DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a vitaszakaszban a 21., a 32. és a 44. sorszámú módosító indítványokkal kapcsolatban szeretnék néhány gondot felvetni, és kérem a támogatásukat, mert a bizottsági ülésen nem minden esetben kaptam megnyugtató választ.

Első témakörként, a 21. kapcsolódó módosító indítvány kapcsán, egy valós, a gyakorlatból hozott problémára szeretnék megoldást találni, s a módosító indítványt is ezért adtam be. Sajnos, a gyakorlatban nagyon gyakran előfordul, főleg a II. és a III. kategóriájú szerek esetében, hogy a termelő azt tapasztalja, hogy elvégzi ugyan a növényvédelmi munkát, de annak a hatása messze elmarad a várttól, vagy egyáltalán hatástalan a védekezés az adott ügyben.

Ennek a védekezési mechanizmusa a termelő részéről: mit tud csinálni, azt mondja, biztosan gyenge a szer, és emeli a dózist, akár két-háromszoros nagyságrendre is. Márpedig aki ismeri a növényvédő szereket, tudja, hogy gyakran a II. és a III. kategóriában szereplő szerek ugyanolyan erős, toxikus mérgek, mint az I. kategóriájúak. Így tehát lehet, hogy a védekezési munka sikertelen, de a növény mérgezése és azt követően a fogyasztó mérgezése sajnos sikeres lesz e vonatkozásban.

Mindez azért következhet be, mert a gyártók részéről esetleg nincs meg az a gyártási fegyelem, hogy az engedélyezés során beadott mintához hasonló árut tudjanak tartósan piacra vinni és piacon tartani.

(9.40)

Természetesen a törvényjavaslat tartalmaz e tekintetben szankciókat, hiszen a 16. § azt mondja, hogy a minisztérium az engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, a növényvédő szer engedélyét visszavonhatja, de csak azokban az esetekben, ha az engedélyes kéri ezt a visszavonást, ha netán olyan új ismeretek jutnak tudomására, amelyek szerint az adott növényvédő szer veszélyezteti a humán fogyasztók egészségét, ha az adott növényvédő szerben lévő valamelyik hatóanyagot betiltották,vagy más operatív feladatnak nem tesz eleget a növényvédő szer gyártója: a minták benyújtása és egyéb nem történik meg.

Úgy gondolom, ha ilyen fejezetet létrehozunk a törvényben, akkor szükségszerű lenne az, hogy egy szigorúbb szankciót helyezzünk kilátásba. Természetesen ezzel a szankcióval majd a minisztérium vagy annak a szakhatósága élhet. A módosító javaslatunknak az volt a lényege, hogy abban az esetben, ha netán a kereskedelemben szokásos áruminta-ellenőrzés során kiderül, hogy az adott növényvédő szer hatóanyag-tartalma eltér az engedélyezési eljárás során rögzített értékektől, akkor legyen módja a hatóságnak az engedélyt visszavonni, vagy az adott szer engedélyezését szüneteltetni.

Erről a kormány képviselőjének az volt a véleménye a bizottsági ülésen, hogy egy-egy ilyen hiba miatt, egy-egy ellenőrzés során feltárt hiányosság miatt nem lehet ilyen szankciókat alkalmazni. Nem is egy-egy dologra gondoltam, de abban az esetben, ha valós panaszok futnak be egy adott szerrel kapcsolatban a szakhatósághoz, igenis végezzen próbavásárlásokat olyan számú mintán, amely szükséges ennek az objektív elbírálásához, és ha valóban bebizonyosodik, hogy a gyártó akár technológiai hiba miatt, akár rosszul értelmezett gazdaságossági okból kispórolta a hatóanyagot, akkor igenis vonják ki a kereskedelemből, vagy függesszék fel az adott szer árusításának a lehetőségét, mert maguk a termelők nincsenek abban a helyzetben, hogy a beltartalmat elbírálják. Tehát ennek az elbírálása, és ilyen értelemben a termelők védelme egyértelműen a szakhatóság feladata. Tehát e tekintetben valamilyen szankciót kilátásba kell helyezni a törvényben annak érdekében, hogy ez a helyzet, amely jelenleg fennáll, megszűnjön, vagy jelentősen szigorodjon a lehetősége.

A következő módosító indítvány, illetve témakör, amelyről szeretnék szólni, az integrált növényvédelem kérdése. Az egyik előttem szóló képviselőtársam már elmondta az integrált növényvédelem lényegét, én ezt nem szeretném ismételten elmondani, de úgy gondolom, hogy e rendszer elterjedése akkor történik meg megfelelő ütemben, ha valamilyen formában ezt ösztönözzük. A módosító indítvány tehát arra irányul, hogy a növényi kultúrák védelme érdekében integrált növényvédelmi technológiák bevezetését és gyakorlati alkalmazását a mindenkori agrártámogatási rendszerben ösztönző mértékben, normatív alapon támogassa a kormányzat.

A jelenlegi támogatási rendszer is 413 paragrafusban rendkívül sok támogatási jogcímet tartalmaz. Természetesen nagyon örülök neki, hogy a gyümölcsöstelepítésnél jelenleg is benne van a rendszerben az integrált növényvédelmi technológiák alkalmazásával kapcsolatban a plusz 5 százalékos támogatási lehetőség. Tehát itt a módosító javaslat nem új elemet kíván behozni, csak szeretné, hogy ez a támogatás középtávon megtartható legyen, illetve további elemek kerüljenek be a rendszerbe. Meg vagyok győződve arról, hogy a fogyasztók és a termelők érdeke egyaránt, hogy ez tovább folytatódjon. Természetesen tudom, hogy a mindenkori kormányzó apparátusban dolgozók nem szeretik, ha ilyen direktívákkal kötelezik őket, hogy a támogatást milyen célokra folyósítsák, de meg vagyok győződve, hogy ez a cél olyan, amely ezt megérdemli, és az Európai Unióban is preferált cél.

Harmadikként pedig szeretném a benyújtott módosító javaslatom szerint a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó szaktanácsadással kapcsolatos módosító indítványomat előterjeszteni. E tekintetben feles választ kaptam a bizottsági ülésen. Úgy gondolom, hogy aki növényvédő szer felhasználásával kapcsolatos szaktanácsadásra vállalkozik, annak nem szükséges, hogy raktárral rendelkezzen. Azzal természetesen egyet tudok érteni, hogy a növényvédő szer vásárlásához szükséges engedélye meglegyen, de úgy gondolom, hogy növényvédelmi szolgáltatást, szaktanácsadást úgy is lehet végezni, hogy az illetőnek nincs méregraktára növényvédő szer tárolására. Tehát kapcsolódó módosító indítványként szeretném, ha ez a rendszerben bent maradna, és kérem a kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy e tekintetben támogassák a javaslatot.

Végül pedig szeretnék szólni arról a kérdésről, amelyet több módosító indítvány tartalmaz, és úgy éreztem a bizottsági ülésen, hogy technikai vagy koncepcionális okokból nem kerülhet be a rendszerbe. Ez pedig a növényvédő szakmérnöki és a növényorvosi kamarák szerepének a kérdése. Meg vagyok győződve arról, hogy ha a humán orvosi gyakorlatban a hivatásrendi kamara bizonyította a létjogosultságát, és az egész rendszerben egy nagyon fontos elemet képez, ugyanez a jogosultság és pozitív hatás a növényvédelem területén is szükséges lenne. Tehát ilyen értelemben dupla munkának érzem azt, amikor az EU-jogharmonizáció vonatkozásában egy ilyen nagyon fontos szakmai törvényt átalakítunk és módosítunk, akkor ez az elem, amely viszont nagyon sok paragrafust érint, és bizonyos koncepcionális kérdéseket is felvet, nem tud beépülni valamely rosszul értelmezett okból magába a rendszerbe.

Tehát én örömmel hallottam azokat az érveléseket, amelyek a bizottsági ülésen elhangzottak, és itt lényegében a kormány képviselője sem kifogásolta ezt a dolgot, csak az adott helyzetben nem tartotta aktuálisnak. Azt hiszem, hogy ennek érdekében azért tenni kellene, és sokkal szerencsésebb lett volna, ha a növényorvosi kamara mint hivatásrendi kamara most bekerül a rendszerbe, hiszen ezáltal egy még jobb feltételrendszer alakult volna ki.

Köszönöm a szót, elnök asszony. (Keller László tapsol.)

Forrás: parlament.hu