BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Részben egy régebbi felszólalásra is szeretnék visszatérni, csak az még a tévéidőben volt, és azt az időt nem akartam elvenni. Frajna Imrének a hozzászólásában volt egy nagyon fontos megjegyzése, amikor arról beszélt, hogy senki sem találta meg azt az egymillió dolláros megoldást - valami ilyesmit mondott. Frajna Imrének ez a megjegyzése lényegében azt jelenti, hogy mindarról, ami változtatást, ami megoldást ígért a Fidesz a választási kampányában, arról lemondott, és ezt jól mutatja mindaz, ami történik. Nem véletlenül mondta Kuncze Gábor a vezérszónoklatában, hogy a problémák megoldását, a szükséges reformokat két év elteltével ettől a kormánytól már nem lehet várni. Keller László a maga beszédében Kuncze Gáborral is vitatkozott, ami teljesen rendben is van, mert hiszen a következő kormánytól kell várnunk a megoldást, valóban azoknak a pártoknak kell megvitatniuk az egészségügyi reform kérdéseit, amelyek feltehetően a következő választások után fogják majd együtt megtalálni a megoldást, én ezzel egyetértek.

Azt gondolom, hogy a magánfinanszírozás arányáról beszélni kell. Az ma is nagyon nagy, csak nem legális, hanem szürke zóna - ahogy azt Kuncze Gábor mondta - a magánfinanszírozás. Az a baj, hogy az expozéban, a fideszes felszólalásokban magáról a létezéséről sem esett egyetlen szó sem - el kell mondanom, hogy a szocialista vezérszónoklatban sem, sajnos -, holott ezzel a ténnyel szembe kell nézni, és azt kell megnézni: hogy mindazt, ami ma hálapénzként, promócióként ömlik az egészségügybe, hogyan lehet legális csatornákon, legális intézmények keretei között mozgósítani a magyar egészségügy számára. Itt kezdődik az egészségügyi reform problémájának egyáltalán a felvetése is; az a baj, hogy a kormány nemhogy a válaszig, de még a kérdésig sem jutott el, mint ezt ma itt hallottuk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Bauer Tamás a ránéző dr. Gógl Árpádnak: Ez így van, sajnos!)

Forrás: parlament.hu