után az igazi verseny akkor fog megindulni, ha az erőművi termelés terén túlkínálat jelentkezik. A hivatal függetlenségével a fogyasztók is nagyobb biztonságban érezhetik magukat, hiszen a verseny tisztasága, a versenykorlátozás kizárása, a monopolhelyzet megakadályozása, a versenypiacon kialakuló árak letörése mind a fogyasztók érdekében történik.

A közüzemi szolgáltatás biztonsága, valamint a versenypiac hatékony működése csak akkor képzelhető el, ha a hálózatokhoz bárki szabadon, diszkriminációmentesen hozzáférhet. Mivel a rendszerirányító és a hálózatokat üzemeltető társaságok továbbra is hosszú távon monopolhelyzetben maradnak, ezért szabályozásuk, valamint az átviteli, elosztói, rendszerirányítói tarifa kialakítása és folyamatos felülvizsgálata a hivatal kiemelt feladatát fogja képezni. A verseny, de a közüzemi szolgáltatás számára is fontos, hogy az előbb említett feladatokat egy önálló, autonóm hatóság, a Magyar Energia Hivatal lássa el. A hivatal tevékenységét, hatáskörét törvényi szinten lenne célszerű szabályozni úgy, hogy a hivatal nagyobb önállóságot kapjon az árak, tarifák területén, megtartva a befolyásolás lehetőségét a fogyasztói átlagos árszintre. Az önállóságnak meg kell nyilvánulnia többek között abban is, hogy a hivatal határozatait csak bíróságnál lehessen megtámadni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Zala megyei képviselőként örömmel tapasztalom, hogy a beszámolási időszakban rohamosan nőtt a vezetékes földgázzal ellátott települések száma a Dunántúlon is. Mindez nagyon jó, mert azt jelenti, hogy az olcsó, modern, környezetkímélő energiahordozó egyre szélesebb körben válik elérhetővé. A korszerű infrastruktúra nélkül ugyanis több dunántúli térség hátrányba kerülne a befektetőkért folyó küzdelemben. Természetesen tudom azt is, hogy ez főleg azért vált lehetővé, mert az elmúlt évek gázáremelései lehetőséget teremtenek az aprófalvas térségek valamivel gazdaságosabb gázellátására. Meg kell említenem azt, hogy a gázhálózat fejlesztésének területén nemcsak az eddig monopolhelyzetben lévő hagyományos gázszolgáltatók tettek lépéseket, hanem megjelentek a magyarországi magántőke képviselői is. A vezetéképítési beruházások milliárdokba kerülnek, melyért sokféle erő mozdult meg.

(10.20)

A gáztörvény alapgondolata az, hogy a gázellátó rendszerek csak úgy valósulhassanak meg, hogy a biztonságos és legkisebb költségű energiaellátás hosszú távon biztosított legyen. Ennek érdekében módosította 1997-ben az Országgyűlés a gáztörvényt úgy, hogy vezetéket csak akkor lehessen építeni, ha a Magyar Energia Hivatal a gázszolgáltatót már kijelölte. A törvény tehát abból indul ki, hogy a hivatal szakmai felügyelete mellett a szolgáltató személye a garancia arra, hogy a vezetékek valóban meg is épülnek, és azon a lakosságnak kedvező áron minőségi szolgáltatást nyújtanak.

A Magyar Energia Hivatal a hatályos jogszabályok szerint eljárva, amennyiben a hozzá benyújtott engedélyezési kérelem megfelel azoknak a feltételeknek, amelyeket a gáztörvény és a végrehajtási rendelete tartalmaz, kiadja az engedélyt. Itt és most kérem a tisztelt főigazgató urat, hogy az engedélyezési kérelmek elbírálásakor határozott szigorral bíráljanak és döntsenek, távol tartandó azokat, akik nem minden előfeltételnek felelnek meg, és a gáztörvényt meg akarják kerülni. (Mádai Péter tapsol.)

Ezzel egyfajta versenyhelyzet alakulhatna ki, ami tulajdonképpen lendítő hatással lehetne a beruházások fejlesztésére, ami végső soron a településeknek is kedvező, hiszen időben sokkal hamarabb és kisebb ráfordítási költséggel jutnak ehhez az infrastruktúrához. A magunk részéről változatlanul támogatjuk az elmaradott térségek fejlesztését, a vidékfejlesztést, így többek között azt, hogy az ország minél több települése legyen ellátva vezetékes földgázzal.

Összefoglalva: a Független Kisgazdapárt frakciója a jelzett észrevételek hangsúlyozása mellett elfogadása javasolja a Magyar Energia Hivatal beszámolóját és a gazdasági bizottság önálló indítványaként benyújtott országgyűlési határozati javaslatot is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu