DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első vitaszakaszban van néhány módosító indítványom, amit hál' istennek elfogadott a kormány képviselője, így arról nem kell beszélnem.

Viszont van kettő nagyon fontos és talán egy kevésbé fontos, de ezt nehéz így megítélni. E mellett szeretnék érvelni, mert véleményem szerint, ha a törvény arról beszél, hogy vannak élő növényi részek és vannak, amelyek nem tartoznak oda, akkor nagy hiba lenne, ha az élő növényként definiált baktérium- és gombatenyészet nem kerülne be a törvénybe. A módosító indítvány már azért nem érdekes annyira, mert most kaptam a jelzést - és ez így szerencsés -, hogy a módosító indítványhoz kapcsolódó módosító indítványként szerepelhet esetlegesen az, hogy növény-egészségügyi szempontból fertőzőképes baktérium- és gombatenyészet, hiszen erről van szó, a növényvédelemről szóló törvény is erről szól. De abban az esetben, ha kapcsolódó módosító indítvánnyal ez a módosítás átmegy, akkor számomra ez elfogadható.

Van azonban két fontosabb rész, amely mellett szeretnék érvelni, és szeretném meggyőzni a tisztelt képviselőtársaimat, illetve a kormány képviselőjét arról, hogy igenis fontosnak tartom, hogy ez a módosító indítvány átmenjen. Ez pedig a 8. pontban szerepel, amelyik a 3. § 2. pontját kívánja módosítani. A növényi termék fogalmából - amely mint nem élő rész szerepel a törvényben, tehát nem élő növény - a szemes terményt szeretném kivenni. Mégpedig azért, mert azt gondolom, hogy a jogalkotás szempontjából még ha EU-harmonizációra hivatkozunk is, amely egyébként véleményem szerint nem minden esetben szerencsés, mert azt hiszem, hogy a fogalmakkal tisztán kell bánni, és nem tehetjük meg azt, hogy ami élő, azt esetleg jogi kategória miatt egyébként nem élőnek definiáljuk, márpedig azt hiszem, hogy aki ehhez a szakmához ért, az tisztában van vele, hogy a szemes termény bizony élő növénynek tekinthető, hiszen a növénynek az a képlete, ha szabad így fogalmazni, amelyik a szaporodást biztosítja, mintegy a számára kedvezőtlen időjárást, időszakot így vészeli át.

(9.10)

Azt hiszem tehát, hogy annak a fordulatnak a törvényben való szerepeltetése, hogy "ideértve a szemes terményt is", szakmailag nem indokolt és nem állja meg a helyét. Elfogadtam a tárca azon véleményét, mely szerint a szemes terményt ne tegyük be az élő növényi részbe, mert mégiscsak takarmányként szeretnénk használni. Ezt ugyan nehéz definiálni, hogy mitől lesz takarmány, illetve mitől lesz valami vetőmag adott esetben, márpedig a vetőmagnak nagy szerepe van a növényvédelem terén.

Ezért azt gondolom, hogy ez úgy lenne fair, ha a szemes terményt kiemelnénk ebből a fogalomkörből. Sok minden nem változna meg, de legalább az ember szakmai jó érzését nem bántaná az, hogy amiről biztosan tudja, hogy élő növénynek tekinthető, nem szerepelne ott, ahol nem élő növényről beszélünk. Ezért arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt támogassák, hiszen a törvény szellemiségét, az egész menetét nem töri meg, semmilyen problémát nem okoz, csak tisztáz egy szakmai kérdést.

Ugyanígy a 10. pontban a 3. § 15. pontját szeretném módosítani, mégpedig akkor, amikor az integrált növényvédelemről van szó, amelyről azt mondja, hogy "olyan környezetkímélő, ismert hatékonyságú védekezési lehetőségek okszerű kombinációja, amelyek kímélik a környezetet, különösen a károsítók természetes ellenségeit". Azt hiszem, hogy ha csak ennyit olvasunk föl és valaki csak a növényvédelemmel foglalkozik, akkor fogalma sincs, hogy integrált növényvédelem alatt mit kell érteni. Ezért szerettem volna azt betenni - és még most is szeretném betenni azt -, hogy "mint például a talajművelés, a vetés, a fajta, egyéb növényápolás és tápanyagellátás".

Legalább az, aki nem szakember ezen a területen, csak növényvédelemmel foglalkozik, tudja, hogy miről szól az integrált növényvédelem, és bizony, ha ezt indokolni kell, akkor azt hiszem, hogy a talajműveléssel, a vetéssel, a fajtával, a tápanyagellátással a növényvédelem nagyságát jelentősen lehetne csökkenteni, és ennek nagyon nagy szerepe lenne a megelőzésben. Azt hiszem, hogy szakmailag ez a módosítás is teljesen megállja a helyét.

Van még egy indítványom ebben a körben, ez pedig a 11. pont. Ezt csak mint kétségemet vetem föl, mert természetesen elfogadom az indoklást, mely szerint a megengedett növényvédőszer-maradékot a milligramm/termékben határozzák meg. Csak amióta én ilyen meghatározással találkoztam, mindig azt az értéket kaptam, hogy milligramm/kilogramm szárazanyag, tudniillik az az egzakt, azt lehet egymással jól összehasonlítani.

Ha ez nemzetközileg elfogadott és mindenki úgy gondolja, hogy a milligramm/termékkilogramm, akkor természetesen meghajtom a fejem előtte, csak szeretnék jelezni egyetlenegy észrevételt mint érdekességet: ha például azt mondjuk, hogy az almáról lemosható vegyszer mennyisége mennyi lehet, akkor bizony nem mindegy, hogy abban az 1 kiló almában 5 darab alma van vagy abban az 1 kiló tételben 15 darab alma van, mert mint tudjuk, ahogy daraboljuk az egyes részeket - nevezetesen a kollaidokról van szó -, minél tovább daraboljuk, annál nagyobb lesz azonos tömeg mellett a felület. Tehát közel sem mindegy, hogy mekkora felületről mostam le azt a vegyszermennyiséget, és ilyen szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy adott esetben például túllépem-e a határértéket vagy nem.

Ezt is fontosnak tartanám, de az előző kettő módosító indítványt lényegesen fontosabbnak tartom, ezért arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu