DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Remélem, ez a kisebbségi vélemény a plenáris döntéssel többségi véleménnyé fog formálódni. Mint önök előtt is közismert, amennyiben egy országgyűlési képviselővel szemben a bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, ebben az esetben az országgyűlési képviselőnek nincs joga lemondani a mentelmi jogáról, hisz csak az Országgyűlés plenáris döntésén alapulhat a mentelmi jog felfüggesztése.

Ebben az esetben a legfőbb ügyész, mint önök is tudják, levelet intéz az Országgyűlés elnökéhez, majd ez kikerül a bizottsághoz, és végül az Országgyűlés, eddig, az elmúlt tíz évben, minden ilyen esetben felfüggesztette az adott képviselő mentelmi jogát. Ebben az esetben - pillanat, mindjárt pontosítom -, ha felfüggesztik a bűncselekménnyel gyanúsított országgyűlési képviselő mentelmi jogát, akkor az ügyész a gyanúsítottat meghallgatja, és eldönti, hogy vádat emel-e. Ha vádat emel, akkor az ügy átkerül a bírósági szakaszba, jön az elsőfokú bírósági döntés, és ezek után még az országgyűlési képviselőnek van jogorvoslati lehetősége. És a jogerős ítélet az, ami bűncselekmény esetében a mandátum elvesztésével jár. Tehát ez egy nagyon hosszú, nagyon sok jogi garanciával körbebástyázott folyamat, egyáltalán nem arról van szó tehát, hogy az országgyűlési képviselő, akinek a mentelmi jogát felfüggesztik, annak az adott kérdésben már valamiféle jogi megítélése is születne.

Akkor szeretném pontosítani részben az eddigi híreket, bár most Fazekas Sándor képviselő úr pontosan fogalmazott, az elmúlt tíz évben egyszer sem fordult elő, hogy közvádas ügyben a mentelmi bizottság nem javasolta volna a mentelmi jog felfüggesztését. Tehát ezért a mentelmi bizottság, most először, ezt a gyakorlatát megtörte.

A plenáris ülésen előfordult mind a három ciklusban, hogy az országgyűlési képviselők hamis szolidaritásból vagy pillanatnyi hangulatból nem adtak ki, nem függesztették fel egyes képviselők mentelmi jogát, és hozzáteszem, hogy egyik sem volt, legalábbis az elmúlt időben, ehhez a mostani gyanúsítós tényálláshoz hasonlóan, magasabb súlyú. És ezért a kisebbségnek az a véleménye, hogy nincs olyan indok, ami ennek a gyakorlatnak a megbontását indokolná, hiszen mind az érintett országgyűlési képviselőnek, mind pedig az Országgyűlés tekintélyének az használ a legjobban, ha az igazságszolgáltatási eljárás során a képviselő úrnak alkalma nyílik bizonyítani igazát, illetve az igazságszolgáltatási eljárás az ügyet tisztázza.

És pontosan fordított szerintünk a helyzet, bármekkora háború is van Vásárhelyen, bármennyire is azt hiszik Hódmezővásárhelyen, mind a két szembenálló oldalon, hogy a mentelmi ügy és egyéb más kérdésben az ő vitájukat itt az Országgyűlés megoldja, ez nyilván nem így van.

(21.10)

Ha az Országgyűlés nem függeszti fel elsőként egy ilyen súlyú ügyben az érintett képviselő mentelmi jogát, akkor ebben az esetben kerül politikai színezet az egész ügyre. Szerintem az Országgyűlésnek az a feladata, hogy ebben az ügyben a törvényeknek megfelelően a mentelmi jog felfüggesztésére szavazzon, és ezáltal még csak a látszatát sem kelti annak, hogy itt valamiféle politikai megfontolás vezetné az ő ítéletét.

Még egyszer: abban bízva ismertettem a kisebbségi álláspontot, hogy az országgyűlési képviselők minősített többsége, kétharmada a kisebbségi álláspontot többségi állásponttá nemesíti. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu