SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársak! Az elmúlt hetekben a médiatörvénytől volt hangos a belpolitika. Az előző kormány idején született, sokszor kárhoztatott törvény időzített bombaként már eleve önmagában hordozza az újraéledő politikai vitákat, de ettől függetlenül a törvény betartása kötelezettséget ró valamennyiünkre.

A most napirenden lévő, a műsorelosztás részletes szabályairól szóló törvény megalkotásának kiindulópontja szintén a médiatörvény, amelynek a 121. §-a előírja e tárgyban önálló törvény létrehozását. A kábeltelevíziózás területén érdekeltek köre hosszú ideig egységesen szerette volna e törvény beterjesztését - mint ahogy már szó esett erről -, a hosszas érdekegyeztetéseken ők kérték is ezt. Mostanság pedig egyre erőteljesebb az elutasítók hangja, mondván, rövidesen sor kerül az egységes hírközlési törvény megalkotására.

De vajon elegendő ok-e ez a törvény nem megalkotására? Én alig hiszem. Való igaz, az eltelt években a kábelpiac jelentősen változott, az infrastruktúra óriási lendülettel fejlődik, a telekommunikáció, a multimédia jövője beláthatatlan. "Az a hiú igényünk, hogy mindent megértsünk, a megismerés teljes hiányából ered" - mondta Galilei. Képzelőerőnk már-már lemarad a technológiai újítások mögött, ez azonban nem jelenti azt, hogy jelen korunkat ne kellene szabályozni. A meglévő médiatörvény, a távközlési törvény, a most elfogadandó kábeltörvény és az ebben az évben tervezett egységes hírközlési törvény együttesen, átfogóan és összehangoltan szabályozza majdan a szóban forgó területet.

A telekommunikációs és multimédiás piacok optimális fejlődése alapvetően négy tényezőtől függ: a szolgáltatások versenyétől, az infrastruktúrák versenyétől, az infrastruktúra fejlesztésétől, korszerűsítésétől, valamint az előbbiekben említettekkel összefüggő újításoktól. A telekommunikációs és a kábeltelevíziós szolgáltatások egyetlen üzemeltető általi ellátása egyenlőtlen kiindulási helyzetet teremt a domináns telekommunikációs üzemeltetők számára az új piaci belépőkkel szemben. Ez jelentős mértékben hátráltatja a távközlési piac optimális fejlődését.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A műsorelosztás részletes szabályaira vonatkozó törvényjavaslatnak különösen fontosak a távközlési piac élénkítését célzó és az ezzel összefüggő versenypiaci szabályai, amelyekből ezúttal hármat emelnék ki.

1. A műsorelosztás piaca liberalizált, meghatározott feltételek mellett a tevékenységet bárki végezheti. Jogharmonizációs kötelezettségeinkre figyelemmel azonban a törvényjavaslat a műsorelosztó vállalkozás gazdasági méreteitől függően állapítja meg annak elvárt működési formáját. Ötezres előfizetői létszám alatt kábeles műsorelosztást végezhet jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó is.

2. A törvény által javasolt domináns szolgáltatók korlátozása nem sérti a vállalkozás szabadságának alkotmányos jogát, a javaslat törekvése érvényesíti azon európai irányelvet, amely szerint a műsorelosztási szolgáltatásnak a közcélú távbeszélő szolgáltatásoktól a keresztfinanszírozás megelőzése érdekében szervezetileg el kell különülnie. A törvényjavaslat garantálja a már meglévő infrastruktúrához fűződő tulajdonjogot. A további tulajdonszerzés feltételeit a médiatörvény határolja be, mint az közismert, az egyhatodos szabállyal.

3. A törvénytervezet hálózati szerződések keretében, szerződéskötési kötelezettség előírása mellett, szabályozza a műsorelosztó és más távközlő hálózatok összekapcsolásának, illetve e hálózatok részleges vagy teljes használatának szolgáltatás céljából történő időleges átengedésének feltételeit. A javaslat ennek során figyelembe veszi azt, hogy a szolgáltatáshoz szükséges széles sávú infrastruktúra nemcsak műsorelosztásra alkalmas, hanem más távközlési szolgáltatásokhoz való előfizetői hozzáférés biztosítására is alkalmassá tehető. Az erre vonatkozó igények kielégítését ahhoz a feltételhez köti, hogy az nem sértheti a hálózatot jogszerűen használók jogait és jogos érdekeit.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvény létrehozásának legfontosabb célja a fogyasztó, ahogy többen is említettük már az általános vita során. Mindannyiunk számára az az elsődleges, hogy pontosan tudjuk, milyen szolgáltatást kapunk, milyen módon és nem utolsósorban mennyiért. A magyar háztartások 50 százalékában található kábel. A lakosság egyre növekvő hányadának érdekeit szolgálja a törvényjavaslat azon része, amely a fogyasztóvédelem szempontjait tartalmazza.

A kábelpiac szolgáltatói erőfölényes helyzetben vannak. Miután nincs versenytársuk, működésük gyakorta vált ki panaszokat. E törvény szabályozza az előfizetői szerződések tartalmát, megkötésük, változtatásuk, megszüntetésük módját. Műsorelosztási szerződést saját vételkörzetében a szolgáltató köteles valamennyi fogyasztóval megkötni. A fogyasztóknak törvény biztosította lehetőségük megismerni a díjstruktúrát, a hálózat használatának fix költségeit és a nyújtott programok szerint változó díjakat. A szolgáltatók kötelesek ismertetni az egyes programok különböző díjú szolgáltatási csomagokban való elhelyezését, az áralkalmazási és árváltozási feltételeket, valamint a díjkiegyenlítés módjára, határidejére, a díjtartozások behajtására vonatkozó feltételeket is.

Tisztelt Ház! A Fidesz vezette kormány magára nézve kötelezőnek érzi a médiatörvény végrehajtását, még ha a jogi egyetemeken a jövőben a legrosszabb törvény címen okítják is majdan a hallgatóknak. A médiatörvényből adódó kötelezettségen túl a benyújtott kábeltörvény a kormányprogram végrehajtása részeként kívánja megteremteni a korszerű technikai bázison megújuló műsorjelelosztó hálózat feltételeit.

A fentieket figyelembe véve javaslom a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében a műsorelosztás részletes szabályairól szóló törvény elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu