DR. KISS GÁBOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Érteni vélem az előterjesztő indokait, tulajdonképpen egyet is értek a rendteremtési szándékával, feltehetően ágálni sem fogok ellene, szeretnék azonban egyetlenegy meggondolást figyelembe ajánlani. Az önkényes lakásfoglalókról en bloc egyneműsítetten úgy esik szó, mint bűnösökről, akik nem becsülik a tulajdon szentségét.

Tiszakerecsenyből most költözött el egy házaspár a gyerekük betegsége miatt, a tiszakerecsenyi felépített lakásuknak a vételára nem lesz elég ahhoz, hogy akár csak Nyíregyházán is ezzel egyévi albérletet megváltsanak.

Mit mondanának Mátyusban annak az embernek, aki hozzám jön, 31 éves, kilenc éve munkanélküli, és azt mondja nekem sírva, hogy szerezzek neki munkát, de a legközelebbi megközelíthető település 36 kilométer, ahol munkát tudok neki szerezni? Mit fognak tenni, ha felkerekedik, és azt mondja, hogy elmegyek az ország boldogabb végére, mert dolgozni szeretnék?

Mit szólnak ahhoz az asszonyhoz, aki azért keres fel engem, mert Kőszegről azért költözött Tiszaadonyba egy családi tragédia miatt, mert ott tudott magának a bedeszkázott házak közül egyet megvenni? Az asszony három munkanélküli-tanfolyamot végzett el, négyféle szakképesítése van, és nyolc éve munkanélküli.

Azt szeretném, ha érzékelnék, hogy ebben a tendenciában, az önkényes lakásfoglalásnak ebben a rohamában, ami ellen önök védekezni szeretnének, és még egyszer mondom, a törekvést megértem, ezek a motívumok is szerepet játszanak. Az a szociális intézkedéssor, amelyre a képviselő úr gondol, nagyon távolra vezet, ha alaposabban meggondolja és végiggondolja, mert nem egyszerűen azok segélyezéséről van szó, akik ilyen helyzetből kikerülnek egy lakásba, hanem azoknak a depresszióban szenvedő térségeknek és azok lakosságának valamiféle életlehetőséghez való juttatásáról, akikről én beszélni próbálok. Azt kérem, hogy mint szempontokat, ezeket is vegyék figyelembe.

Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

Forrás: parlament.hu