MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! - akik még ezen az esti órán is velünk tartanak. Néhány gondolatot szeretnék elmondani a műsorelosztás részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája kapcsán.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat megalkotásakor komoly feladatot kellett az alkotóknak megoldaniuk. A '96. évi I. törvény, amit a köznyelvben médiatörvénynek nevezünk, ugyanis úgy rendelkezik, hogy a műsorelosztásra vonatkozó szabályokat külön törvénybe kell foglalni. Ez a törvény - mármint a médiatörvény - még az előző kormányzati ciklus idején került megalkotásra, és az abban rögzített kötelezettségeknek kíván most eleget tenni a műsorelosztásra vonatkozó törvénytervezetével a polgári kormány.

Néhány gondolat a megalkotás miértjéről és körülményeiről. Amikor a törvény előkészítése egy évvel ezelőtt elkezdődött, egyértelművé vált, hogy a médiatörvény nagyon komoly determinációt jelent, és jelentősen korlátozza a jogalkotó mozgási lehetőségét. A médiatörvény sajnálatos módon jelentős mértékben foglalkozik távközlés-szabályozási kérdésekkel is. Ennek következtében nem lehet minden tekintetben újat alkotni a műsorelosztási törvénnyel, és messzemenően figyelembe kell venni azokat a törvényi kitételeket, amelyek a médiatörvényben már rögzítve vannak.

Ugyanakkor viszont a kábeltelevíziós szakma számára fontos kérdés, hogy lesz-e ezen a területen az eddigieknél hatékonyabb, részletesebb szabályozás vagy sem. A médiatörvény megalkotása óta - bár az idő még közelinek tűnik - mind a műsorszolgáltatás, a műsorelosztás és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúrák területén is komoly változások történtek, melyeket a jogalkotásnak is követnie kell, illetve meg kell teremtenie a további fejlődés lehetőségét.

(20.30)

Mindezt természetesen úgy, hogy a piacon komoly verseny folyik a területekért, az előfizetőkért, és egyre inkább éleződik a verseny a szolgáltatások terén is. Elmondható, hogy gyakorlatilag szinte évről évre változott az igény a társadalom részéről, hogy mi kerüljön be egy új szabályozásba, egy új törvénybe. Jó példa erre a távközlésről szóló törvény tavalyi módosítása és ennek kapcsán a piac szereplőinek reagálása is.

A törvényalkotás folyamán meg kellett és meg is kell keresni azt az utat, amelyen haladva sikerül olyan szabályozást alkotni, amely előreviszi a műsorelosztás területét, ugyanakkor, miután már folyik az egységes hírközlési törvény előkészítése, a harmonizációt is biztosítani lehet az egységes hírközlési törvény és a műsorelosztási törvény között. Úgy gondolom, hogy ezen a területen, eltérően a többek között a bizottsági munkában is hangoztatott ellenzéki véleményektől, nem kell majd szabályozási anomáliáktól tartani, tehát úgy gondolom, felesleges azokat az aggályokat hangoztatni, amelyek arról szólnak, hogy a műsorelosztásról szóló törvény megalkotása és a leendő egységes hírközlési törvény közötti harmonizáció nem teremthető meg, vagy komoly problémákat jelent majd a két törvény együttes alkalmazása. Úgy gondolom, pont azért, mert az egységes hírközlési törvény megalkotására később kerül sor, a két törvény közötti harmonizáció igenis megteremthető.

Külön szólni kell arról, hogy a kormány már elfogadta és a Magyar Közlöny decemberi számában határozat formájában megjelentek a majdani egységes hírközlési törvény tézisei, tehát mindenkinek lehetősége van tanulmányozni és megismerni. Ebből is látszik, hogy a megjelent tézisek nem mondanak ellent a műsorelosztási törvénytervezetben lévő szabályozási elveknek. A jövőben mindenképpen úgy kell tekintenünk, hogy a kábeltelevíziós törvény hátterében ott van két másik törvény is. Az egyik a médiatörvény, amelyen pillanatnyilag - úgy tűnik legalábbis - nagy valószínűséggel nem tudunk változtatni, bár volna mit, hogy több ponton is EU-konformmá tehessük, és mint meglévőt figyelembe kell vennünk. A másik pedig a majdani egységes hírközlési törvény, amelynek a megalkotása most van folyamatban, és mind a kormánynak, mind az Országgyűlésnek megvan és meglesz a lehetősége arra, hogy a két törvény közötti harmóniát szükség szerinti mértékben megteremtse.

A törvények közötti összhang és a piaci versenylehetőségek fokozása miatt lenne szükség több módosításra is, amely jelen körülmények között nem tűnik kivitelezhetőnek, ez a médiatörvény módosítására vonatkozik, illetve a médiatörvényben rögzített műsorelosztásra, kábeltelevíziózásra vonatkozó fogalmak, passzusok módosítása.

Az egyik ilyen terület, ahogy már említettem, a fogalmi meghatározások, azok pontosítása, mert talán itt a legnagyobb az igény és legkevesebb a lehetőség a változtatásra, mivel ezek döntően kétharmadosak, a médiatörvényben foglaltakat érintenék. Példaként említhető konkrétan a vételkörzet fogalma, illetve az a definíció, ahol a fogalmi meghatározás korlátokat jelöl ki. Elég itt talán a nem vezetékes kábeltelevíziózást - és ezt most idézőjelbe tettem - és ezzel összefüggésben a vételkörzet fogalmát érinteni. Kijelenthető, hogy a jelenleg érvényben lévő, egyébként a médiatörvényben rögzített definíció a mai formájában a piac egyetlen szereplőjének sem megfelelő, mindenki úgy érzi, hogy őt méltánytalanul sújtja, hátrányos helyzetbe kerül más szereplőkkel szemben. Ez lényegében a médiatörvény megalkotása óta eltelt idő és az azóta bekövetkezett változások következtében áll be. Úgy gondolom tehát, hogy itt mindenképpen pontosításra, változtatásra van szükség, természetesen csak a törvények adta lehetőségeken belül, melyre ez a javaslat törekszik is, mármint a műsorelosztásra vonatkozó törvény, de elképzelhető, hogy további változtatásra lesz szükség a tervezeten módosító javaslatok benyújtásával.

A másik nagy terület, amely mind a szakmai egyeztetéseken, mind a bizottsági tárgyalásokon nagy hangsúlyt kapott, az árképzés, a programcsomagok kialakítása és ehhez szorosan kapcsolódva a fogyasztóvédelem kérdése. A törvényjavaslatban az EU-konformitás, valamint a műsorelosztási szolgáltatások gazdaságos fejlesztésén kívül a fogyasztói érdekek hatékony védelme kiemelt szabályozási célként jelenik meg, amit egyébként a javaslat preambuluma is deklarál. A kábeltelevíziós szolgáltatók a saját szolgáltatási területükön a szolgáltatás nyújtásának sajátos jellemzőire figyelemmel általában gazdasági erőfölényes helyzetben vannak. Ez a gazdasági erőfölény a legtöbb esetben monopolhelyzetet jelent, mivel szolgáltatásuk ésszerűen nem helyettesíthető más televíziózási megoldással, akár az egyedi műholdas vételt, akár az egyedi szobaantennát, vagy az Antenna Hungária által nyújtott AM-mikro szolgáltatást tekintjük, az AM-mikro ráadásul csak Budapest környékén és annak egy meghatározott részén fogható. A felsorolt vételi lehetőségek olyan költségjellemzőkkel, műszaki karbantartási sajátosságokkal és minőségi különbségekkel rendelkeznek, hogy a fogyasztó számára ez nem jelent valódi helyettesítési lehetőséget.

A szolgáltatói monopolhelyzet másik jellegzetessége, hogy egy adott szolgáltatási területen általában egy kábeles műsorelosztó működik, azaz az előfizető nem választhat a szolgáltatók között. Az említett természetes monopolhelyzetből fakadó előfizetői kiszolgáltatottságot csak és kizárólag a szolgáltatókat terhelő általános szerződéskötési kötelezettség előírásával, továbbá a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos általános vállalkozási feltételeik és az előfizetőkkel kötendő szerződéseik kötelező tartalmi elemeinek meghatározására vonatkozó szigorú normatív rendelkezések törvénybe foglalásával lehet feloldani.

A szolgáltatók általános vállalkozási feltételeinek, amelyek a műsorelosztási szolgáltatás nyújtásának valamennyi körülményét magukban kell hogy foglalják, kötelező jelleggel tartalmazniuk kell az egyes műsorszolgáltatások különböző díjú szolgáltatási csomagokban való elhelyezését, az alkalmazott díj struktúráját, amelyben az előfizető által ellenőrizhetően kell megjeleníteni a fix hálózati költségek alapján képzett díjakat és az elosztott műsorok szerinti változó díjakat, továbbá az áralkalmazási és árváltoztatási feltételeket is.

Szigorú és egyben az előfizetői érdekeket messzemenően figyelembe vevő szabálya a javaslatnak, hogy az említett vállalkozási feltételeket a szolgáltatók kötelesek az előfizetők részére a nyilvános ügyfélkapcsolati helyen hozzáférhető módon közzétenni. A szerződés megkötése előtt az ajánlattevő teljeskörűen megismerheti a szolgáltatás igénybevételének valamennyi őt érintő lényeges feltételét.

Az indokolatlanul egyoldalú szolgáltatói díjemelések - a szolgáltatás, mint tudjuk, szabadáras kategóriába tartozik - megakadályozása érdekében a javaslat kötelező jelleggel bevezeti a vállalkozási feltételek szolgáltató részéről történő megváltoztatása előtt 30 nappal a tervezett új díjak közzétételét is. A szolgáltatók, vezetékes műsorelosztók természetes monopolhelyzetéből adódó esetleges visszaélések korrekciója érdekében, amennyiben a szolgáltató tisztességtelen vállalkozási feltételeket használ, mondjuk, a szerződés megkötésekor, az előttünk fekvő törvényjavaslat a fogyasztói érdekek védelmében megteremti a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség perképességét is. A műsorelosztási szolgáltatáshoz - mint közcélú távközlési szolgáltatáshoz - közérdek fűződik, azaz a törvénynek biztosítania kell, hogy e szolgáltatást bárki, elvileg bármikor és másokkal azonos feltételek mellett vehesse igénybe. Ezért a törvényjavaslat fogyasztói érdekből kimondja a szolgáltatókat terhelő általános szerződéskötési kötelezettséget, amely alól a szolgáltató csak akkor mentesül, ha a vele korábban szerződéses kapcsolatban állt fizető előfizetői szerződését annak súlyos szerződésszegése, például egy nagyobb mértékű díjtartozás ki nem fizetése miatt mondta föl.

A javaslat a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog védelme érdekében garanciális szabályokat fogalmaz meg az előfizetői személyes adatok kezelésére vonatkozóan, pontosan behatárolva a szolgáltató által kezelhető előfizetői adatkört.

Mindezeket elmondva úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat jól megfogalmazott módosító indítványokkal megfelelő szabályozást fog biztosítani a műsorelosztás területén, ideértve a kábeltelevíziózást, illetve az Antenna Hungária által szolgáltatott műsorelosztást is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu